183904. lajstromszámú szabadalom • Mérési elrendezés biológiai preparátumok, sejttenyészetek és egyéb laboratóriumi minták elektrokámiai vizsgálatára

A találmány tárgya mérési elrendezés biológiai prepa­rátumok, sejttenyészetek és egyéb laboratóriumi minták elektrokémiai vizsgálatára, amelynek a vizsgálandó fo­lyamatnak helyt adó mérőedénye van, és az elrendezés­hez ionszelektív érzékelő, referencia elektród és az ion­­szelektív érzékelővel és a referencia elektróddal összekapcsolt galvanométer vagy más elektronikus mé­rőegység tartozik. Az orvosi és a biokémiai, valamint a biológiai gyakor­latban az elektrokémiai méréseknek alapvető szerepe van. A potenciometriás és a konduktometriás vizsgálatok teszik lehetővé a folyamatok megismerését, szabályozását és beállítását. Ezekhez a mérésekhez ionszelektív üvegmembráno­kat, illetve ezeket tartalmazó üvegelektródokat használ­nak. Az üvegelektródokat a mérendő preparátumot tar­talmazó edénybe helyezve válik lehetővé a mérések elvégzése. Az üvegelektródokkal végzett ilyen méréseknek korlá­tot szab a biológiai folyamatoknál megkívánt nagyfokú sterilitás követelménye. Ismert módon az üvegelektródok sterilizálása csak nehezen, és az elektród érzékenységé­nek csökkentése mellett oldható meg. A kísérleti anyagok gyakran kis mennyisége is korlátot szab a közvetlenül a tenyészetbe helyezett érzékelők alkal­mazhatóságának. A folyamatok összetettsége nemcsak egyetlen mérést, hanem több különböző ion koncentráci­ójának meghatározását teszi szükségessé. Több érzékelő egyidejű elhelyezését a rendelkezésre álló preparátum mennyisége korlátozza, a sterilitási követelmény pedig kontraindikálja. Több koncentráció kvázi-egyidejű mérésének lehető­ségét ismerteti J. Havas: „Elektroanalytical Studies in the Field of Medical and Biochemical Sciences” c. cik­kében (Hung. Sei. Instruments 1980/50 pp 57 — 74), ahol egy kapillárison keresztül mintát szívnak a vizsgá­landó tenyészetből és a minta több különböző ionokra szelektív érzékelővel kapcsolódó kapilláris csövön áram­lik keresztül. A mérések az érzékelők révén elvé­gezhetők. Bár az itt leírt módszer jelentős előrelépés a korábbi technikához képest, a kapilláris sterilizálása komoly fela­datot jelent. A tenyészetbe való tartós elektródbehelye­zéstől nagy a szakmai idegenkedés, ha a kapilláris más külső rendszerekkel is kapcsolódik. A folyamatnak helyt adó edény nagy méretű a kapillá­ris által felszívott minta térfogatához képest, és az edény­ben a preparátum nem mindig homogén struktúrájú. En­nek következtében a minta nem mindig hűen reprezentálja a tenyészetet, aminek következtében a mé­rési pontosság lecsökkenhet. A találmány tárgya olyan mérési elrendezés létrehozá­sa, amely biológiai preparátumok, sejttenyészetek és egyéb laboratóriumi minták megbízható elektrokémiai mérését teszi lehetővé oly módon, hogy ne kelljen félteni a preparátumot a mérőeszköz esetleges tökéletlen sterili­tásától és a mérés hűen reprezentálja a mérőedényben uralkodó viszonyokat, és a mérés ténye ezen viszonyokat a legkevésbé se tudja befolyásolni. A találmány azon a felismerésen alapul, hogy a folya­matnak helyt adó mérőedényt kell felhasználni az ionsze­lektív érzékelésre is, mégpedig úgy, hogy annak felába kell forrasztással vagy egyéb úton elhelyezni az üveg­elektródot vagy az egyéb típusú érzékelőt. Ebben az eset­ben ugyanis az edényfalon keresztül mérhetünk, szükség 2 esetén egyidejűleg több különböző koncentrációt is, a bi­ológiai folyamat pedig a méréstől függetlenül, steril kö­rülmények mellett, minden mechanikai ráhatás nélkül folyhat. A találmány szerint mérési elrendezést hoztam létre bi­ológiai preparátumok, sejttenyészetek és egyéb laborató­riumi minták elektrokémiai vizsgálatára, amelynek a fo­lyamatnak helyt adó mérőedénye és ionszelektív érzékelője, valamint referencia elektródja, továbbá galva­nométere van, és a találmány szerint a mérőedényt ket­tősfalú üvegedény képezi, és az ionszelektív érzékelő a kettősfalú üvegedény belső falán kialakított nyílásban he­lyezkedik el, és az üvegedény külső terében lévő ionveze­tő töltőfolyadékon keresztül vagy közvetlenül csatlakoz­tatott elektróddal van összekötve. A óból a célból, hogy több különböző mérést lehessen egyidejűleg végezni, vagy egy adott típusú mérés végzése megbízhatóbb legyen, az üvegedény külső tere rekeszek­re van osztva és rekeszenként egy-egy érzékelő van az edényfalban rögzítve. Az előnyös ezenkívül, ha a referencia elektród is az egyik rekeszben van kialakítva. A találmány szerinti mérési elrendezés megbízható, gyors és széleskörű mérések elvégzését teszi lehetővé, ugyanakkor az edényben lezajló folyamatokra semmilyen hatást sem gyakorol. A találmányt a továbbiakban egy konkrét kiviteli példa kapcsán, a rajz alapján ismertetem részletesebben. A raj­zon az 1. ábra a találmány szerinti kettősfalú üvegedény elölné­zeti képe metszeti ábrázolásban, a 2. ábra az 1. ábrán vázolt üvegedény felülnézeti képe, és a 3. ábra egy további rekesz metszeti képének részlete, amely a referencia elektród elhelyezését szemlélteti. A rajzon a biológiai preparátumok, sejttenyészetek és egyeb laboratóriumi minták vizsgálatához előnyösen használható mérőberendezés érzékelőinek elrendezését szemléltettük. A berendezés fő részét egy kettősfalú 10 üvegedény képezi, amelynek hengeres belső tere van, amir sugárirányban elválasztott külső rekeszek vesznek körül. A preparátumok leeresztésére a 10 üvegedény alja be­lül 11 leeresztő csonkban folytatódik, amihez 12 gumicső csatlakozik. A 12 gumicsövet kívülről 13 elzárócsap ve­szi körül, amelynek révén a preparátum steril leszívása biztosított. A belső tér aljában elhelyezett 14 szűrőlap a folyidék leeresztésekor megfelelő szűrőhatást fejt ki. A potenciometriás méréseket a 10 üvegedény belső 15 falán kialakított nyílásokba helyezett ionszelektív érzéke­lők teszik lehetővé. Az egyes rekeszekben egy-egy ilyen érzékelő helyezkedik el, és a rendeltetési céltól függően lehet több azonos méréshez tartozó rekeszt kialakítani, de ez egyes rekeszek különböző ionokra szelektív érzé­kelőket is tartalmazhatnak. Az érzékelők, például üvegelektródok, kerámiaszű­rők, vagy speciális ionszelektív membránok, ismert mű­szála megoldásokkal (például üvegforrasztással) úgy vannak rögzítve a 15 falban, hogy a belső és külső folya­dék tér között ionvezető kapcsolat csak rajtuk keresztül jöhe ssen létre. A 16 rekeszben például hidrogénionszelektív 17 üvege­­lekt 'ód van, és annak csatlakoztatását a 16 rekeszben lévő iomezető töltőfolyadék biztosítja. A töltőfolyadékba 18 ezü ,t-ezüstklorid elektród megfelelő hosszban belemerül, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom