184084. lajstromszámú szabadalom • Aprító vagy keverő berendezés forgórésszel és ütközőfelülettel
184 084 kent kopás, valamint a kopás-okozta káros méretváltozások következményét is csökkentő, kiegyenlítő erőhatás eredményé. Karbantartási költségmegtakarítás adódik az egyszerű megoldásból, mert a meghibásodható helyek számának csökken. Az energia-megtakarítást célzó, terheléshez igazodó adagolás, szabályozás, a mozgatott tömegek célszerűbb elrendezhetőségéből (pl. a forgó elektromos vezetéktömeggyűrűszerű kialakításával) biztonságossá, megbízhatóvá válik, ezért az kedvezően befolyásolja a szabályozásszerelési és karbantartási költségeket. Jelentősek a találmány előnyei olyan tekintetben is, hogy az eddigi ellenforgórészes aprítóberendezések elterjedését korlátozó káros mellékhatásokat, így a centrifugális erő káros következményeit és a nagy légellenállást okozó szerkezeti elemeket kiküszöböli. A centrifugális erő káros következményei a külső forgórésszel ellátott aprítóberendezések esetében a konstrukció miatt feltétlenül szükséges forgatórészhez (pl. gyűrű) tapadó (centrifugális erő hatására) aprítandó szemcsék, de különösen szálas anyagok tömítő, ütközőfelületet csökkentő és rontó hatásában jelentkeznek, - ugyanis az aprítandó anyag aprítandó anyagokhoz, nem pedig a törőfelülethez ütközik, - megszabják a külső mozgatott aprítóelemek felerősítési módját, kizárják a csap körül elforduló kalapácsok alkalmazhatóságát. A találmány nem igényli külső forgatórész alkalmazását, éppen ezért az ilyen konstrukcióból származó hátrányok nem is terhelik. A ventillációs veszteséget az eddigi külső forgórészes berendezésekhez képest csökkenti a találmánynak az az előnye, hogy a berendezés az aprítóelemeken túlnyúló, különösen nagy ellenállást jelentő, külső forgatórészt nem tartalmaz. Ugyanis tudvalevő, hogy valamely forgórész légellenállása elméletileg, - többek között - az átmérő ötödik hatványának függvényében változik. A találmány ilyen mértékben küszöböli ki a ventillációs veszteségeket is. A találmány szerinti berendezés az előzőekben feltárt egyedi tulajdonságukból adódó előnyökön túl azzal a jelentős közös, az egymáshoz rendeltségből fakadó előnnyel rendelkezik, hogy ennél az — eddigi berendezéseknél megoldhatatlan, vagy csak részben megoldható - energia felvételi optimumnak a termék minőségi optimummal való összekapcsolása megoldható. Mint ismert, a termék minőséget alapvetően a méretkorlátozást is szolgáló ütközőterület jellemző nyílásmérete határozza meg. Ebből következik, hogy változó nyersanyag feladásnál (minőségi, mennyiségi) egyenletes termékminőség csak elvétel-oldali szabályozással, az ütközőfelület jellemző nyílásméreteinek változtatásával valósítható meg. A hagyományos aprítóberendezések elvétel-oldali szabályozása a berendezésben visszamaradó forgó anyagtömeg miatt bizonytalan, késlekedő. A viszszamaradó anyagtömeget kiküszöbölő külső forgórészes aprítóberendezések konstrukciója viszont olyan, hogy a találmány szerinti módosítható nyílású ütközőfelület alkalmazásának előnyeit a külső forgatórésznek az ütközőfelület előtti elhaladása rontja le. A találmány szerinti berendezés elvitel-oldala is rend7 kívül jól szabályozható, tekintve, hogy a berendezés viszszamaradó tömeget ( forgó anyagot) nem tartalmaz. Az aprítóelemek és az ütközőfelület között káros akadást jelentő szerkezeti elem nincs, így az ütközőfelület jellemző nyílásméretének megváltoztatása azonnali, a fennálló helyzetre ható beavatkozást jelent. A találmány kiviteli alakját rajzok alapján ismertetjük, ahol az 1. ábra a találmány szerinti berendezés egyik példakénti kiviteli alakjának vázlatát mutatja be; a 2. ábra a találmány szerinti berendezés aprító-elemmozgatójához csatlakozó vetőszerkezet egyik célszerű példakénti kivitelének részletét mutatja, nézetben; a 3. ábra a találmány szerinti berendezés aprítóelemmozgató egységének és aprítóelemének lengő csatlakoztatását tünteti fel példaként, vázlatosan, a 4. ábra a találmány szerinti berendezés aprítóelemmozgató egységének és aprítóelemének merev csatlakoztatását tünteti fel példaként, vázlatosan; az 5. ábra a találmány szerinti berendezés aprítóelemmozgató egységéből kialakított aprítóelem kiképzését tünteti fel példaként, vázlatosan; a 6. ábra a találmány szerinti berendezés elsődleges apritóelem-mozgató egységének metszeti képét tünteti fel példaként, vázlatosan; a 7. ábra a találmány szerinti berendezés másodlagos aprítóelem-mozgató egységének metszeti képét tünteti fel példaként, vázlatosan, a 8. ábra a találmány szerinti berendezés elsődleges aprítóelem-mozgató egységének elektromos kötéseit tünteti fel példaként, vázlatosan, felülnézetben; a 9. ábra a találmány szerinti berendezés másodlagos aprítóelem-mozgató egységét tünteti fel példaként, vázlatosan, felülnézetben, abban az esetben, amikor annak indukciós tagja rövidre zárt tekercs; a 10. ábra a találmány szerinti berendezés egyik példakénti kivitelének módosítható nyílású ütközőfelületét mutatja vázlatosan, ahol az csavarvonal alakú ütközőelemből; a 11. ábra a 10. ábra szerinti ütközőfelület részletét mutatja, az ütközőfelület jellemző nyílásának módosítására szolgáló tengelyirányú elmozdulást biztosító megoldás egyik példakénti vázlatos kialakításának feltüntetésével; a 12. ábra a 10. ábra szerinti ütközőfelület példakénti részletét mutatja vázlatosan, felülnézetben; a 13. ábra a találmány szerinti berendezés újabb példakénti kivitelének módosítható nyílású ütközőfelületét mutatja vázlatosan, ahol is az a főtengellyel szöget bezáró csavarvonalat követő, vagy egyenes kiképzésű ütközőelemekből épül fel; a 14. ábra a 13. ábra szerinti ütközőfelület ütközőelemeinek példakénti csatlakoztatását tünteti fel a tartókerethez; a 15. ábra a találmány szerinti berendezés további példakénti kivitelének módosítható nyílású ütközőfelületét mutatja vázlatosan, ahol is az, a főtengellyel párhuzamos kiképzésű ütközőelemekből áll; a 16. ábra a 15. ábra szerinti ütközőfelület szerkezeti 8 5 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60
