183660. lajstromszámú szabadalom • Bányászati eljárás, különösen a nagy kiterjedésű ásvány előfordulások omlasztásos kitermelésére

1 183 660 2 A találmány tárgya bányászati eljárás, különösen a nagy kiterjedésű hasznos ásványi előfordulások (szén, bauxit, stb.) nagy teljesítményű, növelt termelési kon­centrációjú és fokozott biztonsággal történő omlasz­­tásos kitermelésére. Általános és egyre inkább érvényre jutó követel­mény a bányászatban az ásványi kincsek minél tisz­tább, minél nagyobb termelési koncentrációval és fej­tési teljesítménnyel történő, tehát csökkenő költségrá­­fordítású kitermelése, amely azonban nem vezethet a bányászati körülmények és főleg a munka- és üzem­biztonság romlásához. Ezek a szempontok fokozott mértékben jelentkez­nek a nagy kiterjedésű, több egymás melletti szakasz­ban és/vagy több szeletben művelhető hasznos ásvá­nyok, és ezen belül is az energiahordozóként növekvő szerepű szén kitermelésénél. A nagy kiterjedésű ásványtelep-adottságként — ön­magában lehetővé teszi a nagy termelési koncentráció­jú tömegtermelést. Ez azonban hosszútávon, lehető­leg az ásványtelep teljes lefejtésére csak akkor valósít­ható meg, ha az egyes szakaszok és szeletek leművelé­sét korszerű és alkalmas fejtésmóddal — pl. omlasztá­­sos gépi fejtéssel, illetve a termék szintomlasztásával — végzik és emellett biztosítják mindvégig a kedvező termelési és munkakörülményeket, a fokozott bizton­ságot. A nagy kiterjedésű ásványtelep több lépésben törté­nő leművelése hagyományosan úgy történik, hogy — különösen az egymás melletti fejtések, szakaszok ese­tében az egyes fejtések között, esetenként 100 m vagy még több méter szélességben, termék pilléreket hagy­nak, amelyeket azután szükség esetén később kiter­melnek vagy veszni hagynak. Egyrészt ezeknek a pillé­reknek kell biztosítani vagy legalábbis növelni a fejtés mechanikai körülményeinek javulását, másrészt külö­nösen éghető ásványok esetében feltétlenül szerepük van az egyes fejtési szakaszok közötti szigetelésben, légelzárásban is, melynek révén lényegesen csökken az omladéki endogén bányatüzek veszélye és előfordu­lása. Az ásványpilléres termelés kétségtelen hátránya vi­szont az, hogy a hasznos ásvány pillér később — eset­leg — csak nehezebb körülmények között és lényege­sen nagyobb költségráfordítással lenne kitermelhető, vagy több szeletes művelésnél már ki sem termelhető. Ez pedig nemcsak nagy ásványivagyon-veszteséget je­lent, hanem előbb-utóbb rontja az ásványtelep továb­bi részeinek kitermelési körülményeit is. Ezek a körülmények valamennyi fejtésnél (kamra-, pászta-, front-, komplex gépi frontfejtés) jelentkez­nek és akkor is, ha felosztás nélküli (egyszakaszos) fejtéssel termelik ki a hasznos ásványt, legfeljebb — különösen ez utóbbinál — a termelési és technológiai hátrányok nem annyira számottevőek. Ismert olyan eljárás — például az 589401 sz. szov­jet szabadalom szerint —, melynél mesterséges pillért alakítanak ki. Jellemzője, hogy két szeletben történő leművelésre alkalmas akkor, ha két szelet között med­dőbetelepülés van. A két szeletet úgy választják meg, hogy a meddő réteg köztük legyen. A felső szeletet hosszú pásztákkal leművelik, a fediit horgonyzással biztosítják, majd frontindító vágatot hajtanak, mely­ből a telep fedüjéig mesterséges pillért alakítanak ki. Ezt követően lefejtik az alsó szeletet, majd mindkét szeletre kiterjedő fedüomlasztást végezpék. Az eljárás használhatósági területe korlátozott. Az egyes technológiai lépések nem teszik lehetővé a fo­lyamatos termelést és mindenesetre csökkentik a fej­tés teljesítményét. Az eljárás költséges is, hiszen olyan közbülső biztosítást (horgonyzást) ír elő, amely drá­ga, elkészítése bonyolult, és az omlasztást is megnehe­zíti. A találmány célja egy olyan bányászati eljárás létre­hozása, amelynél az ismert módszerek hátrányai nem jelentkeznek és amely széles körben alkalmazható minden omlasztható ásványi előfordulásnál, különös­képpen is nagy kiterjedésű ásványtelepeknél. Az eljá­rás nagy termelési koncentrációval, alacsonyabb költ­ségráfordítással, nagy fejtési teljesítménnyel és foko­zott munka- és üzembiztonság mellett teszi lehetővé a hasznos ásvány előnyösen tisztább termelését. A találmány szerinti eljárásban az ásvány előfordu­lást szükséges esetben horizontálisan és/vagy vertiká­lisan szakaszokra és/vagy szeletekre osztjuk, ezek il­letve az ásvány előfordulás mentén kísérővágatokat és — kívánt esetben — határvágato(ka)t hajtunk ki, és az ásványi anyagot omlasztásos fejtésmódban termel­jük. Jellemző az eljárásra, hogy a kísérő- és a határvá­­gat(ok)nak legalább egyik oldalán és/vagy az első sze­let utáni szelet(ek) főtéjén szilárdított zónát hozunk létre, miközben a szilárdított zónát önmagában ismert módon, célszerűen omladékszilárdítással és — adott esetben — omladék- vagy ásványpillérrel alakítjuk ki. Az ásványi anyagot mezőben és/vagy hazafelé haladó fejtéssel, egy vagy több szakaszban és/vagy szeletben, önmagában ismert módon termeljük ki; a kísérő és/vagy határvágato(ka)t vagy azok egyes szakaszait az ásványi anyag lefejtését követő omlasztással felad­juk; a fejtési szállításokat és a szellőztetést a minden­kori nyitott kísérő és határvágat szakaszokon és adott esetben a fejtésen keresztül végezzük. Az eljárás előnyös foganatosítási módja szerint az egyik kísérővágatot a fejtési homlokot megelőzően, a másikat a fejtési homlokot követően hajtjuk ki. További előnyös foganatosítási módban a határvá­gatot az ásvány előfordulás szélességi kiterjedésének irányában csak egyik oldalon hajtjuk ki. Ugyancsak előnyös foganatosításban a szilárdított zónát egynél több szilárdított omladékú sávból és ezek közötti és/vagy meletti pillérből alakítjuk ki. Előnyös, ha az omladékszilárdításhoz adalékanyag­ként — adott esetben a fejtésből kikerülő, szennyezett — ásványi anyago(ka)t használjuk. Szintén előnyös foganatosítási módot jelent, ha az omladékszilárdításhoz használt ásványi anyagot 1 mm-nél kisebb, célszerűen 0,4—0,6 mm közötti szem­cseméretre előzetesen megőröljük. Előnyös továbbá, ha az omladékszilárdításhoz C02-gázt adagolunk. Egyik előnyös foganatosítási mód szerint a szakasz vagy az ásvány előfordulás menti omladékszilárdítást a kísérő- és/vagy határvágat magasságáig végezzük. Szintén előnyös foganatosítási módban az ásvány előfordulást szeletosztásos és/vagy szintomlasztásos szeletben fejtjük. Előnyös, ha a fejtést egymást váltó szeletosztásos és szintomlasztásos szeletben végezzük; előnyös, ha az első szeletet szintomlasztással fejtjük le. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom