183780. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és gép zárt terek létesítésére főleg a mezőgazd részére valamint hozzá tartozó hajlékony burkoló anyagtekercs
Mint ismeretes, a mezőgazdasággal kapcsolatos termelés területén sok esetben van szükség olyan zárt térre, amely termesztésre, raktározásra stb. használható fel. Példaképpen említendő a növénytermesztésben ismeretes fólia-sátor, továbá az árnyékolásra használt perforált takaró, a rovarok és kártékony madarak elleni háló, a gyorsan felállítható anyagtároló sátor. Az ilyen zárt terek készítése ezideig kézzel, lassan történt, sok esetben ez célszerűtlenné tette a megoldás alkalmazását. A kézzel készített terek hátránya az is, hogy gyorsan nem távolíthatók el, nem telepíthetők át más helyre és ha elbontásra kerülnek, újbóli felhasználásuk már nem lehetséges. A találmány célja a fenti hátrányok kiküszöbölése, illetve egy olyan eljárás és gép létrehozása, amely a zárt tér kialakítását és elbontását gépi úton, gyorsan oldja meg. A zárt tér létesítésére szolgáló térhatároló vagy burkoló anyagot, például fóliát kapcsolatba kell hozni az azt rögzítő és tartó elemekkel, melyeket a következőkben bordának nevezünk. A bordákkal egyesített határoló anyag elkészítése előfeltétele a gépi megoldás létrejöttének és ez a burkolóanyag vagy héj-tekercs a találmány részét képezi. Ebből a burkolóanyagból a zárt teret létesítő találmány szerinti eljárás lényege, hogy a burkolóanyagot tekercs alakjában egy munkagépre vagy gépjárműre helyezzük, ezzel a járművel a készítendő hosszúkás alakú zárt tér hosszirányában lassan haladunk, miközben a burkolóanyagnak a tekercsről lehúzott vége a talajon rögzítve van, igy a gépjármű haladása közben a burkolóanyag a tekercsről állandóan, lassan lefejtődik. Lefejtés közben a burkolóanyagra vagy héjra erősített bordák végein lévő rögzítő tüskékhez tartozó füleket két egymás felé hajló vezetősínben vezetjük. A vezetősínekben, a tekercs közelében az említett fülek vízszintes helyzetben vannak, deasínek olyan alakúak, hogy nemcsak közelednek egymáshoz, hanem a tekercstől távolodva fokozatosan el is vannak csavarva, így a vezetősínek végén a tüskék és a rajtuk lévő vezető fülek függőleges vagy közel függőleges helyzetbe kerülnek, a bordák pedig ívalakot vesznek fel. Ezzel egyidejűleg a héj is ívalakot, pl. félhenger alakot vesz fel, ami megfelel a készítendő zárt tér kívánt alakjának. Az egymás felé hajló vezetékek a vízszintessel hegyesszöget zárnak be, vagyis lejtenek és így mikor a bordák már ívalakúak és végeiken lévő tüskék függőlegesek, azok a talaj közelében vannak. Ekkor kerül sor a tüskék földbe szúrására, amit a gép olyképp végez el, hogy a vezető fülek az említett vezetékek folytatását képező két csavarorsóval kerülnek kapcsolatba, melyeket a gépkocsi (vagy traktor) valamelyik tengelye forgat. Ezek a csavarorsók a gép szerves részét képezik, a géppel és az azt hordozó gépkocsival együtt haladnak, a héj és a rajta lévő bordák viszont nem vesznek részt a haladó mozgásban, ezért a két csavarorsó forgás közben a vezető füleknek a haladással ellenkező irányú , azonos sebességű mozgást kölcsönöz. Ez a két mozgás egymást kompenzálja, így a héj és a hozzá erősített bordák akkor, mikor a vezetékekből kikerültek és a két csavarorsó hatása alá kerültek, továbbra sem végeznek vízszintes irányú (haladó) mozgást, de mivel a csavarorsók ferdén lefelé mutató helyzetben vannak, a rögzítő tüskéket a földbe szorítják. Ennek megtörténte után a csavarorsók eltávolodnak a bordától és a vezető fülektől, ekkor vagy néhány másodperc múlva pedig a következő borda vezető fülei kerülnek a csavarorsók hatása alá. A csatolt rajzok a leírt eljárás megvalósítására alkalmas találmány szerinti gép példaképpeni kiviteli alakját vázlatosan ábrázolják és egyben a találmányhoz tartozó, bordákkal egyesített, említett térhatároló anyagot is szemléltetik. Az 1. ábra a gép oldalnézete és a 2. ábra felülnézete. A 2a és 2b. ábra egy-egy részlet. A 3. ábra az 1. ábrához tartozó részlet részben metszve, mely nagyobb léptékben egyrétegű térhatároló anyagot szemléltet. A 4. ábra a kétrétegű térhatároló anyagot mutatja. Az 5. ábra a talajba rögzített, vagyis felállított létesítmény nézete végéről tekintve, és a 6. ábra a térhatároló héj nézete nagyobb léptékben, hajlítás előtt, vagyis abban az állapotban, ahogyan a tekercsről lefejtődik. A rajz szerinti példaképpeni megoldásnál egy hajlékony térhatároló anyagot, pl. fóliát egy növényház elkészítésére használjuk. A fóliához vagy általában 4 héjhoz meghatározott, egyenletes távolságokban rugalmasan hajlítható 2 bordák vannak erősítve, melyek a rajz szerinti kiviteli példánál üreges, csőszerű kialakításúak és azokat a 2a fedőréteg erősíti a 4 héjhoz. A bordák két végén 3 rögzítő-tüskék vannak, melyekhez egy-egy 10a csap segítségével 10 vezető fül van erősítve. A határoló anyag vagy 4 héj lehet egyrétegű (3. ábra) vagy kétrétegű (4. ábra). A 4 héj két szélén előnyös az anyag másodlagos rögzítésére alkalmas víztartályt kialakítani, ami történhet a héj saját anyagából kialakított 5 csatornával (5. ábra) vagyis visszahajlítással, vagy esetleg erre a célra előrgyártott eszközzel (pl. fóliazsákokkal), melyek a héj teljes hossza mentén a héjra vannak erősítve. A tartály több célt szolgál, egyrészt megtöltve és a talajra nehezedve biztosítja a héj rögzítését és jó zárását, másrészt a benne levő víz párolgása következtében a 16 nyílásokon keresztül (5. ábra) befelé áramló páraképződést biztosít, ami a belső tér vízgazdálkodását segíti elő. A vízzel töltött 5 csatornák további szerepe az, hogy keresztirányú szélerők ellen védelmet nyújtanak, vagyis megtartják a létesítményt szélvihar esetén is. Hosszirányú szélerők felvétele céljából a létesítményen fent előnyösen egy 21 kötél vonul végig (5. ábra), mely a 2 bordákhoz kapcsolódik és két vége a talajhoz van erősítve. Az említett, csak metszetben szemléltetett kötél természetsen nem akadályozza azt, hogy a 4 héjat a 9 tartóorsóra feltekerjük. A térhatároló 4 héj belső felületéhez előnyös még egy felfújható 6 csövet rögzíteni (6. ábra), amelynek célja a belső tér szellőztetése. Ha ugyanis a szellőztetés szükségessé válik, a 6 cső felfújásával a héj alsó része megemelkedik és így a talaj mentén keletkező résen át külső levegő beáramolhatik. Az így előkészített héjat 7 tekercs alakjában, vagyis a 9 tartó-orsóra csavarva a munkagépen vagy gépjárművön helyezzük el. A tekercset az 1 gépváz ágyazza, melyhez két 8 vezeték tartozik. Ezek a vezetékek kétszeresen visszahajlított, vagyis keresztmetszetben kettős U-alakúak (2a ábra) és a vízszintessel szöget zárnak be, olyképp, hogy a 7 tekercstől kiindulva lefelé lejtenek. Mindkét vezeték a 7 te-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60
