183691. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés főleg közúti járművekbe épített diesel-motorok keverékképzésének vizsgálatára és hibafeltárására
1 83 691 2 analízissel foganatosítható, tehát igen jól automati zálható, például számítógépre vihető (amelyet az 1 ábrán 11 adatfeldolgozó jelöl). A hengerenként keverékképzési hibák feltárásához a berendezés érzékenységét növelni kell, amelyet a je 5 len berendezésnél a (külön nem ábrázol) csillapító szűrő kikapcsolásával biztosíthatunk. Természetesen ezzel együtt a 12 kijelzőegység és a 11 adatfeldolgozó érzékenységét is megfelelően növelni kell. Az eljárás alapelve azonos az előzőekben ismerte- 10 tettel, különbség csak az állapotjeilemzés „mélységében” van, azaz az eddigi, állandósult üzemállapota mérési gykorlatnak megfelelő „átlag”-jellemzők helyett ekkor az érzékenységtől függő valóságos munkaütemi jellemzők adódnak. Azaz az „Ms” és „k” gör- 15 békben megjelenik a valóságos működésnek megfelelő ingadozás (lengés), amely lényegében véve egy henger energiafelszabadítási mértékére (Msl) és hatásfokára (kt) utal, illetve azzal arányos. így az előzőekben elmondottak a hengerenkénti vizsgálatra is alkalmaz- 20 hatók, sőt a kiterített tangenciál diagramokkal kapcsolatos állandósult üzemállapotú összefüggések értelemszerű adaptálása is lehetséges. A hengerazonosítást pedig a 10 jelképző szinkronjele biztosítja. Ennek bemutatására szolgál az alábbi példa: 25 Vegyük például a 3e. ábrán feltüntetett porlasztási hibát. Mivel az ingadozások kijelzése az előzőeknél lényegesen nagyobb léptékű ábrázolást kíván meg, így csak a teljes folyamat egy közel állandó töltésű részének jelleggörbéit mutatja be. Ezt a részletet a 3E. át- 30 rán „Ms” vonatkozásban „A”-val, „k” vonatkozásban „B”-veI, és „—Ms” vonatkozásában „C”-vel jelöltük. A kinagyított jelleggörbe részleteket a 4A—4C. ábrák szemléltetik, ahol az eddigieknek megfelelően folyamatos vonallal jelöltük az előírásos keverékkép- 35 zésü motor, szaggatott vonallal pedig a hibaállapot jelleggörbéit. A „t” index a növelt érzékenységű berendezéssel kapott görbéket jelöli. A 4A—4C. ábrákon jól látható, hogy az előzőekben már ismertetett „átlagérték” eltérések mellett ez érző- 4Q kenyebb berendezéssel felvett pillanatnyi értékek között is különbség van, az egyik henger annak ellenére, hogy mechanikai hiba nincsen (—MHH = M,(„) alig húz (MS6l-ben második lengés majdnem nulla kitérésű), és jelentősen füstöl (az előzővel egyidőben kö, ugrássze- ^ rűen nő). Az előzőek és az állandósult üzemállapotú dízelmotoros általános gyakorlat alapján, ha egy motornál mechanikai hiba nincsen és az energiafelszabadílás mértéke a füst növekedése mellett csökken, a rossz hatásfokú energiaátalakításra utal. Ennek oka rossz befecskendezési időpont, relatív levegőhiány, igen nagy túltöltés vagy rossz porlasztás is lehet. Azonban a gyakorlati tapasztalatok szerint egy hengeren előbefecskendezési szöghiba általában nincsen, ehhez ha- _ sonlóan relatív levegőhiány sem a valószínű, sőt igen b nagy túltöltés sem fordul elő szinte soha, így marad a porlasztóhiba (vagy az ezzel azonos hatást okozó fejszelep hiba). 5 A hibás henger kiválasztását a 10 jelképzőnek az 1. hengerről vett szinkronjele biztosítja, amelyből látható, hogy a motor gyújtássorendjének megfelelő következő hengernél van a hiba (4A. ábra). Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás főleg közúti gépjárművekbe épített dízelmotorok keverékképzésének vizsgálatára ás adott esetben hibafeltárására, azzal jellemezve, hogy a vizsgált motort először kisebb fordulatszámról, előnyösen alapjáratról teljes töltéssel előnyösen a Ieszabályozási fordulatszámig gyorsítjuk (13), majd nulla töltéssel lassítjuk (15), eközben az összetartozó fordulatszámváltozás és fiistsűrűségváltozás értékeit érzékeljük, és az így nyert adatokat összehasonlítjuk az ugyanilyen típusú, de előírásszerű állapotú motornál azonos módon, előzetesen felvett, összetartozó fordulatszám- és füstsűrűségváltozás értékeivel, és azok eltérése esetén a vizsgált motort, illetve annak keverékképzését „rossz”-nak minősítjük. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatositási módja, azzal jellemezve, hogy a keverékképzési hiba feltárását, úgy végezzük, hogy a vizsgált motorral azonos típusú motoron specifikus eltérést okozó hibagörbéket, a motor nyomaték- és füstsűrűség változási görbéit, (MS|, MS;; kt, k2; Ms„ Ms,; k3, k4; MSl; k5; M„6; k6; Ms,; k7) veszünk fel azonos vizsgálati módon, majd a vizsgált motor összetartozó fordulatszámváltozási és füstsűrűségváltozási értékeit illetve görbéit (M%; k0) ezekkel összehasonlítva állapítjuk meg a hiba okát. 3. A 2. igénypont szerinti eljárás foganatositási módja, azzal jellemezve, hogy az összehasonlított értékek illetve görbék eltérésének mértékéből a hiba nagyságát határozzuk meg. 4. Berendezés az 1—3. igénypontok szerinti eljárásfoganatosítására, azzal jellemezve, hogy fordulatszámarányos jelképzője (1) és füstsűrűségmérője (2) van, amelyek kijelzőegységre (3; 12) csatlakoznak, amelynél a füstsűrűségmérő (2) és a kijelzőegység (12) közé adatfeldolgozó (11) van iktatva, továbbá a fordulatszámarányos jelképző (1) és a füstsűrűségmérő (2) füstsűrűség-fordulat késedelmet (dt) korrigáló szinkronizátorral (4) van kapcsolatban, ennek kimenete fordulatszámképzőre (5) csatlakozik, továbbá a fordulatszámképző (5) kimenete egyrészt az adatfeldolgozóra (11), másrészt differenciátorra (6) és teljesítményarányos jelet (P(t)) képező műveleti áramkörre (9) csatlakozik, ahol a differenciátor (6) és a műveleti áramkör (9) kimenete az adatfeldolgozóra (11) csatlakozik, továbbá a differenciátor (6) kimenete kalibrátorral (7) és függvénygenerátorral (8) van kapcsolatban, ezek kimenetei az adatfeldolgozóra (11) csatlakoznak, a függvénygenerátor (8) kimenete a műveleti áramkörrel (9) is kapcsolatban van, továbbá hengerazonosítási jelképzője (10) van, amelynek kimenete az adatfeldolgozóra (11) csatlakozik. 5 db ábra 6
