184232. lajstromszámú szabadalom • Terepviszonyokhoz alkalmazkodó alváz, főként mezőgazdasági gépekhez
1 184 232 2 A találmány tárgya terepviszonyokhoz alkalmazkodó, hátsókerék-, vagy négykerékhajtású alváz, főként magajáró mezőgazdasági gépek számára. A terepjáró gépjárművek nagy rézsűszögű lejtőn a szintvonalakhoz közeleső irányú pályán nehezen és bizonytalanul közlekednek, mert a nem hajtott kerekeknek a rézsűn való lecsúszása (slip) a jármű mozgását bizonytalanná teszi és az energiaigény is jelentősen megnő. Jellemző példa erre a kaszálógépek esete. A gyep- és szálastakarmány-kaszálás gépesítése sík és 17%-nál nem meredekebb lejtésű terepen megoldottnak tekinthető. Ismertek továbbá olyan kaszáló-rendkezelő gépek, amelyek 25-60% lejtésű terepeken használhatók; ezek teljesítménye 22 LE (16 kW) motorteljesítmény mellett óránként 0,8—0,9 hektár (Hajdú, Magyar Mezőgazdaság, 54,32, 1979. aug. 8. p. 14.). Az ismert kaszálógépek az alváz előtt elrendezett kettőskéses, ujjnélküli és ujjas homlok-kaszaszerkezettel vannak felszerelve, mellsőkerék kormányzásúak, két hátsó kerekük merev, vagy önbeálló felfüggesztésű, ettől függően hátsó- vagy mellsőkerék meghajtásúak. Konzolos felfüggesztésű oldalkaszájuk lehetővé teszi a lejtős terepen való kaszálást gyakorlatilag vízszintes terepen mozgatott alvázzal (1 457 932., 1 482 095., 1 482 235., 2 101 876., 2 101 911. ljsz. NSZK szabadalmi leírások.). Az ismert magajáró kaszálógépek közös hátránya, hogy legfeljebb 60% lejtésű terepen használhatók, de már 30—40% rézsűszög mellett a hátsó kerekek rézsűn való csúszása (slip) jelentős, ami a kormányzást nehezíti és a teljesítményt rontja. Hasonló nehézségek merülnek fel a lejtős terepen közlekedő egyéb mezőgazdasági, építőipari stb. gépek és szállítóeszközök esetében is. Találmányom célja olyan alváz szerkezet kidolgozása, amely 100%-os, vagyis 45° rézsűszögű terepen is használható a teljesítmény és a stabilitás számottevő csökkenése nélkül. Köztudott, hogy a kormányozott kerék síkja kanyarodás esetén a jármű hossztengelyével a „kúszószög”nek nevezett vízszintes szöget zárja be, amelynek tehát egyik szára a hossztengely, másik szára a pályaív érintője. A kormányzás geometriájából (Műszaki Lexikon, II. k., Bp. 1972., p. 649—650.) következik, hogy négykerékkormányzás esetén a hátsó kerekek kúszószöge a mellső kerekek kúszószögével ellentétes nyílású. A találmány azon a felismerésen alapul, hogy a magajáró járműalváz meredek lejtőn is biztonságosan és gazdaságosan üzemeltethető, csúszása megszüntethető, ha a meghajtott hátsókerekek kúszószöge a kormányzott mellsőkerekek kúszószögétől függetlenül bármilyen irányban és mértékben beállítható. Abban az esetben ugyanis, ha a meghajtott hátsó kerekek kúszószögét úgy állítjuk be, hogy a szög a hossztengelytől a lejtő felé nyíljon a kormányzott mellsőkerekek kúszószögétől függetlenül, akkor a hátsókerekek rézsűn való kúszása megszüntethető. Még előnyösebb az olyan alvázkialakítás, amelynél nemcsak a hátsó-, hanem a mellsőkerekek is meghajtottak. A hátsókerekeknek a mellsőkerekektől függetleníthető kormányzása lehetővé teszi a hátsókerekek egyenes állású rögzítését; a mellső- és a hátsókerekek kormányzásának összekapcsolása a négykerékkormányzást valósítja meg, ami a jármű fordulékonyságát javítja. Ez a hatás 2 még tovább fokozható, ha a mellsőkerekek egymástól függetlenül fékezhetők. A találmány szerinti alváz lényege tehát, hogy a hátsókerekeknek a kormánycsapszegeken levő kerékagyhoz hátsó irányító trapézkarokból és ezeket összekapcsoló nyomtávrúdból álló kormánytrapéz kapcsolódik. Legalább az egyik hátsó kerékagyhoz hátsó forgatókar van mereven csatlakoztatva. A hátsó forgatókarhoz csuklósán hátsó tolórúd kapcsolódik és ez közvetlenül, vagy beállítórúd közvetítésével az alvázhoz rögzítőcsappal rögzíthető. Az alváznak csap körül billenő kormánygerendája és ehhez csuklósán kapcsolódó mellső és.hátsó tolórúdja van. A mellső tolórúd a mellső forgatókarhoz, a hátsó tolórúd a hátsó forgatókarhoz csuklósán kapcsolódik. A mellső, vagy a hátsó tolórúd kapcsolóhüvelyhez csatlakozik; ebben rögzítő csap van. A vezetőülés üléstartórúd körül billenthető és rögzíthető; a kormánykerék kcrmányrúdján csukló, előnyösen kardáncsukló van. A mellső kerekeknek egymástól függetlenül és együtt működtethető fékei vannak. Végül az alváznak az összes kerékre ható, rögzíthető kézi féke is van. A találmány szerinti alváz egy példaképpeni kiviteli alakját kaszálógépen való alkalmazás esetére ismertetjük. Az 1. ábra a kaszálógép oldalnézetét, a 2. ábra az előbbi felülnézetét, a 3. ábra az elölnézetet lejtős terepen, végül a 4. ábra a kapcsolóhüvelyt ábrázolja. A kaszálógép alváza áll az 1 álvázkeretből, amely a 2 mellsőkerekeken és a 3 hátsókerekeken gördül. Az alváz négykerékhajtásos, a meghajtásra a példa esetében a 24 LE (18 kW) teljesítményű, kétütemű 4 robbanómotor szolgál. Az 1 alvázkereten menetirányban elöl helyezkedik el az 5 késeskasza és a négykorongos 6 korongkasza, valamint a 7 oldalkaszaszerkezet késes kaszája. Az 1 alvázkereten hátul helyezkedik el a 8 rendsodró. A 2 mellsőkerekek kormányzására szolgál a 9 kormánykerékből, a 10 kormányösszekötő-tolórudakból és a 11 mellső irányító trapézkarokból álló kormánymű. A 9 kormánykerék 12 kormányrúdja a 13 kardáncsukló körül, a 14 vezetőülés a 15 üléstartórúd körül elbillenthető és a mindenkori terepviszonyoknak megfelelően függőleges helyzetben rögzíthető. A 14 vezetőülés rögzítésére szolgál a 16 hasított persely. A 3 hátsókerekeknek a hátsó 17 kormány-függőcsapszeg körüli párhuzamos elfordítását a 18 nyomtávrúdból és a 19 hátsó irányító trapézkarokból álló tengely-trapéz biztosítja. A 2 mellsőkerekeknek és a 3 hátsókerekeknek a négykerékkormányzáshoz szükséges összehangolt elfordítását eredményező mechanizmus áll a 20 mellső és a 21 hátsó forgatókarokból, a 22 mellső és a 23 hátsó tolórúdból, valamint a 24 kormánygerendából, amely az 1 alvázkereten átfűzött 25 csap körül a 22 mellső tolórúd által elfordítható. A 2 mellsőkerekeknek a 2/a helyzetbe való elfordítása esetén a mechanikai kapcsolat következtében a 3 hátsókerekek a 3/a helyzetbe fordulnak el, amely a négykerékkormányzásnak megfelelő kerékállás. A 22 mellső tolórúd a 20 mellső forgatókarhoz a 26 kapcsolóhüvely útján csatlakozik, amelyben a 27 rugóval terhelt 28 rögzítőcsap nyer alkalmazást. A 28 rögzítőcsap a 22 mellső tolórúdban kiképzett 29 furatok valamelyikébe oly módon fűzhető be, hogy a 28 rögzítőcsapot a 30 fogantyúnál fogva a 27 rugó ellenében fel5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
