184215. lajstromszámú szabadalom • Fémszerkezetű víztorony és eljárás annak készítésére
1 184 2] 5 2 bői, például hegesztéssel és/vagy csavarozással - összeszereljük a tartályt; c) a keretvázon kötélvezető elemeket, célszerűen korongokat rögzítünk; d) a kötélvezető elemeken kötelet — célszerűen sodronykötelet; - vezetünk át, amelynek egyik végét a tartályhoz, a másik végét csörlőhöz, vagy hasonló szerkezethez csatlakoztatjuk; e) a tartályt a kötél és csörlő vagy hasonló segítségével a helyére emeljük; f) a helyére emelt tartályt a hajlítómerev tartószerkezetre csuklósán - célszerűen csapok segítségével - felfüggesztjük. Az eljárás egy előnyös foganatosítási módja szerint az emelőkötelet a tartály felfüggesztésére szolgáló hajlítómerev, felülnézetben lényegében csillagalakú tartószerkezet centrális nyílásán vezetjük át, mimellett egy kötélvezető korongot legalább részben e nyílás felett; egy további kötélvezető korongot az egyik láb és egy kar csatlakozási helye tartományában; egy harmadik korongot pedig ugyanezen láb alsó vége tartományában szerelünk fel, és az emelőkötelet e korongokon vezetjük át. Célszerű továbbá az eljárásnak az a foganatosítási módja, amely szerint a keretvázat a terepszinten szereljük össze, az oszlopok vízszintes vagy közel vízszintes helyzetében, mimellett a lábakat mezőnként egyenes rácsrudakkal oldható kapcsolatokkal kötjük össze, kivéve a keretváz terepszint fölé kerülő, legalább a tartály magasságának megfelelő részét; majd a keretvázat legalább két láb talppontja körül elfordítva álló helyzetbe billentjük; a lábak között a rácsrudaktól szabad terepszint feletti helyen a tartályt készreszereljük, és az emelőkötélhez csatlakoztatjuk; s az emelés előrehaladásával a tartály felett a rácsrudakat - célszerűen mezőnként - oldjuk, s a tartály útjából eltávolítjuk, a tartály alatt viszont a rácsrudakat az oszlopok közé fel-, illetve visszaszereljük, és ezzel a keretváz stabilitását a tartályemelés folyamán biztosítjuk. A találmányhoz fűződő előnyös hatások a következőkben foglalhatók össze: a tartályon kívül, azt körülvevő módon elhelyezett oszlopok (lábak) anyagigénye - a vízszintes hajlítás nagyobb karja miatt — lényegesen kisebb, mint a centrális alátámasztású víztorony oszlop-anyagigénye. A tartály a lábaktól hajlítóigénybevételt nem szenved. A terhelés növekedésével háromnál több oszlop alkalmazására lehet áttérni, de mindig meghatározható a minimális oszlopszám és oszlopkeresztmetszet (oszlopsúly). A lábállítás a lehető legegyszerűbben, egyetlen csőrlővel — a terhelés növekedésével csigasorok beiktatásával — történnek. E célra előnyösen azt a csörlőt használjuk, amellyel a tartály emelése történik. Ez utóbbi feleslegessé teszi nagyobb emelőberendezéseknek (például daruknak) az építéshelyre szállítását, aminek különösen akkor van nagy jelentősége, ha lakott területtől távol eső helyen kell víztornyot építeni. A szerelés előregyártott elemekből az építéshelyen könnyen és gyorsan történhet, a tartály alakja tetszőleges lehet, az egy lábra vetített terhelőkapacitás viszonylag magas, úgyhogy a víztorony egészében véve kiemelkedően gazdaságos. A találmányt a továbbiakban a csatolt rajzok alapján ismertetjük részletesen, amelyek a víztorony egy előnyös kiviteli példáját, illetve az eljárás néhány lényeges fázisát mutatják. A rajzokon az 1. ábra a kész víztornyot a 2. ábrán bejelölt A-A vonal szerinti kiterített oldalnézetben mutatja; a 2. ábra az 1. ábra szerinti víztorony (nem kiterített) felülnézete; a 3. ábra az 1. és 2. ábra szerinti víztorony készítésének azt a fázisát mutatja, amelyben a tartály emelése kezdődik; a 4-6. ábrák a víztorony készítésére szolgáló eljárás egy előnyös foganatosítási módjának folyamatát szemléltetik. Az 1. és 2. ábra szerinti víztoronynak három függőleges 1 lába van, amelyek felső végéhez a befelé nyúló 2 karok csatlakoznak. A jelen kiviteli példa esetében az 1 lábak és 2 karok sarokmereven kapcsolódnak egymáshoz. Az 1 lábak kiosztása szabályos, vagyis felülnézetben azonos k osztókörön a = 120°-os szögben kiosztva helyezkednek el, tehát az általuk határolt tér függőleges y hossztengelyétől azonos oldaltávolságban húzódnak. A 2 karok az y tengely felé nyúlnak - és a 10 tartályfedél vonalát követve - amely lapos, csúcsával felfelé néző kúp-alakú - kissé felfelé tartanak, az y tengelyt azonban nem érik el. A 2 karok belső végeit - hajlítási felvevő módon — 15 gyűrű fogja össze. Az így létrejött felülnézetben csillagalakú, hajlítómerev, egészében 20 hivatkozási számmal jelölt tartószerkezet az 1 lábakkal együtt a víztorony egészében 3 hivatkozási számmal jelölt térbeli keretvázát alkotja, amely statikailag térbeli keret. Az egészében 8 hivatkozási számmal jelölt tartály, amely a lábrendszer, illetve annak esetleges csomólemezei legbelső geometriai pontjai között helyezkedik el, - az 1 lábaknak, illetve 2 karoknak megfelelő kiosztásban - három függesztőelemet, a jelen esetben három 4 fület tartalmaz, amelyek a 8 tartály oldalfelülete mentén, például hegesztéssel a tartályhoz vannak rögzítve, és felső, a - például hegesztéssel vagy csavarozással a 8 tartályhoz rögzített - 10 tartályfedélen túlnyúló végükben átmenő 16 lyukak vannak kialakítva. A 4 fülek a 8 tartály merevítőbordáiként is funkcionálnak. A - jelen esetben serlegalakú forgástestként kiképzett - 8 tartály végleges helyzetében e 16 lyukak átfedésbe kerülnek a 2 karokban kialakított átmenő 18 lyukakkal (1. a 3. ábrát is), a jelen esetben oly módon, hogy a 2 karokban rés van kiképezve a csatlakozási helyen, amelybe a 4 fül felső vége bevezethető. A 16, 18 lyukakon átvezetett 5 csapokkal van a 2 karokból és 15 gyűrűkből álló, felülnézetben csillagalakú hajlítómerev 20 tartószerkezetre felfüggesztve. A 8 tartály kerülete mentén elhelyezkedő 4 fülek alsó végéhez az 1 oszlopokat körülfogó 6 hüvelyek vannak rögzítve, amelyek a 8 tartály kisebb mértékű függőleges elmozdulását (elcsúszását) nem akadályozzák, a tartályt azonban oldalirányban rögzítik, a térbeli 3 keretvázat vízszintes irányban nagymértékben merevítik, és ezzel a vízszintes erők (szélerők) elleni kerethatást növelik, a keretmagasságot csökkentik. A 6 hüvelyeket célszerűen hajlított laposacél-elemek alkotják. A 15 gyűrű belsejében lévő 17 nyíláson van átvezetve a 8 tartály 9 szellőzőcsöve, amely — a 3. ábrán látható módon - a tartály emeléséhez szerelési segédelemként is szolgál, ennek megfelelően a 8 tartály falazatához az emelési igénybevételek felvételére alkalmas módon van rögzítve, például levezethető a tartályfenékig (1. később). Az 1 oszlopok - a jelen kiviteli példa eseté3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
