184176. lajstromszámú szabadalom • Horgonyzó berendezés úszó munkagépekhez, különösen úszókotrókhoz
185 176 elkülönítjük a bázissal végzett kezdést megelőzően vagy a kezelés alatt. A találmány szerinti eljárásban hasznosítható bázisok közé tartoznak az ammónia, primer, szekunder és tercier amínok, alkálifém-hidroxidok, alkálifém-karbonátok, alkálifém-alkoholátok és bázikus ioncserélő gyanták. Az előnyös amin-típusú bázisok egy vagy több 1—4 szénatomos alkil- és/vagy benzilcsoportot tartalmaznak, vagy továbbá legfeljebb 4 szénatomot tartalmazó alkilén-diaminok (például etilén-diamin) vagy 5- vagy 6-tagú, nitrogénatomot és adott esetben további heteroatomként oxigén-, kén- vagy nitrogénatomot tartalmazó heterociklusos aminok (például pirrolidin, morfolin vagy piperidin) lehetnek. A találmány szerinti eljárás korábban ismertetett előnyös kivitelezési módja kívánt esetben két önálló lépésben, adott esetben külön reaktorokban vagy — folyamatosan üzemeltetett berendezés esetén — külön reakciózónákban hajtható végre. Így például a bázissal végzett kezelést például 20 °C és 100 °C, előnyösen 20 °C és 60 °C közötti hőmérsékleten hajtjuk végre a gyors racemizálódás biztosítása céljából, majd hűtéssel kikristályosítjuk az lRciszS- és 1 SciszR-izometek 1:1 arányú elegy ét. Heterogén fázisú reagáltatás esetén az eljárásnak ez a két művelete ugyanabban a reakciózónában hajtható végre, de eljárhatunk úgy is, hogy a magasabb hőmérsékleten bázissal végzett kezelést egy első reakciózónában, míg a kristályosítást egy másik reakciózónában hajtjuk végre. A bázis azonban lehet szilárd fázisban akkor, ha egy bázikus ioncserélő gyantát, például a Rowex és Amberlite márkanév alatt forgalmazottakat (így például a Dowex AGIX 8, Amerlite ÍRA400 vagy Amberlite IR 45 márkanevűeket) vagy például szilárd kálium-karbonátot használunk, és ilyenkor az eljárást vízmentes körülmények között, adott esetben egy 1—4 szénatomot tartalmazó alkanol — például metanol — jelenlétében úgy hajthatjuk végre, hogy a bázist például oszlop formájában egy első reakciózónában magasabb hőmérsékleten hasznosítjuk, és a (I) általános képletű vegyület izomerjeit tartalmazó oldatot egy második reakciózónába vezetjük a kristályosítás végrehajtása céljából. Ha a találmány szerinti eljárás megvalósításánál a bázis oldatban van és mindkét lépés ugyanabban a reakciózónában hajtható végre, akkor a bázissal végzett kezelést, továbbá az IRciszS-és 1 SciszR-izomerek 1:1 arányú elegyének krsitályosítását egyidejűleg, -50 °C és +20 °C, előnyösen 0 °C és 20 °C közötti hőmérsékleten végezzük. Egy ilyen egyidejű, bázissal végrehajtott kezelés és kristályosítás során az 1 RciszS- és 1 SciszR-izornereket folyamatosan eltávolítjuk az oldatból kristályosítással. Így a visszamradó oldat mindig dús ISciszS- és IRciszR- izomerekben és a bázis hatására folyamatosan racemizálódás megy végbe. Ennek megfelelően, az ilyen módon végrehajtott találmány szerinti eljárás esetében, a reakciózónába közvetlenül betáplálhatjuk valamely (I) általános képletű vegyület mind a négy cisz-izomerjének rarém elegy ét. Az ISciszS- és 1 RciszR-izomerek gyorsabban oldódnak és így ezekben az izomerekben dús oldat képződik. Racemizáció következik be, cs az 1 RciszS- és 1 SciszR-izomerek 1:1 arányú elegye folyamatosan kikristályosodik az oldatból, miközben az ISciszS- és lRciszR-izomereknek lényegében a teljes mennyisége oldatba megy és a végső egyensúly beáll. Ezután még folyamatosan vagy diszkrét adagokban mind a négy oisz-izomer racém elegyéből további járulékos mennyiségeket adagolhatunk. Ha a találmány szerinti eljárás megvalósításakor nem szilárd fázisú bázist használunk, bázisként előnyösen ammónia, primer, szekunder vagy tercier amin vagy pedig egy alkálifém-karbonát — előnyösen nátrium- vagy kálium-karbonát — vizes oldatát használhatjuk. Fe‘símertük,hogy a racemizálódásisebesség megnövelhető, ha valamely (I) általános képletű vegyület IScíszS- és ÍReiszRizomerjeinek oldatát valamely 1—4 szénatomot tartalmazó alkanol — például metanol - jelenlétében kezeljük a bázissal. A racemizálódási sebesség akkor is nö’ elhető, ha az említett oldatot a bázissal egy fázis-transzfer katalizátor jelenlétében kezeljük. Ilyen katalizátorként előnyösen kvaterner ammónium-halogenideket használhatunk. Az utóbbi típusú vegyületek szubsztítuensként például 1—4 szénatomot tartalmazó alkiiés/vagy benzilcsoportokat hordoznak. Az előnyösen hasznosítható kvaterner ammónium-halogenidek közé tartoznak r tetrabutil-ammónium- és benzil-trietil-ammóniumkloridok és -bromidok. A találmány szerinti eljárással előállítható elegyek az adott (1) általános képletű vegyület inszekticidként vagy akaricidként leghatásosabb izomerjét tartalmazzák. A találmány tárgya továbbá olyan peszticid készítmény, amely hatóanyagként (I) általános képletű vegyületet tartalmaz szokásos segédanyagokkal kombinálva, és amely gyakorlatilag mentes az adott (I) általános képletű vegyület ISciszS- és 1 RciszR-izomerjeitől. A találmány szerinti peszticid készítményekben alkalmazható segédanyagok közé szilárd vagy folyékony, szervetlen vagy szerves, természetes vagy mesterséges eredetű hordozóanyagok tartoznak. A hatóanyagot célszerűen legalább egy ilyen hordozóanyaggal alakítjuk felhasználásra kész készítménnyé, amikor a hordozóanyag feladata a készítménynek a kezelendő helyre, például növényekre, növényi magvakra vagy talajra való juttatásának az elősegítése vagy pedig a készítmény táro ásának, szállításának vagy kezelésének a megkönynyítése. A találmány szerinti peszticid készítmények hordozóanyag meliett előnyösen még legalább egy felületaktív anyagot is tartalmaznak. Felületaktív anyagként emulgeáló-, diszpergáió- vagy nedvesítőszert alkalmazhatunk. A felületaktív anyag nemionos vagy ionos lehet. A peszticid készítményeket rendszerint koncentrált formában készítjük el és szállítjuk, majd ezután a felhasználást megelőzően a felhasználó hígítással állíthatja be a hatóanyag megfelelő felhasználási koncentrációját. A peszticid készítmények előállításához szokásosan hasznát hordozó- és felületaktív anyagok bármelyike felhasználható a találmány szerinti peszticid készítményekben. Ezekről a szokásos hordozó- és felületaktív an>agokról jó áttekintést ad az 1 232 930. számú nagybrbanniai szabadalmi leírás. A találmány szerinti készítmény elkészíthető például nedvesíthető por, mikrokapszula, porozószer, szemcse, oldat, emulgeálható koncentrátum, emulzió, szuszpenziór koncentrátum vagy aeroszol formájában. A készítmény leadhatja szabályozható módon is a hatóanyag-tartal nát, vagy el lehet készítve csalétekként való felhasználása is. A nedvesíthető porkészítmények rendszerint 25, 50 vagy 75 súly% hatóanyagot és a közömbös szilárd hor-2 S 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
