183691. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés főleg közúti járművekbe épített diesel-motorok keverékképzésének vizsgálatára és hibafeltárására
1 183 691 2 Az így kapóit „ci -n” és „k” görbéket összehasonlítjuk egy ugyanolyan típusú, de előírásszerű állapotú motor azonos módon, előzetesen felvett ilyen görbéivel, és azok eltérése esetén a vizsgált motort, illetve annak keverékképzését „rossz”-nak minősítjük. A 2A. ábrán A ti és zlt2-vel az időkésedelem két értékét is bejelöltük. Ennél az elrendezésnél a motortípus azonosságán túlmenően a kipufogórendszereket is azonosnak feltételezzük. Eltérő térfogatú kipufogórendszernél ugyanis a At értékek is változnak, ami a füstsűrűségi görbe (k) torzulásával jár. Az 1. ábrán szaggatott vonallal jelölt előnyös példaként kiviteli alaknál a 3 kijelzőegység helyett 12 kijelzőegység szerepel, amely elé 11 adatfeldolgozó, jelen esetben mikroszámítógép van iktatva. A fentebb említett kezdeti At\ és végső zlt2 késedelem korrigálása céljából ennél 4 szinkronizátorról gondoskodtunk, amelyre az 1 jelképző és a 2 füstsűrűségmérő kimenete csatlakozik. A 4 szinkronizátor kimenete egyrészt a II adatfeldolgozóra, másrészt 5 fordulatszámképzőre csatlakozik. Az 5 fordulatszámképző kimenete a 11 adatfeldolgozóra, 6 differenciátorra és teljesítményarányos jelet (P(t)) képző műveleti 9 áramkörre van kötve. A 6 differenciától- és a műveleti 9 áramkör kimenete ugyancsak a 11 adatfeldolgozóra csatlakozik. Továbbá, a 6 differenciátor kimenete 7 kalibrátorral és 8 függvénygenerátorral is kapcsolatban van, ezek kimenetei a 11 adatfeldolgozóra csatlakoznak. A 8 függvénygenerátor kimenete a műveleti 9 áramkörrel is kapcsolatban van. Továbbá, a berendezésnek a hibás henger szelektív kiválasztása céljából hengerazonosítási 10 jelképzője van, amelynek kimenete szinkronjelet ad a 11 adatfeldolgozóra. A motorral a gyorsítást és ezt követő lassítást ugyanúgy végezzük, mint az első kiviteli példánál. Ennek szemléltetésére a 2B. ábra szolgál, amelyen azonban a nyomaték, teljesítmény és füstölésgörbét a motoros gyakorlathoz igazodva a fordulatszám függvényében ábrázoltuk. (A vízszintes tengely fölötti rész a gyorsításra, az alatta lévő rész pedig a lassításra vonatkozik.) Az előnyös példakénti kiviteli alaknál tehát a 11 adatfeldolgozóba illetve onnan a 12 kijelzőegységre az 5 fordulatszámképző n (t) jele, a 2 füstsűrűségmérő k(t) jele, és a 8 függvénygenerátor Ms(t) jele kerül, amelyeket a 12 kijelzőegység (Ms-k = f(n) formájában) kijelez. Továbbá, a 12 kijelzőegységen megjelenik a hengerazonosítási 10 jelképző jele és a műveleti 9 áramkör teljesítményjele (P(t)) is, (amely utóbbi már származtatott érték). Miután az első kiviteli alakkal kapcsolatban leírtakkal azonos módon megállapítottuk, hogy a vizsgált motor keverékképzése rossz, a találmány szerinti módon szelektív hibafeltárást végzünk. Kísérleteinket „RÁBA—MAN D 2156 HM6V”-típusú dízelmotorral végeztük. Először is meghatároztuk az előírásos állapotú ilyen motor nyomatéki és füstsűrűségváltozási görbéjét (Ms, illetve k0). Ezt szemlélteti a 3A. ábra, amelyen a gyorsítási szakaszhoz tartozó értékek (-t-M^; ko) a vízszintes tengely fölöLt, a lassítási szakasz nyomatékváltozása (—M.J pedig a vízszintes tengely alatt látható. Ezután a fenti motornál specifikus eltéréseket okozó hibagörbéket veszünk fel azonos módon, azaz mesterségesen előállítjuk a főbb keverék képzési hibák okozta változásokat a nyomatéki és füstsűrűségváltozási görbéken. így például a 3B. ábrán dózishibás motor görbéi láthatók, ahol eredményvonallal túladagoláshoz szaggatott vonallal pedig aluladagoláshoz tartozó görbéket (MSl, illetve k, ; MSi, illetve k2) tüntettük fel. A 3c. ábrán előbefecskendezési szöghibás motor görbéi láthatók, ahol Ms> és k2 görbék esetében az alapelőbefecskendezési szög kisebb, Ms< és fű görbéknél viszont nagyobb, mint az előírt érték. A 3d. ábrán hibás szívórendszerű motor görbéi láthatók, ahol MSj, illetve k5 görbék esetében a szívórendszeri fojtás nagyobb, mint az előírt érték, A 3e. ábra porlasztási hibát szemléltet, például ha egy porlasztó becsöpög a vizsgált motornál. A 3f. ábrán általános mechanikai hibát mutatnak az MSl, illetve k7 görbék (például kis kompresszióviszony, vagy elégtelenül záró szelepek esetén). A 3C. ábrán össszetett hibát szemléltetünk, a jelen esetben az M,,„ és ki,5 görbék dózishibát és egyúttal szívórendszeri hibát is jeleznek. A szelektív hibafeltárást ezek után tehát úgy végezzük, hogy a vizsgált motor összetartozó Msi és ki görbéjét összehasonlítjuk a fenti hibagörbékkel, és ebből vizuálisan vagy numerikusán határozzuk meg a keverékképzési hiba okát. A konkrét példára visszatérve nézzük ismét a dózishibás „RÁBA” motor keverékképzés gyorsvizsgálatnál kapott eredményét (a 3tl. ábrát), és vessük ezt össze az előző hibagörbékkel. Jól látható, hogy a jellegeltérés (Msi; ki = f(n)) a 3d. hibagörbével azonos módon dózishibára utal (1 index). Ennek felismerése után a javítás az adagolószivattyú leszerelése nélkül a motoron elvégezhető, azonban hibamérték görbék hiányában csak több lépcsőben (például három lépcsőben). Ennek maximális időszükséglete a következőkből tevődik össze: — mérés 5 perc; — vizsgálat („jó—rossz”) 1 perc; — összehasonlító kiértékelés (vizuális) 10 perc; — dózis-csökkentés korrigálás (háromszor) 6 perc; — állítások utáni ellenőrző mérés (háromszor) 15 perc; — vizsgálat („jó”—„rossz”) háromszor 3 perc. így tehát a jármű kieső és a vele azonos javítási ideje a találmány szerinti módon legfeljebb 40 perc. Ez mintegy S5°/o-os időmegtakarítást jelent az ismert megoldásokhoz képest. A hibagörbe összehasonlításakor, felvételekor, továbbá a vizsgált motor hibafeltárásánál az előzetes típusfeltárás eredményein kívül értelemszerűen alkalmazhatók az adott motortípus stacioner vizsgálatának, vagy a dízelmotorok általános működési elvének tapasztalatai is. Ehhez figyelembe kell venni, hogy a találmány szerinti eljárásból adódó jellegeltérések (Ms; k) lényegében hasonlóak az állandósult üzemállapotú, azonos keverékképzési hiba esetén fellépő jellegeltérésekkel (például a szívórendszeri fojtás növekedése a fordulatszám növekedésével egyre kisebb nyomatékot, és egyre nagyobb füstölést okoz az állandósult üzemállapotú motorok vizsgálatánál. Ugyanez lényegében véve igaz a találmány szerinti eljárás jellemzőire is). A fentiekből látható, hogy a keverékképzési hibát gyorsan feltáró találmány szerinti eljárás függvény-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5
