184084. lajstromszámú szabadalom • Aprító vagy keverő berendezés forgórésszel és ütközőfelülettel

184 084 A találmány indukciós meghajtású ellenforgórésszel és/vagy üzem közben is módosítható nyílású ütközőfe­lülettel rendelkező méretváltoztatást és/vagy keverési célt szolgáló aprító vagy keverő berendezésre vonat­kozik. A gyakorlatból ismert aprító berendezések jelentős része az ütésen alapuló mechanikai igénybevételt alkal­mazza aprítás céljára. Ezeket a berendezéseket röpítve aprító gépeknek is nevezik. Közös jellemzőjük, hogy bennük az aprításra szánt anyag elsődleges és másodlagos ütési sorozat eredménye­ként aprítódik. Az elsődleges ütéseket a mozgást végző aprító, más elnevezéssel bontóelemek mérik az anyagra, míg a másodlagos ütéseket az álló ütközőfelületnek csa­pódva szenvedi el az anyag. Gyakori, hogy az elsődleges ütközésre szolgáló moz­gást végző aprító elemek körforgásban lévő, általában cserélhető, mereven, vagy csapok körül elfordíthatóan rögzített, kopásálló anyagból készített egységek, pl. pál­cák, kalapácsok, stb. Ugyanakkor a másodlagos ütköz­tetést biztosító szerkezeti elemek sokszor egyéb célt, pl. méretkorlátozást is szolgálnak, így lehetnek pl. rácsok, rosták, gyűrűk, stb. Mind a gyakorlatból, mind az elméletből ismert, hogy a röpítve aprító gépek aprítási hatásosságát az ap­rítandó anyag fizikai, mechanikai tulajdonságai mellett elsősorban az anyag mozgási energiájában bekövetke­zett változás, végső soron az ütközés sebessége határozza meg. A korszerű aprítóberendezéseket ezért úgy igyekez­nek kialakítani, hogy azokban főleg elsődleges ütközte­tés játszódjék le. Ilyen berendezést ismertet pl. a 144.373.sz. magyar szabadalmi leírás, amelynél két szembe forgó tengelyre szerelt ütköztető elem intenzív elsődleges ütköztetést biztosít. Ugyancsak az elsődleges ütköztetésből származó elő­nyöket használjuk ki az Entoleter, Inc. (U.S.A.) ütőmal­ma, amely függőleges tengellyel forgatott ütőpálca-so­­rokat tartalmaz, azok közé kívülről benyúló gyűrűre erősített álló, vagy ellentétesen forgó pálcasorokkal. A másodlagos ütköztetésre szolgáló felületek kialakí­tásával kapcsolatos fő törekvések a megfelelő méretűre aprított anyag aprítótérből való könnyed eltávolítását cé­lozzák a túlaprításra fordítódó energia megtakarítása érdekében. Ilyen vonatkozásában a technika mai állása szerint sikeres megoldás az úgynevezett körfolyamatos aprító üzem, amikor is a kellően felaprított részek eltávolítása nem csupán mechanikusan (pl. rácson, rostán át), hanem légáramban történik. Ilyent ismertet a 154.650. számú magyar szabadalmi leírás, mely szerint az ütközőfelületet gyűrűk alkotják, így nagyobb szabad keresztmetszetet biztosítanak a kellően aprított anyag eltávolítására. Az aprítóelemek mozgatása napjainkban meghajtott tengely közvetítésével történik mechanikus utón. Ebből következik, hogy azok szembehaladását csak bonyolult tengely- (legalább kettő), csapágy- és hajtó-rendszer (pl. fogaskerék-, lánc-, szíjhajtás) kialakítással sikerült megoldani. Az ilyen konstrukciók gyártási, szerelési, üzemeltetési problémái rontják a jó őrlési paraméterek­kel biró berendezések használati értékét. 3 A találmány feladatul tűzte ki a meglévő vagy ismert megoldások hiányain való javítást és célul tűzte ki az ap­rítás vagy keverés műveletét új utakon megvalósítani. A találmány lényegében ellentétes értelmű mozgások­ra alapozott berendezés, melynél az aprítóeleme hajtása vezetőkben folyó elektromos áram hatására létrejövő, egymásra ható mágneses terének következményeként fellépő erőhatáson alapul, szakítva a technika jelenlegi állása szerinti mechanikus erő- és mozgásátvitellel, és tükrözi azt a felismerést, amely szerint előállíthatok olyan az elektromos áramlás következményeként jelent­kező, egymásra ható mágneses terek, amelyek az akció­reakció erőből következően elsősorban alkalmasak olyan gépegységek hajtására, amelyeknél az ellentétes értelmű mozgás a művelet hatásfokának növelése szempontjából különleges jelentőségű. A találmány a kitűzött célt villa­mos forgógépek újszerű kialakításával oldja meg, közvet­lenül hasznosítható ellentétes értelmű mozgás útján. A találmány szerinti berendezés forgórésszel és ütkö­zőfelülettel ellátott aprító vagy keverő tehát, melynek lényege, hogy indukciós meghajtású ellenforgórésszel és/vagy üzem közben módosítható nyílású ütközőfelület­tel rendelkezik. Az ellenforgórész elsődleges- és másodla­gos aprítóelem-mozgató egységekből áll. Az aprítóelem­mozgató egységekhez kapcsolódnak az aprítóelemek. Az egymás mellett lévő elsődleges- és másodlagos aprító­elem-mozgató egységek ellentétes értelmű mozgása kö­vetkeztében az azokhoz tartozó aprítóelemek is rendre ellentétes értelmű mozgást végeznek. A tengelyen váltakozva helyezkednek el az elsődleges­illetve másodlagos aprítóelem-mozgató egységek, ezzel az aprítóberendezés aprító terében rendre ellentétesen haladó aprítóelemsorok (gyűrűk) alakulnak ki. Egy ap­rítóberendezés egység legalább egy elsődleges és egy má­sodlagos aprítóelem-mozgató egységből áll. Az aprítóelem-mozgató egységek forgástengelye bár­milyen helyzetű lehet, de célszerűen függőleges, vagy vízszintes helyzetű, az anyagfeladás ennek megfelelően lehet tengelyirányú, vagy arra merőleges. Több aprítóelem-mozgató egység elhelyezése az aprí­tási teljesítményt, de például függőleges helyzetű tengely esetén az aprítási fokot is befolyásolja. Az elsődleges aprítóelem-mozgató egység agyrészből, elsődleges elektromágneses egységből és aprítóelem csat­­lakoztatóból épül fel. Az elsődleges aprítóelemmozgató egység elsődleges mágneses egysége közvetlen kapcso­latban van a külső áramforrással. A másodlagos aprítóelem-mozgató egység ugyancsak agyrészből, indukciós egységből és aprítóelem csatlakoz­­tatóból áll, de az indukciós egység általában nincs köz­vetlen kapcsolatban a külső áramforrással, hanem abban az elsődleges mágneses egységben folyó áram hatására indukálódik az áram. Az elsődleges elektromágneses egység és az indukciós egység mágneses egymásrahatása szolgáltatja azok ellen­tétes értelmű mozgását és rajtuk keresztül az aprító­elemek ellentétes értelmű mozgását is. Megoldható az ellentétes értelmű mozgás úgy is, hogy a másodlagos aprítóelem-mozgató egység indukciós egy­sége is közvetlen kapcsolatban van a külső áramforrással 4 3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60

Next

/
Oldalképek
Tartalom