183691. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés főleg közúti járművekbe épített diesel-motorok keverékképzésének vizsgálatára és hibafeltárására

1

183 691

2

tolt vonallal előnyös kapcsolást, vékony folytonos vonallal pedig az előnyös kapcsolás további változatát szemléltettük;

A 2a ábrán az 1. ábra legegyszerűbb kivitelének vizsgálati diagramja látható;

A 2b ábra az 1. ábra előnyös kivitelének főbb vizsgálati jelleggörbéit szemlélteti;

A 3a—3h ábrákon a vizsgált motor optimális és különböző hibagörbéi láthatók;

A 4a—4c ábrák a 3e ábra A, B és C részletének kinagyított képe.

Amint az 1. ábrán folytonos vastag vonallal jelöltük, a találmány szerinti berendezés legegyszerűbb kiviteli alakja fordulatszámarányos 1 jelképzőből, a 2 füstsűrűségmérőből és ezek kimenetére csatlakozó 3 kijelzőegységből áll. Ez a leegyszerűsített kivitel további egységekkel egészülhet ki. Az egyes egységek funkciója a következő:

— A fordulatszámarányos 1 jelképző folyamatosan fordulatszámarányos jelet képez (például: a lendkerék fogaskoszorúhoz helyezett induktív jeladó jelét fordulatszámarányos egyenfesziiltségjellé alakítja), a ci • n(ti) összefüggés szerint,

ahol ci—arányossági tényező n—fordulatszám t)—mért idő

— A 2 füstsűrűségmérő a kipufogógáz füstsűrűségével arányos jelet képez. (Ez lehet például a kereskedelemben „DFM-2” néven ismert füstölésmérő.) (K(t));

ahol K—füstsűrűség

t—gyorsítási folyamatra vonatkoztatott tényleges idő.

A 3 kijelzőegység az 1 jelképző és a 2 füstsűrűségmérő által adott arányos jelek megjelenítésére és rögzítésére alkalmas. Ez lehet például kétcsatornás vonal író;

A 4 szinkronizátor feladata, hogy a kipufogórendszer volumetrikus térfogata miatt fellépő füstsűrűségfordulat késedelmet (t) folyamatosan korrigálja. Ez történhet úgy, hogy a fordulatarányos jelet előre meghatározott zlt—f(n) mértékben késlelteti. Ez például méréssel határozható meg (ci - n (t)), ahol ci — arányossági tényező n(t) — a tényleges fordulatszámváltozást az idő függvényében leíró függvény.

Az 5 fordulatszámképző a fordulatarányos jelet fordulatszámjellé (min-1) alakítja. Például az 1 jelképzőtől származó fordulatszámarányos jelet kalibrált fordulatszám-jellé alakítja (n(t));

A 6 differenciátor a pillanatnyi fordulatszám-jelet folyamatos idő szerint differenciált jellé alakítja

, amely a szöggyorsulással arányos jelet adja

(b(0);

A 7 kalibrátor a szöggyorsulás jelet állandósult nyomatéknak közel megfelelő pillanatnyi nyomatékjellé (Mi) alakítja. Ez valójában kalibrálóegység, amely egy adott fordulatszámhoz tartozó állandósult nyomaték és ugyanezen motorállapot teljes tölléses gyorsítása alatti azonos fordulatszámhoz tartozó szöggyorsulás közötti kapcsolatot valósítja meg a teljes mérési tartományban, M; (t) függvény szerint, amely tehát az instacioner nyomatékváltozást az idő függvényében írja le;

A 8 függvénygenerátor olyan műveleti áramkör,

amely a stacioner (Ms) és instacioner (M) nyomaték előre feltárható kapcsolatának megfelelő jelátalakítást végzi el Ms(t) függvény szerint, amely a stacioner nyomatékváltozást az idő függvényében írja le;

5 A műveleti 9 áramkör az n(t) fordulatszámjelből és a stacioner nyomatéki jelből Mt(t) teljesítményarányos kalibrált P(t) jelet képez P(t) = Ms(t) ■ n(t) • c ismert összefüggés szerint, P(t) függvény alapján;

A hengerazonosítási 10 jelképző egy kiválasztott 10 henger valamilyen megkülönböztethető munkafázisának időpontját, illetve intervallumát jelzi. Például a kereskedelemben „SD 102” néven ismert műszerrel az első hengerrel befecskendezési időtartamát szinkronjellel (sz) jelzi ;

15 All adatfeldolgozó a mért jellemzőket az előírásszerű állapot, és hibák jellemzőivel összeveti és értékeli. Ez történhet például úgy, hogy előre meghatározott program szerinti ismert módon például mikroszámítógéppel függvényanalízist végez;

20 A 12 kijelzőegység az eljárásból nyert szükséges, vagy összes információt a mérőszeméllyel közli (kiírja, kirajzolja, stb. — például display);

Az „A” csomópont azt a pontot jelöli, ahol az arányos jellemzők különböző variációiból az alkalmazás- 25 technikai szempontok alapján lehet választani.

A berendezés valamennyi egységének (érzékelőjelátalakító-kijelző) érzékenysége: tsoStioSO.Ol sec.,

ahol too — pozitív egység-ugrás függvény (0—100%) 90%-os értékeinek eléréséhez szükséges 30 idő,

t,o — negatív egység-ugrás függvény (100—0%) 10% értékének eléréséhez szükséges idő (pl. sec).

A szemléltetés céljából a 3 kijelző egység elé bekapcsolható ismert módon csillapítás (nincs ábrázolva) is, 35 amely bekapcsolt állásában például az eljáráshoz szükséges minimális érzékenységet (t» = tioőO,5 sec) szimulálja.

A rajz a találmány szerinti berendezés folyamatos mérési, érzékelési és kijelzési variációira alkalmas pél- 40 dakénti elrendezését szemlélteti (bár az eljárás például a jellemző pillanatok diszkrét értékeinek mérésével is foganatosítható).

Az 1. ábrán folytonos vastag vonallal jelölt leegyszerűsített kiviteli alak működésmódja a következő: 45 A vizsgálandó motorra csatlakoztatjuk a fordulatszámarányos 1 jelképzőt és a 2 füstsűrűségmérőt. Ezután a vizsgált motort például alapjáratról teljes töltéssel például a leszabályozási fordulatszámig gyorsítjuk (2a. ábra 13. szakasz), majd nulla töltéssel las- 50 sitjuk (2a. ábra 15. szakasz). A gyorsítás és lassítás közben a fordulatszám- és füstsűrűségváltozás összetartozó értékeit érzékeljük. Ez a jelen esetben annyit jelent, hogy az 1 jelképző folyamatosan fordulatszámarányos egyenfeszültségjeleket ad (C| • n(h)), míg a 2 55 füstsűrűségmérő a kipufogógáz füstsűrűségével arányos jelet ad (k(t)) a 3 kijelzőegységre, amely a jelen esetben legalább 4 cm/sec-os papírelőtolású kétcsatornás vonalíró. A 3 kijelzőegység az idő függvényében mindkét görbét (crn illetve k) folyamatosan kiír- 60 ja (2A. ábra).

Kísérleteink során a gyorsítási 13 szakaszt 1,5—5 sec-ra, a lassítási 15 szakaszt pedig ennek háromszorosára választottuk. A 13 és 15 szakasz között található a 14 szakasz. (A fordulatszám- és füstsűrűségválto- 65 zást itt az idő függvényében ábrázoltuk.)

4