184084. lajstromszámú szabadalom • Aprító vagy keverő berendezés forgórésszel és ütközőfelülettel
5 184 084 6 és célszerűen megegyezhet az elsődleges aprítóelem-mozgató egységgel is. Az aprítóelem-mozgató egységek tengelyhez rendelése célszerűen az elsődleges aprítóelemmozgató egységek merev, a másodlagos aprítóelem mozgató egységek csapágyazáson keresztül történő csatlakoztatásával oldható meg. A tengely üregében futhatnak az elsődleges elektromágneses egységeket villamos árammal-ellátó vezetékek. A tengelyben, vagy tengelyen futó villamos vezetékek forgó tengely esetén célszerűen pl. csuszó-gyűrűn keresztül kaphatják az áramot, míg innen az áram közvetlen csatlakoztatással kerülhet az elsődleges elektromágneses egységekhez, de kerülhet oda áram pl. csuszógyűrűn keresztül is. Ebben az esetben viszont a tengely villamos vezetéke csatlakozik közvetlenül a külső áramforrás vezetékéhez, az álló tengelykiképzéshez alkalmazkodva. A tengely üregelése alkalmas lehet az aprítóelem-mozgató egységek csapágyazásának kenésére szolgáló vezetékek elhelyezésére, vagy az üregelésen keresztül közvetlenül történő kenőanyag odajuttatásra, illetve elvezetésre, de alkalmas lehet hűtőközeg oda-, illetve elvezetésére is. Az elektromos egységek, valamint a csapágyak védelmére célszerűen körbefutó, vagy ívekből álló, az aprítóelemmozgató egységekre szerelt, vagy azokból kiképzett felületek szolgálhatnak. Ezek a védőfelületek pl. lapátszerű kiképzésben alkalmasak lehetnek a levegő, vagy más közeg áramoltatására is. Az aprítóelem-mozgató egységekhez kapcsolódhat az ütközőfelületet tisztító, vagy az ott fennmaradt anyagot a bontótérbe visszavető szerkezeti elem is. Az üzem közben módosítható nyílású ütközőfelület rugalmas vagy merev ütközőelemekből épül fel. Az ütközőelemek tartókerethez, vagy keretekhez, illetve az aprítóberendezés burkolatához csatlakozhatnak mereven, csuklósán elforgathatóan, illetve rugalmasan. A tartókeret vagy keretek tengelyirányú, vagy tengely körüli, illetve mindkét irányú mozgást magábafoglaló mozgatásával, vagy az ütközőelemek elforgatásával valósítható meg az ütközőfelület jellemző nyílásméretének megváltoztatása. Abban az esetben, ha az ütközőfelületet alkotó ütközőelem (vagy elemek) pl. csavarvonal alakú, annak tengelyirányú nyújtásával a menetek közti hézag, ezen keresztül a jellemző nyilásméret tágítható, ugyanakkor azt összenyomva, - ami a saját rugalmasságából adódó összehúzódás is lehet - a jellemző nyílásméret csökkenthető. Hogyha például az ütközőfelületet alkotó merev ütközőelemek (pl. henger vagy kuppalástból kihasított pálcák) hosszanti tengelyei a főtengellyel szöget zárnak be és pl. két gyűrűalakú tartókerethez csatlakoznak adott osztástávolsággal, akkor azok lényegében forgási hiperboloid felületet alkotnak. A gyűrűk elforgatásával, ami az ütköző elemeken keresztüli csuklós kapcsolat miatt egyben tengelyirányú elmozdulást is jelenthet, az ütközőelemek közti hézag is változik a forgási iránynak megfelelően. Akkor pedig, ha az ütközőfelületet alkotó ütközőelemek párhuzamosak a főtengellyel, célszerűen azok sugárirányú mozgatása eredményezheti az ütközőfelületre jellemző nyílásméret változását. A sugárirányú elmozdulás a tartókeretek tengelyirányú mozgatásával is megoldható, ha a tartókeret és az ütközőelem, vagy annak folytatása, szög alatt, például kupfelülettel jellemezhető alakzatban érintkezik. Olyan kialakításnál, ahol az ütközőelemek elforgathatóan csatlakoznak a tartókerethez, vagy más szerkezeti elemhez, pl. burkolathoz, az ütközőelemek elforgatásával változtatható meg az ütközőfelület jellemző nyílásmérete. Az elforgathatóan csatlakozó ütközőelemek célszerűen a főtengellyel párhuzamosak, vagy azzal szöget zárnak be, és hosszanti tengelyük körül forgathatók el. Az elforgatás lehet közvetlen, de lehet áttételes is, pl. huzal, lánc, fogaskerék, dörzskerék, stb. közbeiktatásával. Az ütközőfelület kialakítható rugalmas hajlatot tartalmazó ütközőelemekből is. Ebben az esetben az ütközőfelület jellemző nyílása a rugalmas hajlat igénybevételével módosítható. A rugalmas hajlatot tartalmazó ütközőelemeket az azok (vagy a rugalmas hajlat) nyílásaiban fekvő, vagy azokhoz közdarabokkal, pl. bilincscsel csatlakozó folytonos ívű (pl. huzal, rugó), vagy tagokból álló (pl. lánc) feszítőelemek segítségével lehet közelebb hozni, illetve távolabb engedni egymástól, a rugalmas hajlat igénybevétele szerint. A feszítőelemek öszszehúzásával a rugalmas hajlat is összehúzódik, ezen keresztül az ütközőfelület jellemző nyílása szükül. A feszítőelemek utánengedése a rugalmas hajlat tágulásán át az ütközőfelület jellemző méretének tágulását is jelenti. Az ütközőelemek célszerűen úgy vannak kiképezve, hogy a köztük lévő hézag a tengelytől távolodva, vagy tengely-, vagy érintőleges irányban növekszik. A találmány szerinti berendezés előnye energiatakarékosságban, gyártás-, szerelési- és karbantartási költségcsökkenésben együttesen jelentkezik. Energiamegtakarítás elsősorban az aprításra fordítódó mozgási energia összegződéséből, az ellentétes értelmű sebességgel haladó tömegek sorozatos ütközéséből adódóan és a káros mozgások (az aprítóelemekkel együtt haladó anyagmozgás) — kiküszöböléséből adódik. Az ellentétes értelmű aprító-elem-mozgás az aprítóelemek és az anyag együtt haladását főleg az aprítóelemekkeltette örvények miatt nagymértékben csökkenti, de a mozgatott géptömegek lecsökkentéséből - különösen indításnál - a mechanikai ellenállások csökkenéséből — a csapágy-terhelések kiegyenlítettsége miatt — és a légmozgások hűtésre, az elektromos vezetékek hűtésére való hasznosításból is jogosan várható komoly energiamegtakarítás. A gyártási- és szerelési költségmegtakarítás szerkezeti anyag megtakarításában és a munkaráfordítás csökkenésében jelentkezik. Az egyszerű megoldás nem tartalmaz hagyományos értelemben vett mozgatórendszert, motort, hajtást, tengelyt. Jelentős költségmegtakarítást eredményezhet az aprítóelemek törőfelületének jobb kihasználása is. Ugyanis az ellenforgórészes elektromos rendszer egyszerű pólusváltásával az aprítóelemek forgási iránya megváltoztatható, ezzel csere nélkül használható fel aprításra az aprítóelemek hátoldala is. A karbantartási költségmegtakarítás az elektromágneses tengelyirányú erők kiegyenlítő hatása miatt csök5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4
