184222. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új piperidinilalkil-kinazolin-származékok előállítására

1 184 222 2 elegy forráspontjának megfelelő hőmérsékleten hajtjuk végre. Az (I) általános képletű vegyületek előállíthatok továbbá egy (IV) általános képletű köztitermékből — amelynek képletében Alk, R, X és Ar jelentése az (I) általános képletnél megadott, míg Q' Q-vá alakítható csoportot jelent - aQ' csoport Q csoporttá alakítása út­ján a szakirodalomból ismert, például a „The Chemistry of Heterocyclic Compounds — Fused Pyrimidines; Part I: Quinazolines” c. könyv (a könyv Brown, D. J. szerkesztésében az Interscience Publishers, New-York — London — Sydney kiadó gondozásában 1967-ben jelent meg) 74-102. és 116-128. oldalain ismertetett módszerekkel. A későbbiekben még adunk példát a Q' csoportok Q csoportokká való átalakításának szem­léltetésére. Az (I) általános képletű vegyületek, továbbá bizonyos kiindulási és közbenső termékek ábrázolásának egyszerű­sítése céljából a továbbiakban a XXXIV általános kép­letű piperidinilalkil-oldalláncot a ,,D” szimbólummal fogjuk jelölni. A Q helyén egy l,2,3,4-tetrahidro-4-oxo- vagy 4-tio­­kinazolinilcsoportot hordozó (I) általános képletű ve­gyületek, vagyis az (la) általános képletű vegyületek — amelyek képletében R2, R3, R4 és R5 közül vala­melyik jelentése D, míg a többi egymástól függetlenül hidrogénatomot vagy 1-4 szénatomot tartalmazó alkil­­vagy fenilcsoportot jelent, R1 jelentése halogénatom vagy 1—4 szénatomot tartalmazó alkil- vagy 1—4 szén­atomot tartalmazó alkoxi csoport, Y kén- vagy oxigén­atomot jelent és n értéke 0 vagy 1 — a B reakcióvázlat­ban ábrázolt módon, vagyis valamely (IVa) általános képletű 2-amino-benzamid- vagy benztiamid-származék és valamely V általános képletű karbonil- vagy tiokar­­bonilvegyület reagáltatása útján állíthatók elő. A (IVa) általános képletű vegyületeknek az (V) általános kép­letű vegyületek jelenlétében végrehajtandó gyűrűzárását a reaktánsok keverésével, egy alkalmas oldószer, így egy rövidszénláncú alkanol (például metanol, etanol vagy propanol) jelenlétében végezhetjük. A reagáltatáshoz emelt hőmérsékleteket alkalmazhatunk és katalitikus mennyiségű erős savat, például 4-metil-benzol-szulfon­­savat adagolhatunk a reakciósebesség növelése céljából. A leginkább előnyösen úgy járunk el, hogy a reagál­­tatást a reakcióelegy forráspontjának megfelelő hő­mérsékleten hajtjuk végre. A B reakcióvázlatban ábrázolt reagáltatás során az (V) általános képletű vegyületek helyettesíthetők egy funkcionálisan ekvivalens származékukkal, például egy di(l-6 szénatomot tartalmazó)alkil-acetáljukkal vagy egy gyűrűs acetáljukkal is. A Q helyén 3,4-dihidro-4-oxo-2-kinazolinil-csopor­­tot, 4-oxo-3(4H)-kinazolinilcsoportot vagy a megfelelő analóg tio-kinazolinilcsoportok valamelyikét hordozó (I) általános képletű vegyületek, vagyis az (Ib) álta­lános képletű vegyületek — amelyek képletében R2 és R4 közül az egyik jelentése D, míg a másik, továbbá Y, n és R1 jelentése az (la) általános képletnél megadott — a C reakcióvázlatban ismertetett módon állíthatók elő, vagyis úgy, hogy először valamely, R3 helyén hidrogén­­atomot hordozó (IVa) általános képletű vegyületet, vagyis egy (IVal) általános képletű vegyületet acilezés útján egy megfelelő (VI) általános képletű 2-acilamino­­benzamiddá vagy -benztioamiddá alakítunk, majd az utóbbit a szakirodalomból e célra jól ismert módszerek valamelyikével gyűrűzárásnak vetjük alá. Az utóbb említett gyűrűzárási műveletet úgy hajtjuk végre, hogy melegítés, előnyösen visszafolyató hűtő alkalmazásával végzett forralás közben valamely (VI) ál­talános képletű vegyületnek egy alkalmas, a reaktánssal szemben közömbös oldószerrel, így egy rövidszénláncú alkanollal (például metanollal, etanollal vagy 2-propa­­nollal), alifás vagy aromás szénhidrogénnel (például hexánnal, benzollal vagy metil-benzollal) vagy egy halo­génezett szénhidrogénnel (például triklór-metánnal) alkotott oldatát keverjük. A reakciósebesség növelése céljából egy alkalmas bázist, például egy alkáli- vagy alkáliföldfém-hidroxidot, -karbonátot vagy -hidrogén­karbonátot (így például nátrium-hidroxidot, kálium­karbonátot vagy nátrium-hidrogén-karbonátot) adagol­hatunk. A (IVal) általános képletű 2-amino-benzamidok vagy -benztioamidok VI általános képletű vegyületekké való átalakítását úgy hajthatjuk végre, hogy valamely (IVal) általános képletű vegyületet valamely (VII) általános képletű karbonsavból vagy tiokarbonsavból - amelynek képletében R4 és Y jelentése a korábban megadott — leszármaztatható acilezőszerrel acilezünk. Az e célra alkalmazható acilezőszerek közé tartoznak a (VII) álta­lános képletű vegyületekből leszármaztatható savanhid­­ridek és savhalogenidek. Adott esetben maga a (VII) általános képletű sav is alkalmazható acilezőszerként. Az utóbbi esetben célszerű az acilezési reakció során fölszabaduló vizet a reakcióelegyből eltávolítani azeot­­róp desztillálással. Az (I) általános képletű vegyületek előállíthatok továbbá a (XI) általános képletű köztitermékekből — amelyek képletében Q, Alk és R jelentése a koráb­ban megadott, míg P a megfelelő Ar-X-csoport pre­­kurzorcsoportja — kiindulva, az említett P prekurzor­­csoportot önmagában ismert módon a megfelelő Ar—X- csoporttá alakítva. így például az Ar-X-csoport helyén egy adott eset­ben helyettesített 2-amino-benzoilcsoportot hordozó (I) általános képletű vegyületek, azaz az (le) általános kép­letű vegyületek — amelyek képletében Q, Alk és R jelentése a korábban megadott, míg R8 és R9 egymás­tól függetlenül hidrogén- vagy halogénatomot vagy 1—4 szénatomot tartalmazó alkil-, 1—4 szénatomot tartal­mazó alkoxi-, trifluormetil- vagy aminocsoportot jelen­tenek — a J reakcióvázlatban ábrázolt módon, vagyis egy megfelelő (XII) általános képletű indol-származék kettőskötésének oxidativ hasítása, majd egy így kép­ződött (XIII) általános képletű formamido-származék hidrolizálása útján állíthatók elő. Az oxidativ hasítást úgy hajthatjuk végre, hogy egy (XII) általános képletű vegyületet egy alkalmas oxidálószerrel, például nátrium­­peijodáttal reagáltatjuk katalitikus mennyiségű ozmium­­tetroxid jelenlétében egy alkalmas oldószerben, például 1,4-dioxánban. Az oxidálást ugyanolyan jó eredménnyel hajthatjuk végre, ha valamely (XII) általános képletű vegyület ecetsavval készült oldatán ozonizált oxigéngázt buborékoltatunk át, majd a köztitermékként képződött megfelelő ozonidot vízzel elbontjuk. Egy így képződött (XIII) általános képletű formamido-származékot ezután a megfelelő (le) általános képletű végtermékké alakít­hatunk savas közegben végrehajtott hidrolizálással. Az X helyén > CHOH csoportot hordozó (I) általános 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom