183636. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új anorexigén hatású peptidek előállítására

1 183 636 2 ziloxi-karbonilcsoport (Z). A hordozógyantával való kapcsolódáshoz különösen célszerűen alkalmazható Y rögzítőcsoport a már korábban említett —O—CH2- csoport. Az említett védőcsoportok stabilak azokkal a reagensekkel és reakciókörülményekkel szemben, ame­lyek a terminális aminocsoport védőcsoportjának eltá­volítására és az ezután következő kapcsolási reakció végrehajtására felhasználásra kerülnek. A korábban említett, 1—3 szénatomot tartalmazó al­­kilcsoport alkillánca egyenes vagy elágazó szénláncú lehet. Miként utaltunk rá, az (I) általános képletű vegyüle­­tek a véghelyzetű karboxilcsoporttal kezdve lépésekben végrehajtott szilárd fázisú szintézissel állíthatók elő. Ez a szintézis röviden a következőképpen foglalható össze: Először az a-aminocsoporthoz kapcsolódó védőcsoport eltávolítására szolgáló kezelésnek vetünk alá egy, B vagy C jelentésének — ha C jelentése -NHR1 általános képletű csoport, illetve R1 1—3 szénatomot tartalmazó áltól cso­portot jelent — megfelelően megválasztott aminosavat (amely a-aminocsoportján egy alkalmas védőcsoportot és adott esetben más védőcsoportokat hordoz, továbbá a korábbiakban definiált Y rögzítőcsoport segítségével gyantahordozóhoz van kapcsolva), majd ezután B vagy A jelentésének megfelelően megválasztott aminosawal kapcsoljuk, kondenzálószerként egy alkalmas dialkil­­vagy dicikloalkil-karbodiimidet használva. Ezt az eljárást mindaddig ismételjük, míg a kívánt számú aminosav kap­csolódik egymáshoz. Ezt követően eltávolítjuk a termi­nális aminocsoport védőcsoportját, valamint az adott esetben jelenlevő egyéb védőcsoportokat és az Y rögzítő­­csoportot. Az oldószer eltávolítása után az előállítani kí­vánt nyers pepiidet kapjuk. A nyers terméket kromatog­ráfiásan, például gélszűréssel tisztítjuk, az előállítani kí­vánt pepiidet tiszta állapotban kapva. Az (I) általános képletű vegyületek előállításában hasznosított kiindulási anyagok kereskedelmi forgalom­ban levő vegyületek vagy pedig ismert módon egyszerű­en előállíthatok. Az (I) általános képletű vegyületek elő­állításában felhasznált aminosavak mindegyike kereske­delmi forgalomból beszerezhető, kivéve a homo-piro­­glutaminsavat (amelynek előállítását Greenstein és Wi­­nitz a „Chemistry of the Amino Acids” c. könyv 2407— 2462. oldalain írják le; a könyv a J. Wiley kiadó gondo­zásában 1961-ben New Yorkban jelent meg) és a ß-(2- -tienil)-alanint (amelynek előállítása a most említett köny 2707. oldalán található meg). A célszerűen alkalmazható szilárd hordozógyanták közé tartoznak a klór-metilezett vagy hidroxi-metilezett gyanták- Ezek közül az először említettek az előnyöseb­bek. A hidroxi-metil-gyanták előállítását Bodansky, M. ésSheenan, J.T. a Giern. Ind. (London), 38,1597(1966) szakirodalmi helyen ismertetik. Klór-metüezett gyantát a Bio Rád Laboratories (Richmond, Kalifornia állam) amerikai cég hoz forgalomba. Klór-metilezett amino­­gyanta alkalmazása esetén észter - rögzítőcsoportot képe­zünk az a-aminocsoportján védett és adott esetben egyéb védőcsoportot hordozó C aminosawal (vagy B aminosawal, ha C a korábban meghatározott -NHR1 csoportot jelenti). A rögzített és védett pepiid C-termi­nális alkil-amiddá való átalakítására előnyös eljárás a védett pepiid lehasítása a gyantáról egy alkil-aminnal (melynek alkilrésze 1-3 szénatomot tartalmaz) végzett kezelés útján [lásd Coy, D.H. és munkatársai cikkét a Biochem. Biophys. Res. Commun., 57. 335 (1974) szak­irodalmi helyen], mely kezelés eredményeképpen tehát a megfelelő védett peptid-alkilamid képződik. Ezután az utóbbi vegyület védőcsoportjait nátriummal és csepp­folyós ammóniával végzett kezelés vagy előnyösen hidro­­gén-kloriddal végzett hasítás útján eltávolítjuk, a megfe­lelő előállítani kívánt peptidet kapva. Egy további eljá­rási lehetőség a hasításnak egy rövidszénláncú alkanollal, előnyösen metanollal vagy etanollal trietil-amin jelen­létében végrehajtott átészterezéssel történő kivitelezése, amikor a megfelelő észtert kapjuk. Ez az észter azután egy megfelelő alkil-amiddá alakítható át. Végül azután a korábbiakban ismertetett módon el távolíthatók a védő­­csoportok. Amennyiben a szabad karbonsav előállítása kívánatos, akkor a hasítást előnyösen anizolbanhidrogén­­fluoriddal hajtjuk végre. Ha savamidot kívánunk előállí­tani, akkor a hasítást ammóniával hajtjuk végre. Ilyen vonatkozásban utalhatunk többek között a Stewart, J.M. és Young, J.D. „Solid Phase Peptide Synthesis” c. köny­vének 40-49. oldalain írottakra (a könyv 1969-ben a W.H. Freeman and Co. San Francisco-i kiadó gondozásá­ban jelent meg). A találmány szerinti eljárás egy előnyös foganatosítási módja értelmében tehát a-aminocsoportján védett gli­­cint, előnyösen te re - bu tox i - karb onil - glicin t egy katali­zátor, előnyösen cézium-hidrogén-karbonát vagy trietü­­-amin segítésével klór-metilezett gyantához kapcsolunk. A kapcsolást követően az a-aminocsoport védőcsoport­­já.t eltávolítjuk, e célból például trifluor-ecetsavat meti­­lén-kloridban, trifluor-ecetsavat magában vagy só­savat dioxánban használva. A védőcsoport eltávolítását 0 °C és szobahőmérséklet közötti hőmérsékleteken hajtjuk végre. Valamilyen spe­ciális a-amíno-védőcsoport eltávolítására alkalmazha­tunk más reagenseket, illetve reakciókörülményeket (lásd Schroder, E. és Lubke, K. „The Peptides” c. köny­vének 72—75. oldalain; a könyv az Academic Press New yorki kiadó gondozásában 1965-ben jelent meg). Az a­­-amino-védőcsoport eltávolítását követően a többi, az a-aminocsoporton védett aminosavat egymás után a kí­vánt sorrendben egymáshoz kapcsoljuk, az előállítani kí­vánt peptidet kapva. A védett aminosavakat minden egyes esetben háromszoros fölöslegben adagoljuk a szi­lárd fázisú szintézis végrehajtására szolgáló reaktorba. A kapcsolási reakciókat metilén-kloridban vagy dimetfl­­-formamid és metilén-klorid elegy eiben hajtjuk végre. Azokban az esetekben, amikor a kapcsolás nem teljes mértékben megy végbe, a kapcsolási műveletet megismé­teljük az a-amino-védőcsoport eltávolítását és a követ­kező aminosavaknak a szilárd fázishoz való kapcsolását megelőzően. Az egyes szintézislépésekben a kapcsolási reakció sikeres végbemenetelét a Kaiser, B. és munkatár­sai által az Analyt. Biochem., 34. 595 (1970) szakiro­dalmi helyen ismertetett módon, ninhidrin-reakció se­gítségével állapítjuk meg. A kívánt aminosav-szekvencia sikeres szintézisét követően a védett peptidet a gyanta­hordozóról a korábban említett módon, az alkilrészben 1—3 szénatomot tartalmazó alkfl-airanok valamelyiké­vel végzett kezelés útján, a megfelelő peptid-alkü-amid képződése közben eltávolítjuk. A hisztidfl-rész védő­csoportjaként dinitro-fenil- vagy tozílcsoport alkalma­zása esetén ezek a védőcsoportok az alkil-aminnal vég­zett kezelés során lehasadnak. A peptidet a gyantahor­dozóról eltávolíthatjuk egy rövidszénláncú alkanollal, például metanollal vagy etanollal trietil-amin jelenlété­ben végrehajtott átészterezés útján is, az így kapott ész­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom