184127. lajstromszámú szabadalom • Bálagyűjtő és szállító jármű
a gyűjtő és szállító jármű hogyan van a bálázó hátsó részéhez kapcsolva, továbbá szaggatott vonalakkal föltüntetve azt is mutatja, hogy a rakfelületek milyen módon billennek hátrafelé és lefelé lerakási helyzetbe. Az ábrán - szintén szaggatott vonalakkal föltüntetve — az is látható, hogy a bálák milyen módon helyezkednek el a vízszintes helyzetben levő rakfelületeken. A 3. ábrán az 1. ábrán föltüntetett 3-3 vonal menti metszet, részben nézet. A 4. ábra a bála gyűjtő és szállítójármű egy részének nagyított méretű fölülnézeti vázlata, amelyen a középső rész és a baloldali rész. úgy van föltüntetve, hogy ezek tetejéről a szerkezet részleteinek bemutatása céljából egyes szerkezetrészek el vannak hagyva. Az 5. ábra a 4. ábrán fültüntetett 5—5 vonal menti vázlatos metszet, részben nézet, amely nagyított méretben az áthelyező szerkezet működtető szelepéhez tartozó kizáró szerkezethez kapcsolódó, működtető kapcsolószerkezet egyes részleteit mutatja. A 6. ábra az 5. ábrán föltüntetett 6-6 vonal menti vázlatos metszet, részben nézet. A 7. ábra a 3. ábrán föltüntetett 7-7 vonal menti vázlatos metszet, részben nézet. A 8. ábra a 7. ábrán föltüntetett 8-8 vonal menti vázlatos metszet, részben nézet, amely a jármű egy részét mutatja. A 9. ábra a 7. ábrán föltüntetett 9-9 vonal menti vázlatos metszet, részben nézet, amely a jármű egy részletét mutatja. A 10. ábra a 7. ábrához hasonlóan a jármű hátsó végét függőleges metszetben, részben nézetben mutatja, azonban míg az érzékelő és kiváltó szerkezet a 7. ábrán működésen kívüli állapotban van föltüntetve, addig a 10. ábrán működtetett helyzetben látható. All. ábra az oldalsó rakfelületekhez tartozó érzékelő elemek szerkezeti kialakítását és működését szemléltető vázlatos nézet, részben metszet. A 12. ábra all. ábrához hasonló nézet, részben metszet, azonban a szerkczetelemeket abban az időben mutatja, amikor az oldalsó rakfelület lerakó helyzetből vízszintes helyzetébe tér vissza. A 13. ábra a járműnek az 1. ábrán föltüntetett 13—13 vonal menti függőleges metszete, részben nézete, amely azt a módot mutatja, ahogyan az oldalsó rakfelületek a kerethez vannak erősítve és vízszintes helyzetükben oldhatóan vannak tartva. A 14. ábra a bálák összegyűjtésére és kezelésére szolgáló műveletek egy fázisában a műveletet végző különböző szerkezetrészek egymáshoz viszonyított helyzetét szemléltető elvi vázlat. A 15. ábra a műveletek egy további fázisában a műveletet végző különböző szerkezetrészek egymáshoz viszonyított helyzetét szemléltető elvi vázlat. A 16. ábra a műveletek egy újabb fázisában a szerkezetrészek egymáshoz viszonyított helyzetét szemléltető elvi vázlat. A 17. ábra a műveletek további fázisában a szerkezetrészek egymáshoz viszonyított helyzetét szemléltető elvi vázlat. A 18. ábra a műveletek újabb fázisában a különböző 5 szerkezetrészek egymáshoz viszonyított helyzetét szemléltető elvi vázlat. A 19. ábra a műveletek további fázisában a különböző szerkezetrészek egymáshoz viszonyított helyzetét szemléltető elvi vázlat. Az I. és 2. ábrán látható bála gyűjtő és szállító 10 jármű olyan 12 bálázó hátsó végéhez van kapcsolva, amelynek bálákat kibocsátó 14 csúszdája van. A 14 csúszdát és a 10 járművet a 12 bálázó két oldalán levő egy pár 16 kötőrud csuklósán köti össze, úgyhogy a kötő szerkezet keresztirányú vízszintes tengelyek körül csuklósán el tud fordulni a talaj felszínének változásai hatására. A 10 járműhöz középen egy hosszirányban elnyúló 18 vonórud van mereven erősítve és ennek külső vége csuklósán csatlakozik a 12 bálázó végéhez. Így része a bálázót és a vontatott járművet összekötő szerkezetnek. A vontatott 10 járműnek merev 20 kerete van (4. ábra), amelynek egy hosszú, négyszögű 22 középső része és egy pár oldalt kinyúló 24 külső része van, amelyek közül a 4. ábrán csak egy látható. Lényegében középen keresztirányú 26 keretrud nyúlik végig a 20 keret teljes szélességén, amely keretrudra egy pár lefelé nyúló 28 kerékszerelvény van erősítve a 22 középső részen kívüli helyzetben. Közvetlenül a 14 csúszda mögött és ezzel egy vonalban egy középső bálalögadó hely van kiképezve, amely lényegében a 22 középső rész. fölött levő középső 30 rakfelületből áll. A 30 rakfelületnek egy pár gyakorlatilag síkban levő 32 és 34 sík része van, amelyek hosszirányban térközzel vannak egymástól elválasztva. A középső 30 rakfelület két oldalán baloldali és jobboldali 36, illetve 38 oldalsó rakfelületek vannak. A baloldali és jobboldal alatt a vontatott jármű hátulja felől nézve látott baloldalt és jobboldalt értjük. A 36 és 38 oldalsó rakfelületek a középső 30 rakfelület elülső végénél valamivel hátrább kezdődnek, mint főként az 1. és 2. ábrákból kitűnik. A 36, 38 oldalsó rakfelületek mindegyike függőleges irányban egy a 2. ábrán teljes vonallal föltüntetett vízszintes helyzet és az ábrán szaggatott vonalakkal föltüntetett lefelé és hátrafelé hajló helyzet között egymástól függetlenül elfordítható. A középső 30 rakfelület nem billenthető el. A 36 és 38 oldalsó rakfelületek a 26 keretrud hossztengelye körül fordíthatók el (13. ábra). A keresztirányú 26 keretrud hengeres csőként van kialakítva. A 36 és 38 oldalsó rakfelületek súlypontja úgy van elhelyezve, hogy az oldalsó rakfelületek mindig hátrabillent helyzetbe igyekeznek fordulni, ezt azonban egy 40 rugó megakadályozza. A 40 rugó az oldalsó rakfelületeket úgy köti össze a keret 24 külső részével, hogy ezáltal a 36 és 38 oldalsó rakfelületeket gyakorlatilag vízszintes helyzetben tartja. A 40 rugó elég erős ahhoz, hogy a terheletlen 36 és 38 oldalsó rakfelületeket vízszintes helyzetben tartsa, ha azonban nehéz, például egy tonna súlyú vagy még ennél is nehezebb bála van rajtuk, egyedül a 40 rugó nem képes arra, hogy a 36 és 38 oldalsó rakfelületeket vízszintes helyzetben tartsa. Ebben az esetben a vízszintes helyzetben való tartást egy pár oldható 42 retesz 6 184 1 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4
