184260. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék csőtok kialakítására műanyacsövek végén
1 184 260 2 Amint a 4. ábrán látható, mindegyik első fajtájú 52a tüskedarab a hátulsó vége felé elkeskenyedő, míg a második fajtájú 52b tüskedarabok a hátulsó végük felé szélesedések. Ä találmány szerinti készülék esetében bizonyos kapcsolat van az ekő fajtájú 52a és a második fajtájú 52b tüskedarabok szélességváltozásának szöge (61 a 4. ábrán), azon szög, amellyel az első fajtájú 52a és második fajtájú 52b tüskedarabok a tengely körül felváltva elhelyezkednek (02, a 6. ábrán), valamint a 92a vagy 92b reteszek 93a vagy 93b külső felületének elkeskenyedési szöge (03 az 5. ábrán) között. Ezt a kapcsolatot úgy magyarázzuk meg, hogy leíijuk a tüskeösszecsukási műveletet az alakítókészülék felhasználásával. A tüskeösszecsukás műveletének végrehajtásához az alakítókészülék felhasználásával először az 51 hidraulikus hengert működtetjük, ekkor a második fajtájú 45b mozgó elemet a 49 karimával a 46 hüvely 101 lezáró síkjának irányában hátrahúzzuk, amint azt a 8. A) ábra mutatja. A második fajtájú 45b mozgó elem hátrahúzása következtében a második-fajtájú 52b tüskedarab a 41 támasztótengely középvonalának irányában lesüllyedhet, amint azt a 8. A) és 8. B) ábra mutatja. Amikor a fent említett süllyesztőművelet befejeződött,’ a második fajtájú 52b tüskedarabok (c”) csúcsszakasza a (w) csőtok belsejében, de-attól eltávolodva helyezkedik el, amint a 8. A) ábrán a szaggatott vonal mutatja. ' __ A fenti művelet után a 48 dugattyúrudat húzzuk vissza a hozzá tartozó hidraulikus hengerrel, és a második fajtájú 45b és az első fajtájú 45a mozgó elemek 92b és 92a reteszeit együtt húzzuk vissza, amint a 8. C) ábra mutatja. A második fajtájú 45b mozgó elem 92b reteszének elkeskenyedő külső felületével elcsúsztathatóan kapcsolódó második fajtájú 52b tüskedarab nem kapcsolódik a 42 alaplemezhez, ezért a második fajtájú 45b mozgó elem visszahúzását követően a második fajtájú 52b tüskedarab a 92b retesz elkeskenyedő külső felülete által kifejtett erő vízszintes komponensének hatására visszahúzódik. Más részről viszont, az első fajtájú 45a mozgó elem 92a reteszének elkeskenyedő külső felületével elcsúsztathatóan kapcsolódó első fajtájú 52a tüskedarab elülső felülete a 42 alaplemezhez kapcsolódik, így csak sugárirányban mozdulhat el, ezért az első fajtájú 45a mozgó elem visszahúzását követően az első fajtájú 52a tüskedarab csak a 41 támasztó tengely középpontja felé tud elmozdulni. Hogy a második fajtájú 52b tüskedaraboknak és az első fajtájú 52a tüskedaraboknak a 41 támasztótengely középvonala felé irányuló egyenletes mozgását elélj ük, más szavakkal, hogy a tüskedaraboknak az első és második fajtájú mozgó elemek visszahúzását követő egyenletes összecsukódását elérjük, bizonyos kapcsolatot kell megvalósítani az első fajtájú 52a és a második fajtájú 52b tüskedarabok szélességváltozási szöge (0i a 4. ábrán), azon szög, amellyel a tüskedarabok a tengely körül felváltva elhelyezkednek (02 a 6. ábrán), valamint a reteszek külső felületének elkeskenyedési szöge (03 az 5. ábrán) között. Ezt a kapcsolatot a 8. B) ábrából érthetjük meg. A 8. B) ábrán a szaggatott vonal azt az állapotot mutatja, amelynél a második fajtájú osztott tüskedarab ideiglenesen csak egy A1 hosszal van visszahúzva, és a második fajtájú 52b és az első fajtájú 52a tüskedarabok között az 52b tüskedaráb > visszahúzása következtében A A hézag keletkezik. AA az alábbi módon fejezhető ki: A A = tan 0! “ A1 Az első fajtájú 52a tüskedarabok összecsukódását a 02 szög és a AB hézag határozza meg, amely ebben az irányban A A / sin 0 2 • így tehát Más részről viszont, minthogy a fent leírtaknak megfelelően az első fajtájú 45a és a második fajtájú 45b mozgó elemeket együtt húzzuk vissza, az első fajtájú 45a mozgó elem is csak Al-gyel mozdul el a második fajtájú mozgó elem visszahúzását követően, ami viszont létrehozza a második fajtájú 52b tüskedarabok A1 összecsukódó elmozdulását, és az első fajtájú 52a tüskedaraboknak az első fajtájú 45a mozgó elem visszahúzását követő AC összecsukódó elmozdulása a következőképpen fejezhető ki: AC = tan 03 • A1 Az (52a) tüskedarabok összecsukódó elmozdulásai közötti egyensúlyi feltétel a AB>AC egyenlőtlenséggel fejezhető ki, és az alábbi egyenlőtlenség állítható fel: tan 01 /sin 02 S tan 03 A találmány szerinti készüléknél 0);02 és 03 előnyösen úgy választandó meg, hogy ez az egyenlőtlenség teljesüljön. A 8. C) ábrán bemutatott műveleti fázisban a második ..fajtájú 502b tüskedarabok a fent leírtak szerint a 48 dugattyúrúd visszahúzása révén a megformázott (w) csőtokból u ki vannak oldva vagy vissza vannak húzva. A második fajtájú 52b tüskeodarabok kioldása simán elérhető, mert a (c”) csúcsszakasza a (w) csőtok helyzeténél alacsonyabb lett. “ 0 s A tan01 /sin 02 > tan 03 egyenlőtlenség a fenti leírásban azon feltétel mellett teljesült, hogy az első és második fajtájú mozgó elemek elkeskenyedési szögei egymással egyenlőek és 03 értékűek voltak. Lehetséges azonban az is, hogy az elkeskenyedési szögek különböznek egymástól, ebben az esetben a fenti egyenlőtlenségnek megfelelő kapcsolatot a készülék fent leírt működéséből könnyen nyerhetjük. A .találmány szerinti csőtok-kialakítási eljárást az alakítókészülékkel lehet kivitelezni. A műanyag cső végét felmelegítjük, és a felmelegített csővéget a 43 zárósapka felől rátoljuk az alakítókészülék 52 tüskeszerelvényre, vagy pedig betoljuk a tüskeszerelvény és a külső alakító szerszám közötti résbe, amely rés úgy jön létre, hogy a külső alakító szerszám az 52 tüskeszeielvény és a 43 zárósapka fölött helyezkedik el, a rés szélessége pedig megegyezik a műanyag cső falvastagságával, vagy pedig a kívánt vastagság érdekében szélesebb annál. Egy vinilklorid csövet használtunk, amelynek átmérője 150 mm, falvastagsága pedig 8,9 mm volt. A tüskeszerelvény fent említett 0j, 02, 03 szögei a 3°-ll°, illetve a 4°—12° sávban voltak. Az 1 tüske és a 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 6
