184247. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kétvégű lámpatest előállítására
1 184 247 2 a 109 ágvezetékből argont vezetünk a 120 kvarccső belsejébe. Közben a 89 villamos motor bekapcsolásával forgásba hozzuk a 63 és 64 forgótokmányokat, a forgó 120 kvarccsőhöz pedig 131 lánggal közelítünk az 57 fejrész mellett. A 120 kvarccsőben ezzel az ismételt lágyulással megszüntetünk minden esetleges feszültséget, amely a 63, illetve 64 forgótokmányokba történő befogás során létrejöhetett, és ugyanakkor biztonságosabbá tesszük a 120 kvarccsőnek az 57 fejrészben történő befogását. Ezt a befogást fenntartjuk mindaddig, amíg a 32 bura teljesen elkészül és az elektródák is a helyükre kerülnek. Minthogy az 57 fejrész az 56 forgóasztalon van rögzítve, a munkadarab a gyártás során félkör pályán mozog. A következő, 4 pozíciójelű munkahelyen (9. ábra) újabb 132 lánggal melegítjük a 120 kvarccsövet. A 63 és 64 forgótokmányokba befogott 120 kvarccső középső részének melegítésével egyidejűleg az 58 szánt kismértékben közelítjük az 57 fejrészhez, hogy a meglágyult középső résznél az anyagot kifelé hajlítsuk és megkezdjük a 32 bura kialakítását a 31 lámpatesten. Ezt a műveletet folytatjuk az 5 és 6 pozíciójelű munkahelyeken is a 9. ábrán bemutatotthoz hasonlóim. Eközben az 58 szán fokozatosan közeledik az 57 fejrész felé és tovább növeli a 120 kvarccső középrészén kialakuló bővülő szakaszt, amely a 31 lámpatesten készülő 32 bura alakját fokozatosan közelíti. A 32 bura végső alakját a 10. ábrán látható 7 pozíciójelű munkahelyen veszi fel. Ekkor a 60 alaplapra erősített 134 forma automatikusan a 120 kvarccső felületére fekszik a 32 burának megfelelő helyen. A 134 formát rendkívül pontosan kell elhelyezni az 57 fejrészhez képest, hogy a 32 búra a 120 kvarccső megfelelő szakaszán jöjjön létre. Az alakítás közben a 135 láng tartja melegen a 32 burának megfelelő részt, a 134 forma üregével szemben. A 134 forma ürege pontosan megfelel a 32 bura kívánt alakjának. Miközben a 134 formát a 120 kvarccsőhöz szorítva tartjuk, ugyancsak a 7 pozíciójelű munkahelyen a 10. ábrán látható 136 dugót szorítjuk az 58 szán 64 forgótokmányához tartozó 71 állítótengelybe. Ez a 2. ábrán látható 137 támasztószerkezet segítségével történik, amely ugyancsak a 60 alaplapra van erősítve. A bedugaszolás célja az, hogy a 64 forgótokmányt, illetve a 120 kvarccsőnek az 58 szán felé eső végét lezárjuk és így lehetővé váljék a 120 kvarccsőben lévő gáz nyomásának növelése. A belső nyomás ugyanis a 120 kvarccső lágy palástját rászorítja a 134 formára. A nyomás növelése automatikusan történik az 5. ábrán bemutatott 105 szelep nyitásával, amelynek következtében viszonylag nagy nyomású (mintegy 55 160 Pascal) argon áramlik a 108 ágvezetéken és a 100 tömszelencén át az 57 fejrész 63 forgótokmányába, illetve az ott befogott 120 kvarccsőbe. A gáz bevezetését a találmány értelmében folyamatosan végezzük, miközben a 120 kvarccső a 63 és 64 forgótokmányokban van befogva és a 135 láng a 32 bura helyét melegíti. A beáramló nagynyomású gáz a kvarccsövet a meglágyult részeken kifelé kényszeríti és az anyag kitölti a 134 formát. Ezzel kialakul a 32 burának az 1. ábrán bemutatott végleges alakja. Ezután a 134 formát és a 136 dugót kiindulási helyzetükbe húzzuk vissza, az 55 üvegeszterga pedig tovább mozoghat a 8 pozíciójelű munkahelyre. A 8 pozíciójelű munkahelyen, amely all. ábrán látható, a 120 kvarccsövet gyakorlatilag teljes hossza 6 mentén melegítjük. Eközben a 104 szelepen át változatlanul argon áramlik a 63 forgótokmányba. A középen elhelyezkedő 32 bórának az előző lépésben történő hevítése, a folyamatos átöblítés és az ebben a lépésben a 120 kvarccső teljes hossza mentén végzett melegítés az esetleg még jelenlévő szennyezőket jóval magasabb hőmérsékleten távolítja el, mint amilyen hőmérsékleten a kész lámpa a használat során üzemel. A 120 kvarccső így gyakorlatilag teljesen nedvességmentes, mire az 52 pelleteket a következő lépésben elhelyezzük a 33 ívkamrában. All. ábrán az is látható, hogy a 120 kvarccső melegítését több 138 lánggal végezzük. Ezeket egyenletesen helyezzük el a 120 kvarccső hossza mentén. Megoldható azonban a 120 kvarccső melegítése egyetlen lánggal is, ha a lángot a 120 kvarccső teljes hossza mentén oda-vissza mozgatjuk. A 120 kvarccső a 8 pozíciójelű munkahelyen történő melegítés közben all. ábrán látható módon az 57 fejrész 63 forgótokmányába van befogva, az 58 szán pedig eközben kioldott és hátrahúzott állapotban lehet. így a 120 kvarccsőből eltávozó szennyezők és nedvesség nem az 58 szán 64 forgótokmányába kerülnek, hanem a környező levegőbe. Ezen túlmenően az 58 szán hátrahúzása megakadályozza a szerkezet túlhevülését is. Tekintettel arra, hogy a 120 kvarccsövet az 57 fejrészből ezen művelet során sem távolítjuk el, a munkadarab pontos tájolása változatlanul biztosítva van. A következő lépésben a munkadarab a 12. ábrán látható 9 pozíciójelű munkahelyre kerül. Itt a 120 kvarccsövet lehűtjük, hogy azután ismét befogható legyen az 58 szán 64 forgótokmányába. A hűtést a 140 hűtőfejből kiáramló nitrogénsugárral végezzük. A 120 kvarccső a hűtés közben az 57 fejrész 63 forgótokmányába befogva tovább forog, az 58 szán pedig még hátrahúzott helyzetben van. Az argon bevezetése a 120 kvarccsövön át változatlanul folytatódik. A 10 pozíciójelű munkahelyre érve az 58 szán ismét előre mozog és a 13. ábrán látható módon befogja a 120 kvarccső szabad végét. Ezután a 60 alaplapra erősített 141 vizsgálóegység segítségével ellenőrizzük a munkadarab tömítettségét. A 141 vizsgálóegység az 58 szán végéhez illeszkedik, és a 143 dugó lezárja a 71 állítótengely végét. A 143 dugó furattal van ellátva és a furathoz 145 vákuummérő van csatlakoztatva. Amikora 143 dugó a 13. ábrán bemutatott helyzetbe került, az 5. ábrán látható 107 szelepet nyitjuk és a 116 vákuumszivattyú leszívja a 120 kvarccsövet a 110 ágvezetéken, a 104 csővezetéken, a 100 tömszelencén és az 57 fejrész belsején át. Ha a 31 lámpatest, illetve a 32 bura hibátlan, a 120 kvarccsőben megfelelő mértékű vákuum jön létre, amelynek értéke a 145 vákuummérőn leolvasható. Ha viszont a 120 kvarccső valahol hibás, a vákuum egy adott érték alatt lesz a 145 vákuummérő szerint. Ez jelzi a hibás munkadarabot. A 145 vákuummérő adott esetben olyan szerkezettel lehet összekapcsolva, amely jelet ad ilyen hiba észlelése esetén és biztosítja, hogy a hibás munkadarab a technológiai folyamatból kikerüljön és a további műveleteket ezen fölöslegesen ne végezzük el. Miután a 120 kvarcső tömítettségét megvizsgáltuk, a 141 vizsgálóegységet visszahúzzuk az 58 szán 71 állítórúdjának végéből és az 55 üvegesztergát all pozíciójelű munkahelyre léptetjük. Itt a 36 elektródát helyezzük el a 31 lámpatestben, a 14. és 14a. ábrákon látható módon. Mielőtt azonban a 141 vizsgálóegységet hátrahúzzuk, a 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
