183636. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új anorexigén hatású peptidek előállítására

1 183 636 tért kromatográfiásan szilikagélen tisztítva. Az így nyert termék ezután az alküészterből egy megfelelő alkil-amid előállítása céljából egy megfelelő alkü-aminnal kezelhető, karboxi-végcsoportos alkil-amidot kapva. Itt is figye­lembe kell venni, hogy az adott esetben a hisztidfl-rész­­ben jelenlevő dinitro-fenil- vágj* tozilcsoport ennél a reakciónál lehasad. Az így kapott védett alkil-amid meg­maradt oldallánci védőcsoportjait azután a korábbiakban említett eljárások valamelyikével, például cseppfolyós ammóniában fémnátriummal vagy pedig hidrogén-fluo­­riddal véglett kezelés útján távolijuk el. A kívánt pep­iidnek a gyantahordozóról való eltávolítását végezhetjük ammónium-hidroxiddal végzett kezelés útján, a meg­felelő amidot kapva, vagy pedig hidrogén-fluoriddal és anizollal, a megfelelő szabad sav képződése közben. A C helyén 2-amino-hidroxi-etilcsoportot (Gly-ol) hordozó (I) általános képletű peptidek előállíthatok egy A—B­­-dipeptid-gyanta 2-amino-etanollal végzett hasítása út­ján. Itt is figyelembe kell. venni, hogy az adott esetben a hisztidü-részben jelenlevő dinitro-fenil- vagy tozilcso­portennek a kezelések a során lehasad. Az (I) általános képletű peptidek — miként említettük - értékes és hosszantartó gyógyászati hatásúak, még­pedig étvágycsökkentő, a gyomor- és hasnyálmirigyned­vek kiválasztását gátló és a központi idegrendszert akti­váló hatásúak. Az (I) általános képletű vegyiiletek étvágycsökkentő és anorexigén hatását egereken, patkányokon vagy ku­tyákon olyan etetési kísérletekkel határozhatjuk meg, amelyek hasonlóak a Trygstad és munkatársai, illetve a Reichelt és munkatársai korábban említett publikációi­ban ismertetettekhez. Az (I) általános képletű peptídek­­nek a gyomor-, és hasnyálmirigynedvek kiválasztására gyakorolt gátló hatását el nem kábított patkányokon vagy előnyösen el nem kábított kutyákon nyelőcső-, gyomor- és hasnyálmirigy-fiszíulákkal vagy — a kutyájc esetében — Heidenhain-táskákkal a következő szakiro­dalmi helyeken ismertetett módszerekkel állapíthatjuk meg: Babkin, B. P. „Secretion Mechanism of Digestive Glands” (2. kiadás; megjelent 1950-ben a B. P. Hoeber New yorki kiadó gondozásában) — idézi a ..Physiology” c. könyv az 542 — 544. oldalakon (a könyv 1963-ban az E. Selkurt, Little, Brown és Company bostoni kiadó gon­dozásában jelent meg); Olbe.L: „Gastrpenterology ”, 32. 460 (1959); Antin és munkatársai: Journal of Compara­tive and Physiological Psychology, 89. 784 (1975) és Liebling és munkatársai: ibid, 89. 955 (1975). Az (I) ál­talános képletű vegyületeknek a központi idegrendszerre kifejtett hatása, különösen a neurotrop hatásúak vonat­kozásában jelentkező jellegzetes hatásspektrumuk a köz­ponti idegrendszerrel kapcsolatos farmakológiai tesztek egész sorozatában vizsgálható. E teszteket, ismertető szakirodalmi publikációkként a következőket említhet­jük: Kastin, A. J., Olson, R. D., Schally, A. V. és Coy, D. H.: life Sciences, 25, 401 (1975); Prange, A. J.,Bree­­se, G.R., Cott, J.M., Martin, B.R., Cooper, B.R., Wüson, I.C. és Plotnikoff, N.P.: Life Sciences, 14, 447 (1974); és Brown, M. és Vale, W.: Endocrinology, 96, 1333 (1975). Az egerek, patkányok és kutyák étvágycsökkentő vagy anorexigén hatás, illetve a gyomor- és/vagy hasnyál­mirigynedv kiválasztásával kapcsolatos gáüó hatás meg­határozására azért előnyös állatok, mert számos esetben az állatkísérletek és az embereken végzett klinikai kísér­letek között kiváló párhuzamosság figyelhető meg, pél­dául folyékony étrenddel szabályozott orális vagy intra­­gasztriális táplálás alá vont embereknél [üyen vonatko­zásban a következő szakirodalmi publikációkra hivat­kozunk: Jordan, H. A. Journal of Comparative and Phy­siological Psychology, 68. 498 (1969): Bray, G. A. és Greenway, F. L.: Clinics in Endocrinology and Metabo­lism, 5. 455 (1976) és Janowitz, H.D. „Role of gastroin­testinal tract in regulation of food intake” c. cikke a „Handbook of Physiology” c. könyv (1967-ben Code, C. F. és Heidel, W. szerkesztésében az American Physio­logical Society gondozásában Washingtonban jelent meg) 6., „Alimentary Canal” c. fejezetében]. Az (I) általános képletű peptidek étvágycsökkentő és anorexigén hatása patkányok alkalmazásával vizsgálható. A patkányokat ejőszeretettel alkalmazzák kísérleti állat­ként olyan gyógyászati hatóanyagok hatásának bizonyí­tására, amelyek a táplálékfelvételt gátolják. Számos szer­ző állapította meg a patkányok és az ember közötti pár­huzamosságot; lást üyen vonatkozásban Bray, G. A. meg­állapításait a „The Obese Patient” c. kötetben [ez a kö­tet a .^Major Problems in Internal Medicine” c., 1976- ban a W. B. Saunders Company (Phfladelphia, London, Toronto) kiadó gondozásában megjelent könyv 9. kö­tete]. E kötet 9., „Drug Therapy for the Obese Patient” c. fejezetében a „Pharmacology — Effects on the Central Nervous System” c., részénél a 364. oldalon a 9—4. táb­lázatban olyan adatok találhatók, amelyek többek kö­zött patkányoknál egy sor aneroxigén gyógyászati ható­anyag hatására bekövetkező táplálékfelvétel-csökkenést igazolnak. A ,.Clinical Use of Anorectic Drugs” c. rész­nél a 369. oldalon a 9—7. táblázatban megmutatják, hogy a 9-4. táblázatban említett gyógyászati hatóanya­gok klinikai alkalmazásra is megfelelőek. Az előzőekben említett tulajdonságok alapján az (I) általános képletű peptidek tehát alkalmasak az állat­­gyógyászatban szopós állatok, ületve az embergyógyá­szatban az ember kezelésére. Étvágycsökkentő és anorexigén tulajdonságaikra tekintettel az (I) általános képletű peptidek alkalmasak a túlzott zsiradékigény kezelésére, beleértve a testsúly­nak operáció előtti csökkentését is, amelyre gyakran szükség van kövér testű betegeknél nagyobb műtéti be­avatkozást megelőzően. Tulajdonságaik folytán az (I) általános képletű peptidek felhasználhatók más olyan patológiás állapotok kezelésére, amelyek szükségessé teszik a táplálékfelvétel és a testsúly csökkentését, mint például a cukorbetegség és a keringési zavarok meghatá­rozott változatai esetén. A gyomomedv és a hasnyálmirigyváladék kiválasztá­sára kifejtett gátló hatásukra tekintettel az (I) általános képletű peptidek alkalmasak olyan patológiás állapotok kezelésére, amelyek gyomorsavat vagy gasztrint, pepszint vagy hisztamint termelő gyomor- és/vagy hasnyálmirigy­­hiperszekrécióval függnek össze, mint például a nyom­­bélfekély vagy az akut nakreatitisz. ' Az (I) általános képletű vegyületeknek a központi idegrendszerre kifejtett hatása olyan neurotróp hatás­profilt mutat, amely szignifikánsan különbözik a tricik­­lusos depressziógátlók és a szokásos egyéb üyen hatású hatóanyagok hatásprofiljától. A Központi idegrendszert aktiváló hatásuk alapján az (I) általános képletű peptidek értékes hatóanyagok agysérülésekből eredő tudatzavarok vagy kóma kezelésében, például cerebrális sérülések vagy tumorok, súlyos fagyásos esetek vagy bizonyos poszt­operációs állapotok kapcsán. Hatásosak továbbá olyan 2 5 10 15 20 25 30 f 35 40 45 50 ! 55' e 60 C 65 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom