184253. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 4-amino-3-kinolinkarbonsavak és észterek előállítására

1 184 253 2 A találmány tárgya eljárás 4-amino-3-kinolinkarbonsa­­vak és -észterek előállítására. Közelebbről a találmány olyan 4-amino-3-kinolinkarbonsavak és -észterek előállí­tására vonatkozik, amelyek csökkentik a kiválasztást fo­kozó szerek, így hisztamin, tetragasztrin és élelmiszerek által stimulált gyomomedv-elválasztást, és így emlősökön a gyomorfekély megelőzésére vagy kezelésére használha­tók. Hanifin J. W. a 3 470 186. számú amerikai egyesült államokbéli szabadalmi leírásban és a J. Med. Chem., 1969. 12(6)., 1096—1097. irodalmi helyen bizonyos 4-anilino-3-kinolinkarbonsavészterek és azok 6-klór-szár­­mazékainak vizelethajtó és antidepressziv hatásáról szá­mol be. Kermack és munkatársai a J. Chem. Soc., 1951., 1389—1392. irodalmi helyen a 6 helyzetben helyettesí­tett 4-anilino-3-kinolinkarbonsavak és -észterek előállítá­sát írják le ezekből a vegyületekből. Sen és munkatársai a J. Indian Chem. Soc., 34., 906-908. (1957) irodalmi helyen 7 helyzetben helyettesített 4-amino-3-kinolinkar­­bonsavamidok előállítását ismertetik. Elslager és munka­társai a J. Med. Pharm. Chem., 5., 546—558. (1962) iro­dalmi helyen a 4-anilino-7-klór-3-kinolinkarbonsav és e vegyület etílészterének előállítását írják le. Az irodalomban eddig még nem írták le a 4-amino-3- kinolinkarbonsavak és -észterek kiválasztást és fekélyt gátló hatását. A találmány szerinti eljárással előállítható emlősökön sósavkiválasztást gátló és gyomorfekélyek kezelésére használható 4-amino-3-kinolinkarbonsavak és -észterek az I. általános képletnek felelnek meg, ahol a képletben Rí rövidszénláncú alkil-, fenil-, 0-(rövidszénláncú alkil)-, S-(rövidszénláncú alkil)-, trifluormetil-, ciano- vagy dialkilaminocsoportot vagy halogénatomot jelent, R2 rövidszénláncú alkil-, fenil-, fenil-(rövidszénláncú al­kil)- vagy 1 vagy 2 szubsztituenssel helyettesített fe­­nilcsoportot képvisel, ahol a szubsztituensek rövid­szénláncú alkil-, 0-(rövídszénláncú alkil)-, S-(rövid­­szénláncú alkil)-, ciano-, karbamoil-, karboxil-, ace­­til-, trifluormetil-, hidroxil-, nitrocsoportok vagy ha logénatomok valamelyikét jelentik, R3 jelentése hidrogénatom, rövidszénláncú alkilcsoport. dimetilamino-, rövidszénláncú alkil-, vagy (rövidszén láncú alkoxi-(rövidszénláncú alkil)-csoport. A találmány oltalmi körébe tartoznak a vegyületek gyógyászatilag elfogadható savaddíciós sói is. A gyomomedv és a sósav csökkentett áramlásában, megnyilvánuló kiválasztást gátló hatást olyan patkányo kon mutattuk be, amelyeknek gyomorkapuját elkötöt tűk, és az állatoknak orálisan, szubkután, íntraperítoneá lisan, intraduodenálisan és intravénásán adtuk be a 4-amino-3-kinolinkarbonsavak észtereit. A csökkent fe kélyképződést is olyan patkányokon szemléltettük, amelyeknek lekötöttük a gyomorkapuját. A fenti I. álta lános képletű vegyületek csökkentették a például hisz taminnal, tetragasztrinnal és metakolinnal indukált gyo momedv-elválasztást. Csökkent az élelemmel stimulált Heidenhain gyomros (bolygóidegtől megfosztott) kutyák gyomorsavtermelése is. A találmány szerinti eljárással előállítható vegyületek gyógyászati készítmények hatóanyagaként emlősökön a gyomorsavfelesleget szabályozzák, valamint a gyomor fekély kezelésére alkalmasak . A találmány tárgya új eljárás 4-amino-3-kinolinkar­­bonsavak és -észterek előállítására. A leírásban használt „rövidszénláncú alkilcsoport” kifejezés a legfeljebb 4-szénatomos, egyenes vagy elágazó szénláncú ilyen csoportokat foglalja magában, így példá­ul a metil-, etil-, propil-, izopropil-, butil-, izobutil-, ter­­cier-butil csoportokat. A „fenil-(rövidszénláncú alkil)-csoportok” képviselői a benzil-, (fenilmetil-), a-metil-benzil-, feniletil-, fenilpro­­pil-, fenilbutil- és hasonló csoportok. A szóban forgó vegyületeket a csatolt rajz szerinti A) reakcióegyenlettel szemléltetett eljárás értelmében állít­juk elő megfelelő 4-klór-3-kinolinkarbonsavészterekből, ahol a képletekben Rí és R2 a fenti jelentésű és R3 rövidszénláncú alkílcsoportot képvisel. A II. általános képletű vegyületeket megfelelő 4-hid­­roxi-3-kinolinkarbonsavészterek foszforoxikloriddal végzett klórozásával állítottuk elő, általában a Kermack és Storey által a J. Chem. Soc., 1951., 1389-1392. iro­dalmi helyen leírt módszerrel. A reakciót a csatolt rajz szerinti B) reakcióegyenlet ábrázolja, ahol Rí a fenti je­lentésű és R3 rövidszénláncú alkilcsoportot képvisel. Azokat a III. általános képletű vegyületeket, amelyek­ében R3 etílcsoportot jelent, úgy állítottuk elő, hogy megfelelően helyettesített anilinek és dietiletoximetilén­­malonát elegyét melegítettük, majd a kapott anilinoakri­­lát közbenső terméket a Price és Roberts által a J. Amer. Chem. Soc., 68., 1204—1208. irodalmi helyen ismerte­tett módon, egy magas forráspontú oldószerben, így di­­feniloxidban ciidizáltuk. A reakciót a csatolt rajz szerinti C) reakcióegyenlet mutatja be. A savakat (R3 hidrogénatomot jelent) észterekből (R3 rövidszénláncú alkilcsoportot képvisel) állíthatjuk elő a szokásos módszerekkel, így hidrolízissel, és egyéb észtereket a szokásos átészterezéssel készíthetünk. Kísérleteink során azt tapasztaltuk, hogy az etil­- 8- metoxi-4-[(2-metil-fenil)-amino]- 3 -kinolinkarboxilát­­-hidroklorid hisztaminnal indukált gyomornedv-elválasz­­tásra gyakorolt hatása 43%-kal nagyobb, mint az etil­- 6 - metoxi- 4-[(2-me til- fenil)-amino]-3-kinolinkarboxiláté fél adag beadásakor. A Price és Roberts által leírt módszert felhasználva állítottuk elő dietiletoximetoximalonátból és anilinből vagy ismert anilin-származékokból az alábbiakban felso­rolt III. általános képletű etil-4-hidroxi-3-kinolin-karbo­­xilá tokát: etil-4-hidroxi-8-metoxi-3-kinolinkarboxilát 2-metoxi-ani­­linből, op.: 243-246 °C; etil-4-hidroxi-8-etoxi-3-kinolinkarboxilát 2-etoxi-anilin­­ből, op.: 198-200 °C; etil-4-hidroxi-8-feníl-3-kinoIinkarboxilát 2-amino-bifenil­­ből, op.: 250-252,5 °C; etil-4-hidroxi-8-metil-3-kinolinkarboxilát 2-metil-anilin­­ből, op.: 271-274 °C; etil-4-hidroxi-8-trifluormetil-3-kinolinkarboxilát 2-triflu ormetil-anilinből. op.: 211-213,5 °C; etil-4-hidroxi-8-metiltio-3-kinolinkarboxilát 2-metiltio­­-anilinből, op.: 201-204 °C; etil-4-hidroxi-8-klór-3-kinolinkarboxilát 2-klór-anilinből, op.: 255-259 °C; etil-4-hidroxi-8-ciano-3-kinolinkarboxilát 2-ciano-anilin­­ből, op.: 234—236 °C; Az alábbi 1. előállítás a II. általános képletű 4-klór-ve­­gyületek előállítására használt szintézist szemlélteti, ezek a vegyületek az I. általános képletű vegyületek előállítá­sának kiindulási anyagai. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom