183819. lajstromszámú szabadalom • Nagy vezetőképességű villamos kötéssel ellátott árammegszakító
1 183 819 2 erősítő egység is és a vele megfelelően rugalmasan összekapcsolt (78) vezető elemek is. Ha a (76) felerősítő egység és a (78) vezető elemek között a kapcsolat nem lenne kellőképpen rugalmas, akkor előbb-utóbb tönkremenne, és a (86) szögemelővel nem lehetne az (56a) érintkezőszárat működtetni. Minden esetben azonban arra is kell törekedni, és ezt a szempontot a találmány szerinti vákuumos megszakítónál messzemenően figyelembe is vettünk, hogy a kellőképpen rugalmas kapcsolat az érintkezőszár és a vezeték rendszer között minden esetben igen kis átmeneti ellenállás mellett valósuljon meg. A 22. és 23. ábrákon a találmány egy további előnyös kiviteli alakja látható, oldal- és felülnézetben. Ez a kiviteli alak különösen igen nagy áramok kapcsolásánál alkalmazható előnyösen. Az ábrán a vonatkozási számok ugyanarra a működési jellegre utalnak az egyes elemeknél, mint az előző kiviteli alakban, a megkülönböztető jelzést,, ' ”vel jelöltük. Ezen kiviteli alaknál a (32') vákuum-henger, valamint a (100’) vezető elem, (110’) nyomólemez, (118’) betétlemez, (132') nyomólemezekés (138’) szögemelő szerkezet hasonló kialakításúak, mint az előző kiviteli alak esetében, csak méretük nagyobb, hiszen nagyobb áramokról van szó. A leglényegesebb különbség ezen kiviteli alak és a 20. és 21. ábrákon bemutatott kiviteli alak között az, hogy a köralakú (104a) perem, (112) furat, (122) belső perem, (128), (136) és (148) furatok lényegesen nagyobb átmérőjűek. Az alkalmazott csavarok átmérője is lényegesen nagyobb és a csavarok számára kiképezett furatok egymástól távolabb vannak elhelyezve, mint a megfelelő (106), (114), (124), (130) és (134) furatok. Egy további különbség abban van, hogy három (126’) nyomólemez van alkalmazva, kettő helyett és a (100’) vezető elemből és (118’) betétlemezből kialakított szendvicsszerű szerkezet vastagabb és több elemet tartalmaz. További különbség, hogy a (138’) szögemelő szerkezet fordítva, azaz,,fejjel lefelé” van elhelyezve, mint a 20. és 21. ábrán bemutatott kiviteli alak esetében, valamint a (78’) vezető elemek a (36’) csatlakozó elemmel egy (36a’) rész közbeiktatásával vannak összekapcsolva, és ehhez vannak rögzítő (82’) csavarokkal a (78’) vezető elemek kapcsolva. A (80’) csavar általi kapcsolat is (152’) távtartók közbeiktatásával van megvalósítva. Meg kell azt is jegyeznünk, hogy ebben a kiviteli alakban a (36) csatlakozó elemek kialakítása és mérete is eltér az előbbi kiviteli alaktól, lévén a mérete nagyobb. A működést tekintve azonban mindkét kiviteli alak megegyezik, és ennél a kiviteli alaknál a szögemelő, amely az ábrán nem szerepel, a (97) csuklós csapon keresztül van a (138’) szögemelő szerkezettel összekapcsolva, vagyis ezzel lehet vezérelni, hogy a (32) vákuum-hengerben az érintkezők össze legyenek-e kapcsolva vagy sem. A 24. és 25. ábrán a találmány szerinti megszakító egy további előnyös kiviteli alakja látható. A (32) vákuumhenger a két nagyfeszültségű (174) és (172) kivezetés között van elhelyezve. A nagyfeszültségű (174) és (172) kivezetések, valamint a (32) vákuum-henger között (160), (162), (164) és (168) szigetelő elemek vannak távtartóként elhelyezve. Egy (178) vezető elem van a (32) vákuum-henger egyik végén elhelyezve, és a (178) vezető elem és a nagyfeszültségű (172) kivezetés közötti megfelelően rugalmas és kis átmeneti ellenállással is bíró összekapcsolás (78”) vezető elemek segítségével van megvalósítva, mely (100”) vezető elemekből van kiképezve. A 24. ábrán egy ilyen (100”) vezető elem felülnézeti rajza látható. A (100”) vezető elem végein négy (182) furat van kiképezve, közepén pedig egy (184) furat. A (184) furat feladata az, hogy lehetőséget biztosítson arra, hogy a (178) vezető elem az erőátvitelre kiképzett nagyfeszültségű (172) kivezetéshez kapcsolódhasson .Mivel ezen kiviteli alak elsősorban nagy áramok vezetésére van kiképezve, a (100”) vezető elem további (180) furatokkal van felülete mentén ellátva, amelyek elsősorban az áram hatására keletkező hő elvezetését könnyítik meg. A 25. ábrán megfigyelhető még, hogy a (100”) vezető elem a (160) és (168) szigetelő elemek között van elhelyezve, és így nagyobb hő leadására képes, mint ha a (100”) vezető elem egyszerűen csak a (178) vezető elem és a (168) szigetelő elem között lenne elhelyezve. A 25. ábrán látható elrendezésből jól látható még továbbá az is, hogy az áram elsősorban a (100”) vezető elemen keresztül a (178) vezető elem és a csatlakozó (172) kivezetés között folyik, gyakorlatilag tehát áram nem folyik el a (160) szigetelő elem felé. A 25. ábrán megfigyelhető még továbbá, hogy a (100”) vezető elem harmonikaszerű, illetőleg megfelelően hullámos felülettel van kiképezve, aminek előnye egyrészt abban van, hogy az áram hatására keletkező hő jobban elvezethető, valamint a villamos kapcsolat a (178) vezető elem és a csatlakozó (172) kivezetés között biztonságosabban valósul meg. A találmány szerinti megszakítóban a villamos kötésnél figyelembe kell venni, hogy az nemcsak az említett kiviteli alakok formájában valósítható meg, és nemcsak a vákuumos megszakítók esetében alkalmazható. Továbbá az sincsen korlátozva, hogy a központi furat peremén hány fül legyen kiképezve, a jobb összenyomhatóság érdekében. Továbbá a villamos kötés nemcsak kör keresztmetszetű szárak esetében alkalmazható. A lényeg azonban az, hogy minden esetben biztosítva legyen, hogy a valamilyen keresztmetszetű furatba illeszkedő tetszőleges keresztmetszetű szár egymáshoz megfelelő nyomást, illetőleg szoros illesztéssel legyenek összekapcsolva. Továbbá a (78) vezető elemek száma is tetszőleges lehet. A találmány tárgyát képező villamos kötés számos előnyös tulajdonsággal rendelkezik. Egyik előny az, hogy az áram egy hosszúkás alakú csatlakozó kivezetésére vihető át egy érintkezőszárról, amely egy felület. Az érintkezőszár felületéről az áram kis átmeneti ellenállással van a síkalakú csatlakozó kivezetésre átvive. További előny, hogy az egyetlen elemből álló szárat többszörös villamos vezető elemek segítségével kapcsoljuk össze a kivezetéssel, és így az érintkező felületek számát megsokszorozzuk, ezáltal az átmeneti ellenállás értékét lényegesen le tudjuk csökkenteni. A találmány szerinti megszakító egy további előnye abban van, hogy mozgó szárról visszük át az áramot egy álló helyzetű csatlakozó kivezetésre úgy, hogy ennek az összekapcsolásnak a megbízhatósága és élettartama az ismert megoldásokénál jobb. Szabadalmi igénypontok 1. Áram-megszakító nagy vezetőképességű villamos kötéssel, amely megszakító egymástól szétválaszthatóan kiképezett érintkezőket tartalmaz, amely érintkezők külső kivezetéssel vannak ellátva, azzal jellemezve, hogy a külső kivezetést egy sík lappal lezártan kiképezett érintkezőszár (56a) képezi, és legalább az egyik érintkezőszáron (56a) felerősítő egység (76) vezető elemek (78) vannak kiképezve, és a felerősítő egység (76) legalább egy vezető elemet (100) tartalmaz, amelyben egy középen kiképezett peremmel (104a) ellátott furat van kiképezve, és a perem (104a) mentén sugárirányú hornyok (102) és fülek (104) vannak r 1C 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 6
