184084. lajstromszámú szabadalom • Aprító vagy keverő berendezés forgórésszel és ütközőfelülettel

5 184 084 6 és célszerűen megegyezhet az elsődleges aprítóelem-moz­gató egységgel is. Az aprítóelem-mozgató egységek ten­gelyhez rendelése célszerűen az elsődleges aprítóelem­mozgató egységek merev, a másodlagos aprítóelem moz­gató egységek csapágyazáson keresztül történő csatlakoz­tatásával oldható meg. A tengely üregében futhatnak az elsődleges elektro­mágneses egységeket villamos árammal-ellátó vezetékek. A tengelyben, vagy tengelyen futó villamos vezetékek forgó tengely esetén célszerűen pl. csuszó-gyűrűn keresz­tül kaphatják az áramot, míg innen az áram közvetlen csatlakoztatással kerülhet az elsődleges elektromágne­ses egységekhez, de kerülhet oda áram pl. csuszógyűrűn keresztül is. Ebben az esetben viszont a tengely villamos vezetéke csatlakozik közvetlenül a külső áramforrás ve­zetékéhez, az álló tengelykiképzéshez alkalmazkodva. A tengely üregelése alkalmas lehet az aprítóelem-moz­gató egységek csapágyazásának kenésére szolgáló vezeté­kek elhelyezésére, vagy az üregelésen keresztül közvet­lenül történő kenőanyag odajuttatásra, illetve elvezetés­re, de alkalmas lehet hűtőközeg oda-, illetve elvezetésé­re is. Az elektromos egységek, valamint a csapágyak védel­mére célszerűen körbefutó, vagy ívekből álló, az aprító­elemmozgató egységekre szerelt, vagy azokból kiképzett felületek szolgálhatnak. Ezek a védőfelületek pl. lapát­szerű kiképzésben alkalmasak lehetnek a levegő, vagy más közeg áramoltatására is. Az aprítóelem-mozgató egységekhez kapcsolódhat az ütközőfelületet tisztító, vagy az ott fennmaradt anyagot a bontótérbe visszavető szerkezeti elem is. Az üzem közben módosítható nyílású ütközőfelület rugalmas vagy merev ütközőelemekből épül fel. Az üt­közőelemek tartókerethez, vagy keretekhez, illetve az aprítóberendezés burkolatához csatlakozhatnak me­reven, csuklósán elforgathatóan, illetve rugalmasan. A tartókeret vagy keretek tengelyirányú, vagy tengely körüli, illetve mindkét irányú mozgást magábafoglaló mozgatásával, vagy az ütközőelemek elforgatásával va­lósítható meg az ütközőfelület jellemző nyílásméreté­nek megváltoztatása. Abban az esetben, ha az ütköző­felületet alkotó ütközőelem (vagy elemek) pl. csavar­vonal alakú, annak tengelyirányú nyújtásával a menetek közti hézag, ezen keresztül a jellemző nyilásméret tá­gítható, ugyanakkor azt összenyomva, - ami a saját ru­galmasságából adódó összehúzódás is lehet - a jellemző nyílásméret csökkenthető. Hogyha például az ütközőfe­lületet alkotó merev ütközőelemek (pl. henger vagy kup­­palástból kihasított pálcák) hosszanti tengelyei a főten­gellyel szöget zárnak be és pl. két gyűrűalakú tartóke­rethez csatlakoznak adott osztástávolsággal, akkor azok lényegében forgási hiperboloid felületet alkotnak. A gyű­rűk elforgatásával, ami az ütköző elemeken keresztüli csuklós kapcsolat miatt egyben tengelyirányú elmozdu­lást is jelenthet, az ütközőelemek közti hézag is változik a forgási iránynak megfelelően. Akkor pedig, ha az üt­közőfelületet alkotó ütközőelemek párhuzamosak a fő­tengellyel, célszerűen azok sugárirányú mozgatása ered­ményezheti az ütközőfelületre jellemző nyílásméret vál­tozását. A sugárirányú elmozdulás a tartókeretek tengelyirá­nyú mozgatásával is megoldható, ha a tartókeret és az üt­közőelem, vagy annak folytatása, szög alatt, például kup­­felülettel jellemezhető alakzatban érintkezik. Olyan ki­alakításnál, ahol az ütközőelemek elforgathatóan csat­lakoznak a tartókerethez, vagy más szerkezeti elemhez, pl. burkolathoz, az ütközőelemek elforgatásával változ­tatható meg az ütközőfelület jellemző nyílásmérete. Az elforgathatóan csatlakozó ütközőelemek célszerűen a főtengellyel párhuzamosak, vagy azzal szöget zárnak be, és hosszanti tengelyük körül forgathatók el. Az el­forgatás lehet közvetlen, de lehet áttételes is, pl. huzal, lánc, fogaskerék, dörzskerék, stb. közbeiktatásával. Az ütközőfelület kialakítható rugalmas hajlatot tar­talmazó ütközőelemekből is. Ebben az esetben az üt­közőfelület jellemző nyílása a rugalmas hajlat igénybe­vételével módosítható. A rugalmas hajlatot tartalmazó ütközőelemeket az azok (vagy a rugalmas hajlat) nyílá­saiban fekvő, vagy azokhoz közdarabokkal, pl. bilincs­csel csatlakozó folytonos ívű (pl. huzal, rugó), vagy ta­gokból álló (pl. lánc) feszítőelemek segítségével lehet kö­zelebb hozni, illetve távolabb engedni egymástól, a ru­galmas hajlat igénybevétele szerint. A feszítőelemek ösz­­szehúzásával a rugalmas hajlat is összehúzódik, ezen ke­resztül az ütközőfelület jellemző nyílása szükül. A fe­szítőelemek utánengedése a rugalmas hajlat tágulásán át az ütközőfelület jellemző méretének tágulását is jelenti. Az ütközőelemek célszerűen úgy vannak kiképezve, hogy a köztük lévő hézag a tengelytől távolodva, vagy tengely-, vagy érintőleges irányban növekszik. A találmány szerinti berendezés előnye energiataka­rékosságban, gyártás-, szerelési- és karbantartási költség­­csökkenésben együttesen jelentkezik. Energiamegtakarítás elsősorban az aprításra fordítódó mozgási energia összegződéséből, az ellentétes értelmű sebességgel haladó tömegek sorozatos ütközéséből adódóan és a káros mozgások (az aprítóelemekkel együtt haladó anyagmozgás) — kiküszöböléséből adódik. Az ellentétes értelmű aprító-elem-mozgás az aprító­elemek és az anyag együtt haladását főleg az aprítóele­­mekkeltette örvények miatt nagymértékben csökkenti, de a mozgatott géptömegek lecsökkentéséből - különö­sen indításnál - a mechanikai ellenállások csökkenéséből — a csapágy-terhelések kiegyenlítettsége miatt — és a légmozgások hűtésre, az elektromos vezetékek hűtésére való hasznosításból is jogosan várható komoly energia­megtakarítás. A gyártási- és szerelési költségmegtakarítás szerke­zeti anyag megtakarításában és a munkaráfordítás csök­kenésében jelentkezik. Az egyszerű megoldás nem tar­talmaz hagyományos értelemben vett mozgatórendszert, motort, hajtást, tengelyt. Jelentős költségmegtakarítást eredményezhet az aprí­tóelemek törőfelületének jobb kihasználása is. Ugyanis az ellenforgórészes elektromos rendszer egyszerű pólus­váltásával az aprítóelemek forgási iránya megváltoztat­ható, ezzel csere nélkül használható fel aprításra az aprí­tóelemek hátoldala is. A karbantartási költségmegtakarítás az elektromág­neses tengelyirányú erők kiegyenlítő hatása miatt csök­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom