184159. lajstromszámú szabadalom • 0-(trifluor-metil)- benzoesav-m- izopropoxi- anilidet tartalmazó fungicid készítmény valamint eljárás hatóanyag előállítására
184 159 5. példa Porozószert állítunk elő a következő komponensek egyenletes keverése és őrlése útján: 4 rész o-(trifluor-metil)-benzoesav-m-izopropoxi-anilid 95 rész diatómaföld-agyag-talkum-keverék 1 rész kalcium-sztearát Az alábbi biológiai vizsgálati példákkal szemléltetjük az o-(trifluor-metil)-benzoesav-m-izopropoxi-anilid fungicid hatását. 6. példa A vegyület fungicid hatását először különböző patogén gombákkal szemben vizsgáljuk. A fungicid hatás vizsgálati módszere a következő: A vizsgált gombamicéliumot olyan burgonya-agar közegre oltjuk át, amelyet 9 cm átmérőjű Petri-csészében 10 rész hatóanyagot, 85 rész diatómaföld-agyag-keveréket és 5 rész poli(oxi-etilén)-nonil-étert tartalmazó készítménnyel (ugyanilyen összetételű készítményt használunk a 8., 9. és 10. példában is) kezeltünk. A Petricsésze inkubálását addig folytatjuk, míg a kontrollcsészében elhelyezett micélium átmérője 9 cm-re növekszik. A gomba növekedésének gátlását az alábbi képlet felhasználásával számítottuk ki: micélium átmérője a kontroll Petri-csészében — micélium átmérője a fungiciddel kezelt Petri-csészében %-os gátlás = —■------------------------------------micélium átmérője a kontroll Petri-csészében X 100 I. táblázat A fungicidhatás vizsgálata A növekedés %-os gátlása Vizsgált gomba -10 ppm 5 ppm 1 ppm Sclerotinia mali Fehérpenészes rothadás Corticium rolfsii 100 Rizoktoniás csirarothadás Pellicularia fiiamén to sa 100 83 67 Szártó'korhadás Rhizoctonia solani 1A 100 94 Rizoktoniás megbetegedés 100 31 Rhizoctonia solani IB Rizoktoniás megbetegedés 100 79 Rhizoctonia solani II Rizoktoniás megbetegedés 100 Rhizoctonia solani III A Rizoktoniás megbetegedés Rhizoctonia solani IIIB 100 67 Rizoktoniás megbetegedés 100 63 Rhizoctonia solani IV Rizoktoniás megbetegedés 100 24 Sclerotium orizicola 100 90 72 7. példa Rizs héjfoltossága ellen kifejtett hatást cserépkísérletben vizsgáltuk. A vizsgálati mintát 1,5 kg/cm2 nyomáson működtetett permetező készülék segítségével üvegházban elhelyezett hántolatlan rizsre permetezzük (Tikkokú fajta, körülbelül 20 cm magas). A rizst forgóasztalon cserepekbe ültetjük, az adag egy cserépre számítva 10 ml. 1 és 5 nap eltelte után rizsszalmán tenyésztett rizs héj foltosságot g okozó gombamicéliumot átültetünk a rizs tőhajtásainak ' alsó részére. A kezelés után 5 és 10 nappal a kifejlődött folt hosszát mértük, így megkaptuk egy tőre számítva a folt teljes hosszúságát cm-ben kifejezve. A kontroll értéket a következő képlet alapján számítottuk ki: . (a kontroílcserépben 1 tőre számítva a folt hosszúsága) - (a kezelt cserépben 1 tőre számítva , « , „ a folt hosszúsága) kontroli-értek (%) =-----------------------------------------.jg a kontroílcserépben 1 tőre számítva a folt hosszúsága Az eredményeket a 2. táblázatban szemléltetjük: A vizsgálati minta 10 rész hatóanyagot, 10 rész tetra- 2Q hidrofuránt, 70 rész xilolt és 10 rész poli(oxi-etilén)nonil-éterből és nátrium-alkil-benzol-szulfonátból álló felületaktív anyag keveréket tartalmazó készítmény megfelelő hígításban. 2. táblázat Vizsgált készítmény Hatóanyagkoncentráció (ppm) Kontroli-érték (%) 5 10 nap után o4.tr ifluor-metil)-benzoe-400 100 100 sav-m-izopropoxi-anilid 200 100 100 100 100 100 50 94 90 25 90 80 A képletű referenda 400 100 95 vegyület 200 100 60 100 85 40 50 70 32 B képletű referencia 25 55 18 vegyület 200 20 10 C képletű referencia 200 16 7 vegyület 100 3 1 D képletű referencia 200 18 10 vegyület 100 0 0 E képletű referencia 200 22 15 vegyület 100 9 3 VaÚdamycin (kereskedelmi forgalomban beszerezhető antibiotikum) 30 80 60 kontroll-0 0 50 8. példa A rizs héjfoltossága ellen kifejtett hatást vízzel elárasztott hántolatlan rizs talaján vizsgáltuk. 8,5 cm átmérőjű cserépbe vizes közegben hántolatlan 55 rizst termesztünk 20 cm magasságig, majd ezt 50 ml meghatározott koncentrációra felhígított, 6. példa szerinti összetételű készítménnyel kezeljük. Miután a cserepet 5 napig üvegházban tartottuk, rizshéj-rizskorpa táptalajon tenyésztett rizs hüvelyfoltosságot okozó gom- 60 bamicéliumot 6—7 napos korban az elültetett rizsnövény tőhajtásainak alsó részére átoltunk. Átoltás után 5 nappal a kifejlődött folt hosszúságát mérjük és a kontroliértéket a 7. példában megadott képlet alapján számítottuk ki. Az eredményeket a 3. táblázatban foglaljuk 65 össze-4
