184159. lajstromszámú szabadalom • 0-(trifluor-metil)- benzoesav-m- izopropoxi- anilidet tartalmazó fungicid készítmény valamint eljárás hatóanyag előállítására
1 184 159 2 3. táblázat Vizsgált készítmény Hatóanyag koncentrációja g/1000 m’ Kontroli-érték (%> o-(trifluor-metil)-benzoesav-500 98 -m-izopropoxi-anilid ■250' 97 125 99 A képlctű referencia 500 40 vegyület 250 17 125 ’ ~ 20 Kontroll 0 9. példa A vegyület hatását vizsgáljuk uborka szárazrotha- jg dására. A 6. példa szerinti összetételű készítményt megfelelő hígításban 20 db „ochiai fajta” uborkapalántára (ezek 16,5 cm átmérőjű mázolatlan cserépedényekben vannak elhelyezve) permetezzük 3 liter/m2 arányban. Miután az oldat a csíranövényekre feltapadt azt meg- 20 szárítjuk és a korpán tenyésztett szárazrothadást okozó gombát (Rhizoctonia solani 1B) a talajfelületre átoltjuk. A próbát háromszor megismételjük. 4 nappal a beoltás után az eredményt szemrevételezéssel állapítjuk meg és a megbetegedett csíranövények %-át ugyanúgy, mint az 25 egészséges csíranövények %-át a következő módon számítjuk ki: megbetegedett megbetegedett csíranövények csíranövények a kérleli cserépben %-a = ----------------------------------------a vizsgált összes csíranöveny száma a kísérleti cserépben X 100 egészséges egészséges csíranövények száma csíranövények a kísérleti cserépben 35 %-a = összes vizsgált csíranövények száma a kísérleti cserépben X 100 40 Hatásosság uborka szárazrothadása ellen 4. táblázat Vizsgált készítmény Hatóanyag Megbetegedett Egészséges mennyisége csíranövények csíranövég/m1 %-a nyék %-a 45 o-(trifluor-inetil)-benzoe-2 0,0 100 sav-m-izopropoxi-anilid 1 9,6 80,4 0,5 27,8 72,2 C képletű referencia vegyület 2 85,6 12,1 D képletű referencia vegyület 2 83,2 12,4 B képletű referencia vegyület 2 86,1 13,9 metil-1 -<b ut ilkarbamoil)-2 -benzint id azol-k arb amát 2 80,0 20,0 Kontroll-88,3 11-50 55 10. példa és a bepermetezést 3 liter/m2 arányban permetezővel végezzük. Az oldat feltapadása után a csíranövényeket megszárítjuk és a hajtásrothadást okozó gombát (Corticium rolfsii) korpatenyészetből a talajfelületre átoltjuk. A próbát háromszor megismételjük. 4 nappal a beoltás után a növényeket szemrevételezéssel vizsgáljuk és a megbetegedett, valamint az egészséges csíranövények %-os arányát az alábbi képletek szerint számítjuk ki: megbetegedett megbetegedett csíranövények csíranövények száma a kísérleti cserépben v ^q-2l — ■—--------— 1 — -------------- “ X 100 a vizsgált összes csíranövény száma a kísérleti cserépben egészséges egészséges csíranövények csíranövények száma a kísérleti cserépben ^rr • ......— 1 1 • összes vizsgált csíranövények száma a kísérleti cserépben 5. táblázat Hatásosság uborka hajtásrothadása ellen Vizsgált készítmény Hatóanyag mennyisége g/m* Megbetegedett Egészséges csíranövények csíranövé%-a nyék %-a o4trifluor-mctil)-benzoe-2 5,1 94,9 sav-m-izopropoxi-anilid 1 5,1 94,9 0,5 12,5 87,5 C képletű referencia-2 88,6 11,4 vegyület D képletű referencia-2 92,3 7,7 vegyület B képletű referencia 2 94,6 5,4 vegyület Kontroll-100 0 11. példa Hatásosság zab koronásrozsdája ellen 9 cm átmérőjű cserepekbe ültetett 4-leveles zabnövényekre 50 ml/cserép adagban 25 rész hatóanyagot, 70 rész diatómaföld-agyag-keveréket és 5 rész poli-(oxi-etilén)-nonil-étert tartalmazó készítményt permetezünk megfelelő hígítás után. Közvetlenül a permetezés után a növényeket levegőn megszárítjuk és a koronásrozsda micéliumot (Puccinia coronata) a növényekre átoltjuk. A kontroll értéket a szemrevételezés alapján 2 héttel a beoltás után a következő egyenlőség szerint számítjuk ki; Kontrollérték (%) = — X 100. ahol X = rozsdafoltok száma egy levélre számítva a kontroll cserépben Y = rozsdafoltok száma egy levélre számítva a vizsgált cserépben A hatóanyag hatásossága uborka hajtásrothadása 60 ellen. A 6. példa szerinti összetételű készítményt megfelelő hígításban csíralevél állapotban levő 20 db uborkacsíranövényen (ochiai fajta) vizsgáljuk. A növényeket 16,5 cm átmérőjű mázolatlan cserépedénybe helyezzük 65 5
