184246. lajstromszámú szabadalom • Terhelésfüggő előgyujtásvezérlő berendezés négyütemű karburátoros benzinmotorok részére
1 184 246 2 szám, motorterhelés, motor hőmérséklete, a sebességváltó mechanizmus állása - függvényében érzékelt jeleknek megfelelően bonyolult elektronikus áramkör által keltett jelekkel történik a vezérlés. Lényegesen haladottabb megoldásra adnak kitanítást a 4 005 688 és 3 930 474 lajstromszámú amerikai szabadalmi leírások. Mindkét Toyota szabadalom olyan gyújtásvezérlő rendszert ismertet (egymástól lényegileg alig különböző kialakításban), amely szerint a gyújtás csak egy előre megválasztott motorhőmérsékletnél hatásos, a gyújtást pedig ezen hőmérséklet felett késlelteti. A berendezés gyújtótekercsének primér tekercse és szekunder tekercse a gyújtógyertyára csatlakoznak. Az áramforrás a primér tekerccsel van összekötve. A primér tekerccsel és az áramforrással van sorbakötve a megszakító. Ugyanakkor egymással párhuzamosan kapcsolt árammegszakítók soros kapcsolásban csatlakoznak a primér tekercsre és az áramforrásra oly módon, hogy a két árammegszakító egy előre kiválasztott pozícióban a főtengely forgásszögének megfelelően helyezkedik el. A berendezés hőmérséklet-érzékelői a motor forgatónyomatékának hatása alatt a motor hőmérsékletével arányos jeleket bocsátanak ki. A hőmérséklet-érzékelő és a megszakító közé van beépítve a gyújtási szikrát indító szerkezet, amely meghatározott diszkrét jelszint esetén szakítja meg a tápáram útját a hőérzékélők kimenetén megjelenő jelek hatása alatt. Ezek a berendezések egyrészt bonyolult elektronikus áramkörök beépítését teszik szükségessé, másrészt csak a motor hőmérsékletének függvényében működnek. A találmány célja olyan, a terheléstől is függő előgyújtásvezérlés megvalósítása, amely a fentiekhez hasonlóan kedvezőbben égeti el az üzemanyagot, de egyszerűsége révén sokkal olcsóbban kivitelezhető, megbízhatóbb és együtt tud működni a hagyományos üzemanyagellátó és gyújtási rendszerekkel. A találmány megvalósítását az a felismerés tette lehetővé, hogy a motorhoz a gyártómű által előírt előgyújtásszabályozás erősen terhelt motor esetén teljesen megfelelő, csupán részterhelések esetén kellene egy, a gyártó által javasoltnál nagyobb alapelőgyújtásról induló, az előbbivel párhuzamos előgyújtás-fordulatszám karakterisztikát használni, ami ugyanarra a megszakítóalaplapra szerelt második megszakítóval vagy mágneses jeladóval könnyen megvalósítható, tekintve, hogy az elosztótengelyen páros számú megszakító-bütyök van. Ez azt jelenti, hogy az elosztótengelyen éppen működő bütyökkel szemben lévőt fel lehet használni a párhuzamosan eltolt „második karakterisztika generálására, ha ugyanarra az alaplapra egy, az eredetitől több, mint 180 fokkal eltolt második megszakítót helyezünk el, és a terheléstől függ, hogy melyik megszakító működteti a gyújtási rendszert. A motornak a fentieknek megfelelően csak két üzemállapotát különböztetjük meg; a motor gyorsuló, illetve hegymeneti üzemállapotát, illetve ha a motor nem gyorsul, lejtmenetben van. Ha tehát a motort gyorsítani akarjuk, vagy hegymenetben fenn kívánjuk tartani az addigi fordulatszámút, akkor a fojtószelepet jobban ki kell nyitni. Ez a motor terhelt állapota. A terhelt állapot detektálásához elegendő, ha a gázpedál benyomását érzékelni tudjuk. Erre a célra pneumatikus vagy hidraulikus nyomáskapcsoló egyaránt megfelel. A találmány tehát terhelésfüggő előgyújtásvezérlő berendezés négyütemű, karburátoros benzinmotorok részére, amelynek meghatározója az előgyújtás-karakterisztikát kiválasztó vezérlő áramkör, az ehhez csatlakozó gázpedál-mozgásérzékelő és a szintén ehhez csatlakozó két darab megszakító vagy mágneses jeladó, amelyeket a röpsúlyos vagy a kombinált röpsúlyos/vákuumos szabályozó működtet és amelyeknek jelei között akkora szögkülönbség van a főtengely elfordulásában mérve, amelyet a terhelt és terheletlen motor előgyújtásigénye közötti szögkülönbség megkövetel. A találmány szerinti megoldásnak megfelelő berendezést egy kiviteli példa kapcsán, a leíráshoz mellékelt vázlatrajz alapján részletesen is megmagyarázzuk. A leíráshoz csatolt l.ábra az előgyújtóberendezést elvi felépítésének megfelelően mutatja be. A gázpedálhoz csatlakozik egy 1 rúd, amely közvetlen kapcsolatban van a fojtószelepet működtető karral. Ez az 1 rúd úgy van kialakítva, hogy egy K kapcsoló érintkezőjét két pozícióba tudja eltolni. Az érintkező egyik pozícióban egy KI mozgó érintkezővel, a másik pozícióban egy K2 mozgó érintkezővel létesít kapcsolatot. A K kapcsoló érintkezője e célból vízszintes helyzetben megvezetett két irányban elmozdulni képes, 2 fémhasábra van szerelve, amelynek egyik vége közvetlenül a gázpedállal van kapcsolatban, másik vége pedig földelve van. Ugyanezen 2 fémhasáb felett helyezkedik el egy második, célszerűen műanyag 3 hasáb, amelynek középső tartománya ki van mélyítve, s ezen kimélyítés oldalfalaira egy-egy KI, illetve K2 mozgó érintkező van önmagában ismert módon rögzítve. A második 3 hasábra egy előre megválasztott értékű P nyomóerő hat, amelyet szintén önmagában ismert módon súlyterheléssel, vagy ehhez hasonló egyéb kiviteli formában lehet megvalósítani (például dugattyús munkahengerrel). A KI mozgóérintkező egy J1 jelfogó-jeladó bemenetével van összekötve, amelynek kimenete a tápáramforrás megfelelő sarkára csatlakozik. A K2 mozgóérintkező ugyanakkor egy további J2 jelfogó-jeladó bemenetére csatlakozik, amelynek kimenete J1 jelfogójeladó kimenetével közösítve szintén a tápáramforrással van összekötve. A KI mozgóérintkezővel összekötött J1 jelfogó-jeladónak - amely lényegében elektromágneses jelfogó — alyan 4 álló érintkezője van, amelyhez rendelt 5 mozgó érintkező további 6 mozgó érintkezővel van összekötve, amely egy földelt 7 álló érintkezővel létesít kapcsolatot. A J2 jelfogó-jeladónak egy olyan 8' mozgó érintkezője van, amely egy 8 érintkezővel alkot érintkezőpárt, és a 8 érintkező a J1 jelfogó-jeladóhoz rendelt további érintkezőpár 9 érintkezőjével van összekötve, mimellett a 9 érintkezővel kapcsolatot létesítő másik 10 érintkező földelve van. A megszakító MA alaplapjára szerelt Ml és M2 megszakítók 11 érintkezői közé egy olyan 12 mozgó érintkező nyúlik be, amely az M gyújtóegységgel van összekötve. A jelfogók és érintkezőpárok együttesen egy V vezérlőáramkört alkotnak. A berendezés a következőképpen működik: A gázpedál benyomásakor az 1 rúd - amely a fojtószelepet működtető karral közvetlenül is össze van kapcsolva — eltolja az alsó 2 fémhasábot. Ebben az esetben a K kapcsoló például a K2 mozgó érintkezővel létesít kapcsolatot, tekintettel arra, hogy a két hasáb egyidejűleg azonos irányban mozog, azzal a különbséggel, hogy a felső 3 hasáb azonos irányú mozgását a ráható P nyomó-3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
