183658. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és kapcsolási elrendezés termelőberendezések, pl. textilipari munkagépek, üzem közbeni felügyeletére helyszíni mérőadók és központi adatgyüjtő berendezés alkalmazásával
1 183 658 2 A találmány szerinti eljárás különös előnye, hogy ez az adatfeldolgozási módszer kiterjeszthető egyes nem ciklikus állapotváltozások jelzésére is, ha az állapotváltozást valamely normál üzemben jelenlévő ciklikus állapotjel kimaradása jelzi (esetleg ilyen célra csökkentve a kvantum terjedelmét), továbbá különös előny az is, hogy a ciklikus állapotjelek kvantálásával kapott jelek ugyanolyan alakúak lehetnek, mint a nem ciklikus állapotjelek, így e tartalmuk szerint különböző információt reprezentáló jelek homogén szerkezetű adatátviteli hálózaton együtt átvihetők, akár előzőleg együtt is tovább tömöríthetők. A további tömörítést készüléktechnikailag igen egyszerű és megbízható módon foganatosíthatjuk pl. annak révén, hogy egy önmagában más célra kifejlesztett és elterjedten alkalmazott modulelemet, az ún. prioritásos kódolót olyan áramkörbe építjük be, amely ilyen kialakítás révén a mérőadók jeleit a kívánt formában bocsáthatja a party-line típusú adatátviteli hálózat — kellően kisszámúra redukált — adatsínjére(i)re. A találmány szerinti eljárás foganatosítására szolgáló találmány szerinti kapcsolási elrendezés — a technika állása szerintiekhez hasonlóan — el van látva munkagépenkénti mérőadókkal, amelyek közül legalább egy mérőadó ciklikus állapotjeleket szolgáltat, és a mérőadókkal csatolt helyszíni adatszolgáltató készülékkel, amelyek adatátviteli hálózat útján központi adatgyűjtő berendezéssel vannak összekötve. A találmány szerint a kapcsolási elrendezés party-line típusú adatátviteli hálózattal van kialakítva és az adatszolgáltató készülékben a ciklikus jeleket szolgáltató mérőadó(k)ra csatlakozó jelbemenet(ek) (egyegy) adattömörítő eszközzel van(nak) csatolva, amely adattömörítő eszköz kimenete — meghatározott számú bemenőjelenként — váltakozó logikai állapotú egybites (vagy kódolt több-bites) digitális jelkimenet. Ez az elsődleges adattömörítést végző adattömörítő eszköz lehet pl. bináris számlánccal vagy T-típusú tárolófokozattal kialakítva. A másodlagos adattömörítésre is alkalmas kiviteli alaknál az adattömörítő eszköz és az adatátviteli hálózat közötti jelútba további adattömörítő eszköz van beiktatva, amely ömagában ismert kialakítású prioritásos kódoló fokozat és amelynek különböző bemenetéire csatlakoznak egyfelől a ciklikus állapotjelck jelútjába beiktatott adattömörítő eszköz(ök) kimenete(i), másfelől közvetlenül és/vagy közvetve a nemciklikus állapotjeleket szolgáltató mérőadók kimenetei, míg a prioritásos kódoló fokozat kódkimenete a party-line típusú adatátviteli hálózat megfelelő adatsínjé(i)re csatlakozik. A találmányt részletesebben ábrák segítségével magyarázzuk. Az 1. ábra a találmány szerinti kapcsolási elrendezés példakénti kiviteli alakjából az átviteli hálózatot mutatja a rácsatlakozó adatszolgáltató készülékekkel. A 2. ábra a példakénti kiviteli alakból a szövőgép és az átviteli hálózat közé kapcsolt adatszolgáltató készülék tömbvázlatát mutatja. A 3. ábra annak a mérőadónak példakénti kiviteli alakját szemlélteti, amely a láncszakadást érzékeli és a munkagépet le is állítja. A 4. ábra a ciklikus állapotjeleket szolgáltató mérőadó példakénti kiviteli alakját szemlélteti. Az 5. ábra a kétszeres adattömörítést megvalósító példakénti kiviteli alakot mutat, a 6. ábra az így alkalmazott prioritásos kódoló fokozat logikai műveleteinek példakénti igazságtáblázatát, a 7. ábra az 1. ábrán mutatott tömbvázlathoz kapcsolódva mutatja az 5. ábra szerinti kiviteli példához illeszkedő elrendezést. Az 1. ábrán látható, hogy az egyes adatszolgáltató 103 készülékek bemenetei az egyes munkagépek különböző pontjainál elrendezett mérőadókkal vannak összekötve, mégpedig az egy munkagépnél elrendezett különböző típusú 143 mérőadók egyazon 103 készülék különböző bemeneteire. Ha a munkagépek azonosak, az adatszolgáltató 103 készülékek felépítése is hasonló lesz, ha egyrészük eltérő, mert a munkagépek több típusát felügyeljük, akkor a mindenkori azonos munkagépekkel összekötött adatszolgáltató 103 készülékek felépítése és működésmódja lesz megegyező. A munkagép fogalmát e leírásban általánosítva értjük, az lehet önállóan üzemképes berendezés, gépsor részét alkotó munkagép, sok munkafejes berendezés egy-egy munkafeje, illetve önálló működési egysége, végeredményben tetszőleges szintű olyan funkcionális egyed, amelynek üzemi állapotjellemzőit egy adatszolgáltató 103 készülék készíti elő és kapcsolja vonalra. A mutatott példakénti kiviteli alaknál az adatszolgáltató 103 készülékek bemeneteire adatkezelő 133 egység csatlakozik, ahonnan a megfelelően előkészített adatjelek a vonali 113 adóra és onnan a megfelelő mintavételi fázisban az adatátviteli hálózat egy vagy több 102 adatsínjére kerülnek, míg a mintavételes lekérdezést üzemező címjel a 101 címsíne(ke)n át érkezik és azt a címfelismerő hálózattal kialakított 123 vevőfokozat dolgozza fel, s ennek eredményeképpen kerül a mintavételi fázisban utasítás a vonali 113 adó aktiváló bemenetére. A központi adatgyűjtő rendszer meghatározott gyakorisággal, 10 másodperces mintavételi ciklusonként küldi a lekérdező (cím-)jeleket. Már említettük, hogy az átvitt adatokat a központi adatgyűjtő berendezésben szolgálatató programok futtatásával dolgozzuk fel, amelyek tetszés szerinti és/vagy előre meghatározott időpontokban aktiválhatók, az adatokat ugyanakkor kinyomtathatjuk, adatrögzítő eszközben (pl. mágneslemez) tárolhatjuk. Az 1. ábrán mutatott elrendezést más felfogásban részletezi a 2. ábra. A vonali 113 adót és a 123 vevőfokozatot itt összevontan mutatjuk az adatátviteli hálózattal a 26 címsíne(ke)n, illetve 27 adatsíne(ke)n át összekötött adó-vevő 25 egységként továbbá mutatjuk a 21 munkagéppel csatolt 143 mérőadókat magában foglaló állapotjeladó 22 egységet, míg az adatkezelő 133 egységet itt — az adatokat tömörítő és kódoló — feldolgozó 24 fokozatra és — adatbeíró kezelőszerveket és kijelző eszközöket magában foglaló — 23 kezelőfokozatra bontva ábrázoljuk. A 23 kezelőfokozat egyik kezelőszerve útján adjuk ki pl. a feldolgozó 24 fokozat felé a gépmester hívását reprezentáló állapotjelet, s ennek hatására aktiváló jel is kerül vissza a 23 kezelőfokozat megfelelő jelzőlámpájához. Az adó-vevő 25 egység a 26 címsíne(ke)n át érkező címadatok alapján elvégzi a címfelismerést és saját címének vétele esetén engedélyezi az adatjelek vonalra adását a 27 adatsíne(ke)n át; a party-line üzemet így önmagában ismert vonal — adó-vevő áramkörökkel oldottuk meg. A teljes rendszer valamennyi adatszolgáltató 103 készülékének 123 vevő fokozata vesz minden, a 101 címsín(ek)re bocsátott címadatot, a 102 adatsín(ek)en pedig mindenkor csak az éppen megcímzett egyetlen 103 készülék vonali 113 adója to5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
