183904. lajstromszámú szabadalom • Mérési elrendezés biológiai preparátumok, sejttenyészetek és egyéb laboratóriumi minták elektrokámiai vizsgálatára
1 183 904 2 és ez az elektród képezi a pH mérésekhez szükséges villamos csatlakozást. A 16 rekeszt 19 tömítődugó zárja le. A 19 tömítődugón keresztül kinyúló 20 kivezetés oldható csatlakozáson keresztül megfelelő érzékenységű galvanométerrel vagy egyéb elektronikus mérőegységgel van összekötve. A különböző rekeszekben elhelyezhetünk káliumionokra, nátriumionokra, klorid-, bromid- vagy fluoridionokra szelektív érzékelőket, amelyek mind egy-egy csatlakozáson keresztül a rajzon nem vázolt galvanométerhez csatlakoztathatók. A 21 rekeszben például káliumionokra szelektív 22 érzékelő van. aminek csatlakoztatását egy megfelelő ionvezető töltőfolyadékon és 23 elektródon keresztül biztosítjuk. A potenciometriás mérésekhez szükséges referencia elektród lehet a preparátumba merülő kálóméi elektród, de a sterilitási szempontok miatt a referencia elektródot is célszerű a rekeszek egyikében elhelyezni. A 3. ábrán egy ilyen 24 rekeszt szemléltettünk. Abból a célból, hogy a preparátumnak a 25 kálóméi elektródot körülvevő kálium-klorid oldattól eltérő koncentrációja ne tudja befolyásolni a mérést az esetleges diffúziós keveredés révén, a 25 kálóméi elektród oldatterét két 26 és 27 kerámiaszűrő segítségével választjuk el a belső tértől. Ez a kettős elválasztás természetesen csak adott felhasználások esetében indokolt. A fentiek alapján a találmány szerinti mérési elrendezéselőnyei könnyen érthetőek. A 10 üvegedény belső terében a vizsgálni kívánt biológiai folyamat zavartalanul végbemehet, annak viszonyait semmi sem befolyásolja. Amíg az ismert megoldásoknál a preparátumba merített érzékelők a sterilitást veszélyeztették és jelenlétük az ott kialakult viszonyokat zavarta, a 10 üvegedényben lévő preparátum jellemzőiről folyamatos képet kaphatunk a különböző ionszelektív érzékelők segítségével. Vannak olyan folyamatok, ahol hosszú időn keresztül kell a preparátum pH értékét mérni. Ismert módon a hosszú ideig tartó mérések során az egyes érzékelők eltömődésre, szennyeződésre hajlamosak. Ha ilyen feladatokra a 10 üvegedényt úgy képezzük ki, hogy több rekeszben azonos típusú érzékelő legyen, akkor egy vagy több érzékelő kiesése a mérést nem akadályozza, és a preparátum megzavarása nélkül folyamatos tájékoztatást kaphatunk a keresett mennyiségről. Más mérési feladatoknál az az előnyös, ha a lezajló folyamatról széleskörű információt kapunk. Ezt a kívánt mérésekhez szükséges számú és típusú érzékelők elhelyezésével tesszük lehetővé. Ha a galvanométert az érzé- 5 kelőkről egymás után átkapcsoljuk, vagy többcsatornás mérést végzünk, a megfelelő koncentráció értékeket folyamatosan megtudhatjuk. A 14 szűrőlapon, mint membránon keresztül a tápfolyadék a sejtek megtartásával szívható le, és ha az edényt 10 újabb tápfolyadékkal töltjük fel, akkor egy-egy sejtvonal vizsgálata huzamosabb időn át is elvégezhető. A potenciometriás vizsgálatokon kívül a rekeszek egyikébe platinalemezt is beépíthetünk, ami konduktometriás mérést tesz lehetővé. 15 A találmány szerinti mérési elrendezéssel a fentiekben leírt módon a biológiai preparátumok, és sejttenyészetek mérése minden külön beavatkozás nélkül megoldható. Külön előnyként jelentkezik, hogy több különböző paraméter egyidejű mérése is lehetővé válik. 20 SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Mérési elrendezés biológiai preparátumok, sejtteíyészetek és egyéb laboratóriumi minták elektrokémiai 25 /izsgálatára, amelynek a vizsgálandó folyamatnak helyt idó mérőedénye van, az elrendezéshez ionszelektív érzékelő, referencia elektród és egy az ionszelektív érzékelővel és a referencia elektróddal összekapcsolt galvanométer vagy más elektronikus mérőegység tartozik, azzal 30 jellemezve, hogy a mérőedényt kettősfalú üvegedény (10) képezi, az ionszelektív érzékelő a kettőfalú üvegedény 10) belső falán (15) kialakított nyüásban helyezkedik el és íz üvegedény (.10) külső terében lévő íonvezető töltőfolyaiékon keresztül vagy közvetlenül csatlakoztatott elekt- 35 róddal van összekötve. 2. Az 1. igénypont szerinti mérési elrendezés kiviteli llakja, azzal jellemezve, hogy az üvegedény (10) külső tere rekeszekre (16, 21, 24) van osztva és rekeszenként igy-egy érzékelő van a belső falban rögzítve. 40 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti mérési elrendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy több különböző ionszelektív érzékelője van. 4. A 2.-3. igénypontok bármelyike szerinti mérési elrendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a referen- 45 ;ia elektród (25) az egyik rekeszben (24) van elhelyezve. (3 db ábra) Kiadja az Országos Találmányi Hivatal A kiadásért felel: Himer Zoltán osztályvezető Megjelent: a Műszaki könyvkiadó gondozásában 86.0161/3 MSZH Nyomda, Budapest 3
