183660. lajstromszámú szabadalom • Bányászati eljárás, különösen a nagy kiterjedésű ásvány előfordulások omlasztásos kitermelésére
183 660 2 Ugyancsak előnyös foganatosítási módként az egyes szakaszok fejtését egymást váltó, mezőben és hazafelé haladó fejtéssel végezzük. Emellett előnyös, ha az első szakaszt mezőbeli fejtéssel termeljük ki. További előnyös foganatosítási mód szerint a megelőzően kihajtott kísérővágatnak a fejtési homlokot követő szakaszát omlasztással feladjuk. Végül szintén előnyös foganatosítási módban szállítóvágatként a fejtési homlokot követően kihajtott kísérővágatot használjuk. A találmányt részletesebben a következő rajzokon vázolt kiviteli példák alapján ismertetjük. A rajzok között a Fig. 1 : egy több szakaszra oszható ásvány előfordulást (szeletet) ábrázol felülr.ézetben, egymást váltó, mezőben és hazafelé haladó fejtéssel, ásványpillér nélküli szilárdított zónával, határvágatokkal; a Fig. 2: a Fig. 1. szerinti esetet érzékelteti felülnézetben kizárólagosan mezőben haladó fejtésű szakaszokkal; a Fig. 3: a Fig. 2. Il—III metszetét mutatja be; a Fig. 4: egyetlen szakasz mezőben haladó fejtésére vonatkozik a kísérővágatok melletti, szakaszon belüli szilárdított zónákkal, felülnézetben; a Fig. 5: a Fig. 4. V—V. metszetét ábrázolja; a Fig. 6: egy három-szeletes fejtést mutat metszetben, melynél az első szelet ún. szeletosztásos ; a Fig. 7: vastagabb, több szeletben fejthető ásványtelep fejtése metszetben, melynél az első szelet ún. szintomlasztásos. Magyarázat a vonal jelölésekhez: folyamatos vonallal jelöljük a telephatárokat, az aktív („nyitott”) kísérő- és határvágat szakaszokat, a szilárdított zónát, a fronthomlokot; szaggatott vonal az omlasztott kísérő- és határvágatokra vonatkozik; a pontozott vonal a telep további szakasz-szelet határát, felosztását adja meg. Magyarázat a 10—89 közötti szám jelölésekhez: a kettős számok első számjegye mindig a szakasz/szelet sorszáma; a második számjegyek közül: 0 = szakasz; 1 = a megfelelő szakasz (ábra szerinti) bal oldali kísérő vágata; 2 = a megfelelő szakasz szilárdított zónája; 5 = szeletosztásos szelet; 6 = szintomlasztásos szelet; 7 = megfelelő szelet főtéjének szilárdított zónája; Egyéb számjelölések: 90 = határvágat 95 = fedü A Fig. 1. szerint a 10 szakaszban a fejtés mezőben haladó volt, melynek során a 11, 21 kísérővágatokat a fejtési homlokkal együtt alakították ki. A fejtés előrehaladásával a fejtés mögötti részeket leomlasztjuk (ritka vonalkázás) és ennek során a 21 vágat mentén a 10 szakaszon belül szilárdított zónát (sűrűbb vonalkázás) zónát (sűrűbb vonalkázás) hozunk létre omladékszilárdítással. A 10 szakasz lefejtése után a fejtőgép a 90 határvágaton áttelepül a 20 szakaszban és folytatódik a fejtés hazafelé haladóan. Ennek folyamán a fejtéssel együtt kialakítják a 31 kísérővágatnak a fejtési homlok mögötti szakaszát illetőleg a fejtés mögötti omlasztással a 31 vágat melletti szilárdított zónát, továbbá ugyancsak omlasztással feladják a 21 vágatnak a fejtési homlok mögötti, és a 90 határvágat továbbiakban szükségtelen részét. A szállítások és a szellőztetés a 21 vágat nyitott részén, a fejtésen, a 31 vágat nyi-. tott részén (ez a szállító kísérő vágat), a 90 határvágaton át történik a (nem ábrázolt) főszállító- és főlégvágaton keresztül. A Fig. 2. és 3. hasonló telep több szakaszos fejtését mutatja be, amelynél minden egyes szakasz fejtése mezőben haladó. Előnyös lehet ez a fejtési rendszer emelkedő széntelepek lefejtésénél, különösen vizes körülmények között. (Ez a fejtési rendszer természetesen hazafelé haladó fejtéssel is megoldható.) Mindkét esetben előnyös, hogy a szállítókísérővágat a fejtéssel együtt hajtott, tehát még jó állapotban lévő vágatszakasz. Hátrányos viszont az, hogy a fejtés átszerelésének útvonala a fejtés kifutási hosszával megnövekszik. A Fig. 4—5. szerinti 60 szakasznál a 61, 71 kísérővágatok között és mellett (tehát a szakasz belsejében) van kialakítva a 62 szilárdított zóna, amely a példakénti esetben két-két szilárdított omladékú sávból és köztük hagyott, tehát természetes állapotú omladékszilárdítás nélküli, pillérből van kialakítva. A Fig. 6. szerinti ásványtelep fejtését három szeletben végezzük. A 95 fedü alatti 15 szeletosztásos szeletet lefejtjük és omlasztjuk. Az omladék alján, a 26 szelet főtéjeként omladékszilárdítással — melyet hagyományos módon, célszerűen CO2 gáz bevezetésével végzünk — kialakítjuk a 27 szilárdított zónát. Ennek a teherbírását akkorára alakítjuk ki, hogy kellő ideig és biztonságosan késleltesse a következő 26 szelet főtéjének omlását. A 26 szelet hasznos ásványi kincsét így szintomlasztással lehet kitermelni, tehát viszonylag tiszta termelés hozható létre minimális fejtési veszteséggel. A 26 szelet alján kialakítandó, megfelelő teherbírású szilárdított zóna lehetővé teszi a következő 35 szelet-osztásos szelet szilárdított főte alatti kitermelését. A Fig. 7-en ábrázoljuk a nagyon vastag, ezért az előbbi esethez képest lényegesen több szeletben fejthető ásvány telep találmány szerinti kitermelését. Ez esetben az első 16 szelet szintomlasztásos. Ennek alján hozzuk létre a 27 szilárdított főtét a következő 25 szelet részére. Ennek kitermelése után az omladék alsó részén alakítjuk ki a 37 szilárdított zónát a következő 36 szintomlasztásos szelet főtéjéhez. A találmány szerinti eljáráshoz fűződő előnyök közül kiemelhetők: 1. Az eljárás bármilyen ásványi anyag omlasztásos fejtésénél alkalmazható az ásványtelep kiterjedésétől függetlenül, és különösen előnyös termelési módot nyújt a nagy vagy óriás méretű ásványi előfordulások lefejtésénél. 2. A szilárdított zónák lehetővé teszik az egyes szakaszok és szeletek — esetleg gyúlékony — omladékának egymástól és a még termelésbe nem vont hasznos ásvány területektől való elszigetelését. Ugyanakkor azt is biztosítják a szilárdított — tehát a terhelés felvételében aktív szerepű — zónák, hogy a mellettük vagy közelükben haladó kísérő- és/vagy határvágatra kisebb terhelés jut, amely a vágat méretezésénél, biztosításánál és fenttartásánál jelentős előny. Többszele-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
