183819. lajstromszámú szabadalom • Nagy vezetőképességű villamos kötéssel ellátott árammegszakító
1 183 819 2 Ha például egy tipikusan kialakított (78) vezető elem elrendezésben tíz (100) vezető elem van elhelyezve, ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az (56a) érintkezőszárral harminc ponton érintkezik. Ezzel azt érjük el, hogy az érintkező felületek ellenállása, azaz az átmeneti ellenállás csökken, és ugyanakkor egy megfelelően rugalmas érintkezés valósítható meg az (56a) érintkezőszár és a kivezetés között. Ha most a (104) és (123) füleket is megfelelő erővel nyomjuk az (56a) érintkezőszár illeszkedő felületéhez, annak következtében, hogy a (122) belső perem és (104a) perem furat átmérője kisebb, mint az (56a) érintkezőszár átmérője, a (104) és (123) fülek nyomás alatt fekszenek fel az (56a) érintkezőszár oldalfelületén, és ezáltal tovább csökkentik az átmeneti ellenállás értékét a (100) vezető elem és az (56a) érintkezőszár között. A13. és 14. ábrákon egy közbenső (126) nyomólemez látható oldal- és elölnézetben. A (126) nyomólemez közepén egy köralakú (128) furat van kiképezve, amely (128) furat elég nagyra van ahhoz méretezve, hogy az (56a) érintkezőszár minden nehézség és deformáció nélkül áthaladhasson rajta. A (126) nyomólemezen további négy (130) furat van kiképezve, amelyek a (118) betétlemez (124) furatával és a (100) vezető elem (106) furatával illeszkednek összeszerelés után. A (126) nyomólemez szerepe a későbbiekben még részletesebben ismertetésre kerül. A15. és 16. ábrákon egy további (132) nyomólemez látható oldal- és elölnézetben. Ez a (132) nyomólemez a (126) nyomólemeztől abban különbözik, hogy a központosán elhelyezett (136) furat átmérője lényegesen kisebb, mint a (126) nyomólemez (128) furatának az átmérője. Ez a kialakítás annak a következménye, hogy az (56a) érintkezőszár alsó vége kisebb átmérőjű, és így ez a lezárólap megfelelően tud illeszkedni az (56a) érintkezőszár alsó végéhez anélkül, hogy az (56a) érintkezőszár fő részéhez illeszkedne. Ez lényegében kitámasztja a (132) nyomólemezt az (56a) érintkezőszár alsó részéhez. A 17., 18. és 19. ábrákon egy, az erő átvitelére kiképezett (138) szögemelő szerkezet látható elöl-, oldal- és felülnézetben. A (138) szögemelő szerkezet két egymással szemben fekvő oldala függőlegesen kiemelkedő (140) nyúlványokkal van ellátva, amelyek a (138) szögemelő szerkezet két oldallapján vannak elhelyezve. A (138) szögemelő szerkezeten további (146) furatok vannak kiképezve, amely (146) furatok illeszkednek a (130), (134), (124) és (106) furatokhoz, ha a megfelelő elemeket egymás fölé helyezzük. A (138) szögemelő szerkezeten egy központosán kiképezett (148) furat van, amely (148) furat az (56a) érintkezőszár alsó részét fogja körül és illeszkedik a (136) furathoz. A függőlegesen kiemelkedő (140) nyúlványok is további központosán elhelyezkedő (142) furatokkal vannak ellátva, amelyek abból a célból vannak kiképezve, hogy a (138) szögemelő szerkezeten kiképezett (97) csuklós csappal összekapcsolódhassanak. (21. ábra) A 20. ábrán összeszerelt állapotban látható a (76) felerősítő egység, amely (76) felerősítő egység a 7—19. ábrákon bemutatott elemeket tartalmazza, és azoknak a megfelelő összeszerelésével megfelelő villamos csatlakozás valósítható meg. A tervezés során a (110) nyomólemez (112) furata úgy van kialakítva, hogy az illeszkedik az (56a) érintkezőszárhoz, és az (56a) érintkezőszár azon áthalad. A többi illesztő elem az (56a) érintkezőszár fölött van már csúsztatva elhelyezve. Ezeknek az elemeknek a méretezésénél figyelembe kell venni, hogy az egyes (124) furat és (104a) perem úgy legyenek méretezve, hogy a (100) vezető elemet, illetőleg a (118) betétlemezt könnyedén lehessen csúsztatni az (56a) érintkezőszár fölé. A találmány szerinti megszakító egy további előnyös kiviteli alakjában, (126) nyomólemezek vannak csúsztatva az (56a) érintkezőszárra. A (78) felerősítő egység többi része ugyanúgy van illesztve az (56a) érintkezőszárhoz, mint az előbbi kiviteli alak esetében. A villamosán vezető anyagból kiképezett (132) nyomólemez közepén kialakított (136) furat, amelynek átmérője a többi illesztő elem központos furatánál kisebb, az (56a) érintkezőszár alsó menetes részéhez illeszkedően van kialakítva, és megtámaszkodik az (56a) érintkezőszár kisebb átmérőjű menetes részének a végén kiképezett vállon. A találmány ezen kivitelei alakjában a (138) szögemelő szerkezet a 20. ábrán látható módon van elhelyezve, és egy, az ábrán nem szereplő anya segítségével van a menetes rész az illeszkedő elemekkel megfelelő erőhatással összeszorítva. Legvégül csavarozzuk be a (138) szögemelő szerkezeten kiképezett (146) furaton, a (132) nyomólemezen kiképezett (134) furaton, a (100) vezető elemen kiképezett (106) furatokon, a (118) betétlemezen kiképezett (124) furatokon, a (126) nyomólemezen kiképezett (130) furatokon keresztül a (150) csavarokat, és szorítsuk össze a vezető és nyomó elemeket. Ezután csavarozással további nyomóerő hatásának tesszük ki az egész szerkezeti kialakítást és ekkor a (104) és a (123) fülek, mivel a (104a) perem és a (124) furat átmérője az (56a) érintkezőszár átmérőjénél kisebb, rányomódnak az (56a) érintkezőszárra és ezáltal biztosítanak megfelelő nyomással bíró érintkező felületeket. Ezzel a szerkezeti kialakítással lehetett elérni azt, hogy a kör keresztmetszetű mozgó felületeket, amelyet jelen esetben az (56a) érintkezőszár képez, egy álló, azaz el nem mozdítható (36) csatlakozó elemmel össze lehet kapcsolni. Ennek az oka többek között az is, hogy az összepréselt anyagok szoros illesztéssel veszik körül az (56a) érintkezőszárt. Ezáltal elértük, hogy a föl és alá mozgó (56a) érintkezőszár igen kis átmeneti ellenállás mellett kapcsolódik az álló érintkező csatlakozókhoz. Ha a (78) vezető elem elrendezés egy darabból lenne kialakítva, ez a kapcsolat túlságosan merev lenne ahhoz, hogy megfelelően kis átmeneti ellenállást és ugyanakkor megfelelő működési biztonságot érjünk el. A (78) vezető elem elrendezés kialakítása olyan, hogy minden (100) vezető elem egymástól függetlenül bizonyos határok között elmozdítható az (56a) érintkezőszár és az első (80) menetes csavar, mint rögzítési pont között. A 6. ábrán bemutattuk, hogy a (38) működtető szerkezet segítségével van a nagyfeszültségű (26) hátsó rész a működtetéshez szükséges erőt létrehozó szerkezettel összekapcsolva, amely lehet egy motor vagy egy szögemelő, és amely a kisfeszültségű (24) elülső részben van elhelyezve. Ebből a célból egy (86) szögemelő van elforgathatóan egy (84) szigetelő rúd egyik végére elhelyezve, amely (84) szigetelő rúd másik vége egy (88a) csuklócsap segítségével van egy (8ó) szögemelőre csatlakoztatva. Két további (94) és (96) tartó van víszintesen a (42) tartószerkezeten belül elhelyezve, amely egy függőleges irányú (92) szigetelő lapot tart, amelyen egy (90) csap van elhelyezve, amely (90) csap körül a (88) szögemelő elfordul. A (88) szögemelő még egy további (97) csapot is magába foglal, amely a (42) tartószerkezet nyílásával van illesztetten összekapcsolva úgy, hogy az (56a) érintkezőszár föl- és lefelé mozdul el, ha a (86) szögemelő elfordul, és annak hatására a (88) szögemelő vízszintesen elmozdul. Ez részletesebben a 6. ábrán látható. Természetesen, amikor az (56a) érintkezőszár felfelé vagy lefelé elmozdul, ugyanakkor elmozdul a (76) fel5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5
