184084. lajstromszámú szabadalom • Aprító vagy keverő berendezés forgórésszel és ütközőfelülettel
9 10 elemének csatlakoztatását mutatja a tartókerethez, valamint az ütközőfelület jellemző nyílásának módosítására szolgáló megoldás kialakítását szemlélteti, a 17. ábra a 15. ábra szerinti ütközőfelület ütközőelemeinek felülnézetét mutatja be vázlatosan, részlet formájában; a 18. ábra a 15. ábra szerinti ütközőfelületet alkotó ütközőelemeket összefogó tartókeret felülnézeti részletét mutatja, azok csatlakozási helyével; a 19. ábra a találmány szerinti berendezés további példaként kivitelének módosítható nyílású ütközőfelületét mutatja, ahol az rugalmas hajlatot tartalmazó ütközőelemekből épül fel; a 20. ábra a 19. ábra szerinti ütközőfelület ütközőelemeinek a tartókerethez való csatlakoztatását mutatja példaként, vázlatosan; a 21. ábra a 20. ábra szerinti ütközőelem csatlakoztatása egyik lehetséges példakénti megoldását tünteti fel metszetben a 22. ábra a 21. ábra szerinti ütközőelem csatlakoztatás megoldásának tartókeretrészletét tünteti fel felülnézet ben, vázlatosan, a 23. ábra a 19. ábra szerinti kiviteli alak ütközőfelület céljára kialakított, önmagában záródó, több rugalmas hajlatot tartalmazó ütközőelemének részletét mutatja példaként, vázlatosan, a 24. ábra a találmány szerinti berendezés további példakénti kivitelének módosítható nyílású ütközőfelületét mutatja vázlatosan, ahol az elforgatható ütközőelemekből épül fel, a 25. ábra a 24. ábra szerinti ütközőfelület ütközőelemeinek a tartókerethez való csatlakoztatását mutatja példaként, a 26. ábra a 24. ábra szerinti ütközőfelület vázlatos felülnézetét tünteti fel. A találmány szerinti aprító- vagy keverőberendezés kiviteli alakját és annak részmegoldásait rajzok keretében, részben az elemek funkciójának feltüntetése mellett ismertetjük. Az aprítandó anyag 17 garatból, - amely pl. szabályozható beömlési keresztmetszetű, - 8 terelő-elosztóra kerül. A 8 terelő-elosztó feladata az anyagnak 3 aprítóelemekhez való terelése. A 3 aprítóelemek 1 elsődleges- és 2 másodlagos aprítóelem egységekhez csatlakoznak. Az 1 elsődleges- és 2 másodlagos aprítóelem egységek ellentétes irányú mozgást végeznek. Ennek következtében egységenként az említett aprítóelem párok ellentétes irányban mozognak. A legelső 1 elsődleges aprítóelem egység a forgás irányából ütést mér az anyagra, mely az ütés hatására aprítódik és a törmelék egy része a szomszédos, azonban ellentétesen forgó 2 másodlagos aprítóelem ütközik, ahol az ütközés sebessége, így az aprító hatás nagyobb is lehet, mint az első ütközésnél volt. A törmelék másik része a méretkorlátozó 10 ütközőre csapódik, ahol tovább aprítódik. A megfelelően kisméretű aprólék a 10 ütköző nyílásain átnyújtva, 18 kitárolóba kerül. A nem aprozódott anyag a 3 aprítóelemek és részben a méretkorlátozó 10 ütközőelem (elemek) között röpköd, egyre fokozódó sebességgel, majd aprítódik és a megfelelő méret elérése után eltávozik. A 2. ábra szerint alsó takarású 10 ütköző esetén, annak alsó részét a legalsó bontóelem mozgatóhoz szerelt 19 vezetőszerkezet tisztítja, ami célszerűen olyan kialakítású, hogy a méret feletti zúzalékot a bontótérbe a 3 aprítóelem párok közé veti vissza. A 10 ütköző célszerűen módosítható nyílású ütközőfelülettel van kialakítva, de lehet hagyományos osztályozó funkciót is betöltő szerkezet, pl. rosta, gyűrűsor, pálcasor, stb., és adott esetben el is maradhat, vagy törési funkcióját folytonos felületű szerkezeti elem, így 11 burkolat, vagy annak egy része is elláthatja, osztályozó funkcióját pedig körfolyamatos őrlési eljárás (pneumatikus szállítás, leválasztás és visszacsatolás) helyettesítheti. Az 1. ábra szerinti példakénti kivitelnél 6 tartótengelyhez az 1 elsődleges aprítóelem egységek és 2 másodlagos aprítóelem egységek váltakozva csatlakoznak. Célszerűan az 1 elsődleges aprítóelem egységek a 6 tartótengelyhez rögzítette, míg a 2 másodlagos aprítóelem egységek a 6 tartótengelyen szabadon futnak, ahhoz csapágyon keresztül csatlakoznak. A 6 tartótengely 12 tengelytartójában csapágyazva van és abban elfordulhat. Az 1 elsődleges aprítóelem egységek 4 elsődleges elektromágneses egységei a 6 tartótengely 20 elektromos tengelyvezetékén keresztül kapják az elektromos energiát. Az elektromos energia 14 elektromos vezetéken a 6 tartótengely 20 elektromos tengelyvezetéke 13 elektromos csatlakozáson, például csuszógyűrűn keresztüljut a rendszerbe. A 2 másodlagos aprítóelem egység 5 indukciós egységében 4 elsődleges elektromágneses egység indukáló hatására keletkezik elektromos áram, illetve körülötte elektromágneses tér. A 4 elsődleges elektromágneses egységek és az 5 indukciós egység keltette mágneses erő hatására az 1 elsődleges aprítóelem egység a 6 tartó tengellyel együtt előfordul, míg a 2 másodlagos aprítóelem egység ellentétes értelemben fordul el. Kialakíthatók az aprítóelem-mozgató egységek 6 tartótengelyhez csatlakoztatása úgy is, hogy mind az 1 elsődleges aprítóelem egység, mind a 2 másodlagos aprítóelem egység azon szabadon fut. Ekkor a 4 elsődleges elektromágneses egység a külső elektromos energiát az 1 elsődleges aprítóelem egység agyrészénél lévő 13 külső elektromos csatlakozáson, például csuszógyűrűn keresztül kapja. Megoldható az aprítóelem-mozgató egységek kialakítása úgy is, hogy azok csak 1 elsődleges aprítóelem egységekből állnak, a 6 tartótengelyhez csapágyazáson keresztül csatlakoznak és minden aprítóelem-mozgató egységek közvetlen külső villamos energiát vesz fel a 13 elektromos csatlakozáson keresztül. Ebben az esetben gondoskodni kell a szomszédos aprítóelem-mozgató egységek 4 elsődleges elektromágneses egységeiben folyó elektromos áram nagyságának időbeli eltéréséről. A 7 rögzítőszerkezet elsősorban az aprítóelem-mozgató egységek tengelyirányú rögzítésére szolgál. A 8 terelő-elosztó feladata az aprítandó anyagnak a 3 aprítóelemekhez való terelése és egyenletes szétosztása, kialakításában pl. lemeztárcsa. A 9 védőszerkezeti elem 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 6
