183658. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és kapcsolási elrendezés termelőberendezések, pl. textilipari munkagépek, üzem közbeni felügyeletére helyszíni mérőadók és központi adatgyüjtő berendezés alkalmazásával

1 183 658 2 — üzemi termelési jellemzők; — dolgozó alapbére; — leszedés előrejelzése. Keresztcsévélő üzemből nyerhető adatok: — kikapcsolt gép; — üzemszerű működés; — fonalszám; — cséveátmérő; — csévetípus; — csévélési sebesség; — az egyes fejek működési állapota. Az állapotjellemzőkből nyerhető információk: — az átcsévélt fonal mennyisége hosszban és súly­ban; — szakadásszámok fejenkénti eloszlásban; — termelt fonalmennyiség, fejre, időre vetített ér­tékei; — szakadásszámok fajlagos értékei; — sikertelen kötözések száma; — géphatásfokok; — üzemi termelési jellemzők; — dolgozó alapbére; — a maximális termelést biztosító csévélési sebes­ség. A számítógépes adatgyűjtő rendszerek a termelő fe­jek és/vagy gépek üzemállapotát meghatározott gya­koriságú — pl. 10 másodperces — időközönként ta­pogatják le és a gyűjtött adatokat a feldolgozó prog­ramok értékelik; az ilyen szolgáltató programok tet­szés szerinti és/vagy előre beállított időpontokban le­hívhatók vagy az adatokat a számítógép automatiku­san kinyomtatja vagy más módon, pl. mágneslemezen archiválja. Az ismert üzemi ádatgyűjtő rendszerek felépítése alapulhat — párhuzamos adat vonalak rendszerén, amelynél mindenfajta információ egy-egy különálló adatvona­lon központi helyre fut be, ahol az adatgyűjtést végző számítógép megfelelő illesztőegységek segítségével gépenként lekérdezi az állapotadatokat; — soros adatvonalak rendszerén; az adat vonalon kétirányú adatforgalom valósul meg és az adatok so­ros-párhuzamos, illetve párhuzamos-soros átalakítók alkalmazásával kerülnek az adatátviteli hálózatra. A párhuzamos adatvonalak műszaki megvalósítása jóval egyszerűbb, mégis a soros rendszerek hódítanak teret, mivel általában a folyamatos termelés közben, a már adott helyi viszonyokat figyelembe véve kell az adatgyűjtő rendszereket telepíteni. A soros rendszer további előnye, hogy annak üzemi kábelezése egysze­rűbben megoldható. A találmány alapja az a felismerés, hogy az ilyen tí­pusú termelőberendezéseknél megvalósítandó adat­gyűjtés jellege lehetővé teszi egyes állapotjellemzők olyan jelekkel való reprezentálását, amelyek a soros jelleg előnyeit a párhuzamos jelleg előnyeivel kombi­náló adatátviteli hálózaton továbbíthatók a központi adatgyűjtő berendezéshez. Az előbb részletesen felsorolt adathalmaz olyan ál­­lapotjellemző(ket) is reprezentál, amely(ek) ciklikus állapot jelek számosságával is kifejezhető(k); ilyen pl. a fordulatszám vagy a vetésszám. A normál üzemben generált ciklikus állapotjeleknél a ciklusszám többnyi­re olyan nagy, hogy a meghatározandó állapotjellem­zőre megengedhető hibából adódó tűrésmező gyakran egy vagy akár több nagyságrendnyi ciklusszámot fog át. A tűrésmező által átfogott ciklusszámot ciklus­­szám-kvantumnak (továbbiakban: kvantum), idődi­menzióban kifejezett reciprokát a kvantum periódus­idejének tekintve, ebben az esetben elegendő lehet a kvantum periódusidejéhez illeszkedő periodicitású mintavétel ahhoz, hogy kielégítő pontosságú informá­ciót nyerjünk a keresett állapotjellemzőt illetően, s ek­kor a mérőadót magában foglaló helyi adatszolgálta­tó készüléket kialakíthatjuk úgy is, hogy annak kime­netén ne a tényleges ciklusszámmal közvetlenül ará­nyos mennyiségű indormáció jelenjen meg (amely, mint kódolt több- sőt sokbites adat megfelelő terje­delmű párhuzamos adatátviteli csatornát igényel), ha­nem olyan logikai színt (kombináció), amely a kvan­tumot reprezentáló, kvantum periódusonként állandó érték és ilyen periodicitással állapotot vált. Még ha esetleg az így tömörített információ is több mint egy­­bites adatot képez, akkor is jóval kisebb az adat bit­száma, mint a tényleges ciklusszámot közvetlenül rep­rezentáló kódolt adaté és ha a mintavételt tehát a kvantum időtartamához illeszkedő periodicitással vé­gezzük, akkor elegendő az egybites (vagy pl. kódolt kétbites) jelmintákat átvinni a központi adatgyűjtő helyre és ott a jelszerkezet ismeretében az egybites (vagy kódolt több-bites) információk halmazából re­generálni az állapotjellemző (tűréshatáron belüli) tényleges értékét. Ennek megfelelően a találmány tárgya eljárás olyan termelőberendezések, pl. textilipari munkagépek (to­vábbiakban: munkagépek) seregének üzem közbeni felügyeletére, amelyeknél a figyelendő állapotjellem­zők legalább egyike sűrű ismétlődésű ciklikus állapot­jelek számossága alapján határozható meg, amely el­járás során az egyes munkagépek megfelelő mérési pontjaiban elrendezett, a mindenkori állapotjellem­zőkre érzékeny mérőadókat mintavétellel, multiplex üzemmódban lekérdezzük és az adatokat központi adatgyűjtő berendezéshez továbbítva, azokat ott tá­roljuk és/vagy tovább feldolgozzuk és/vagy rögzít­jük. A találmány szerint a ciklikus állapotjelek számos­ságával kifejezhető állapotjellemző(k) esetében meg­határozzuk a felügyelet jellege szerint megengedhető hiba mértékéből adódó tűrésmezőt kitöltő egyedi cik­lusok számát, mint ciklusszám-kvantumot (további­akban: kvantum), a ciklikus állapotjeleket olyan jel­­feldolgozó eszköz jelbemenetére kapcsoljuk, amely­nek jelkimenete kvantumonként váltakozó logikai ál­lapotú adatkimenet, a jelfeldolgozó eszköz egybites (vagy kódolt több-bites) adatkimenetét közvetlenül vagy illesztő, előnyösen további adattömörítő eszkö­zön át party-line típusú adatátviteli hálózat egy (vagy megfelelően több) adatsínjére kapcsoljuk, a mintavé­telt a kvantum időtartamához illeszkedő periodicitás­sal végezzük és a kvantumot reprezentáló jelminták­ból a központi adatgyűjtő berendezésben önmagában ismert módon regeneráljuk az állapotjellemzőt köz­vetlenül reprezentáló adatot és az így kapott adatokat tároljuk és/vagy kiértékeljük és/vagy tovább feldol­gozzuk és úgy rögzítjük. A party-line típusú adatátvi­teli hálózat mibenlétét a szakember megismerheti a szakirodalomból. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom