183449. lajstromszámú szabadalom • Eljárás félkész burgonyaszirom előállítására

1 183 449 2 A találmány félkész burgonyaszirom előállítási eljárá­sára vonatkozik. A burgonyasziromból olajban kisüthető burgonyaszirom készíthető. Ismeretes az, hogy az élelmiszeripar és a háztartások is egyre nagyobb mennyiségben igénylik a félkész, olaj­ban kisüthető burgonyaszirom terméket. Az ilyen ter­mék előállításánál számos szempontot kell figyelembe­venni ahhoz, hogy kellő élvezeti értékű, ropogós, kis olajfelvevő képességű termék legyen elkészíthető. Az is­mert eljárásokban például burgonyalisztből indulnak ki és különböző technológiai műveletek eredményeképpen nyerik a kívánt végterméket. A burgonyaliszt gyártásánál azonban nagy veszteségek lépnek fel, ügyelni kell a nyers burgonya redukáló cukortartalmára, mivel túl magas cu­kortartalom esetén sütésnél a termék erősen megbámul. Fontos szerepet játszik a termék vízmegkötőképessége, ugyanis túl nagy vízmegkötőképesség esetén a kisütött termék is hígroszkópossá válik és megpuhul, kis vízmeg­kötőképesség esetén pedig a termék porhanyóssága és ropogós állaga nem biztosítható. Egyenletes minőségű késztermék előállításánál gondot okoz a nyers burgonya minősége, mivel a különböző eredetű burgonyafajták szárazanyagtartalma, redukáló cukortartalma, íze még ugyanazon burgonyafajtán belül is változik a betakarítási időponttól és a termelési helytől függően. Hátrányt je­lent az is, hogy a nyers burgonya feldolgozásánál általá­ban nagy keményítőveszteségei kell számolni, amely a szárazanyagtartalomra számítva 35 súly%-ig is terjedhet. A nyers burgonya változó minőségéből eredő gyártási problémákat különböző adalékanyagok adagolásával igyekeznek csökkenteni, illetve kiküszöbölni. Ilyen ada­lékanyagok lehetnek például az előduzzasztott keményí­tő, nagy keményítőtartalmú gabonalisztek és a burgo­­nyapehely. Az adalékanyagok hozzáadása rendszerint a technológiát bonyolulttá teszi és a késztermék eredeti ízét is hátrányosan befolyásolja. Az említett eljárásokat például az 1 767 161., 2 000 465. és 1 946 129. számú német szövetségi köztársaság-beli közrebocsátási iratok­ban ismertetik. Az utóbbi irat szerint például úgy járnak el. hogy legalább 70 súly/î ncdvcsségtartalmú aprított burgonyát 25 -60 súly% nedvességtartalmú termékké megszárítva felaprítanak és az elkészített pépet formáz­zák, majd 6-20 súly% nedvességtartalmú,terméket ké­szítenek szárítással. Ha a nyers burgonya redukáló cukor­­tartalma túl nagy a burgonyapépben, akkor élesztő hoz­záadásával erjedni hagyják, majd 0,2 súly% redukáló cukortartalomig erjesztik. Adalékanyagként javasolják rizskeményítő hozzáadását. Az 1 256 967. számú brit szabadalmi leírás szerint burgonyaszirom előállításához körülbelül 30% nedvességtartalmú burgonyazúzalékból indulnak ki, ezt mechanikai keveréssel homogenizálják, majd megemelt hőmérsékleten extrudálják. A mechani­kai keverés és extrudálás célja a burgonyakeményítő sejtjeinek minél teljesebb feltárása, az extrudált termé­ket formázás után 6-12% nedvességtartalmú termékké szántják. A 3 812 274. és 3 946 116. számú amerikai egyesült államok-beli szabadalmi leírások szerint sütéssel elkészít­hető ropogós burgonyaszirom előállításához előfőzött burgonyát pépesítenek, majd extrudálnak, az extrudált masszát forró levegővel, gőzzel váltakozva kondicionál­ják, majd lehűtik és hűtéssel tárolják vagy sütéssel kész­termékké alakítják át. A forró levegővel és gőzzel végzett kondicionálás során kéreg képződik a massza felületén és ez a kéreg biztosítja a termék ropogós tulajdonságát 2 és belül lisztes jellegét. Az 1767 161 sz. DAS szerint nyersburgonyát vizes péppé őrölnek, fehérítik, a burgonya tömegére számítva 1 -70 súly% keményítőt adnak hozzá, a 18-50% nedves­ségtartalmú masszát porrá szárítják, majd lisztfinomságra őrlik, a lisztfinomságú anyagot vízzel és sóval préseléssel formázható masszává gyúrják, szalagokká préselik, majd feldarabolás után 6-10% nedvességtartalmú formá­zott termékké szárítják és kisütik. Adler, Gerd: Kartoffeln und Kartoffelerzeugnisse című (Verlag Parey, 1971, Berlin) könyv 114-115. oldalán burgonyapehely előállítására ismertet eljárást. Az ismert eljárás során a hámozott és tisztított burgo­nyát 1 cm vastagságú szeletekre vágják, a tisztított bur­gonyát kimossák vízzel, a szeleteket 20 percig 70—75 °C hőmérsékletű vízben előfőzik. A keményítőt így zsela­­tinálják 20 °C vagy annál alacsonyabb hőrmésékletű vízben állni hagyjuk, így az amilóz átkristályosodásá megy végbe és oldhatósága csökken. Előfőzés és hűtés után a burgonyaszeleteket gőzzel 20-40 perc alatt puhá­ra főzik, majd pürésítik. Adalékanyagként monogliceri­­det, S02-ot vagy antioxidánsokat adnak hozzá, formáz­zák és szárítják. Az elkészült burgonyapehely azonban nem alkalmas sütéssel elkészíthető termék előállítására, mivel a burgonyapelyhet főzéssel készítik fogyasztható állapotra, így a hőkezelés mértéke eltérő, a késztermék pedig egyik esetben puha pépszerű, másik esetben ropo­gós külsővel és belső puha állaggal kell rendelkezzen. A meglehetősen bonyolult technológia miatt a vázolt eljárások egyike sem terjedt el a burgonyaszirom előállí­tására, illetve a kész burgonyaszirom minősége nem felel meg a támasztott követelményeknek. A találmány célkitűzése egyenletesen jó minőségű, sütéssel elkészíthető félkész burgonyaszirom előállítási eljárásának kidolgozása, amely eljárás során változó mi­nőségű nyers burgonya használható fel, a technológiai műveletek jól repródukálhatóak, az eljárás nem igényel bonyolult berendezést vagy nagy hozzáértést igénylő műveleteket. A találmány szerinti eljárás sütéssel elkészíthető fél­kész burgonyaszirom előállítására hámozott és tisztított, továbbá főzés után pépesített burgonyából és keményí­tőből kiindulva só hozzáadásával azzal jellemezhető, hogy a célszerűen gőztérben megfőzött burgonyát 2-5 cm tárcsaszélességű darálón felaprítjuk és erős keverés közben 60-66 tömegrész burgonyához 30-34 tömeg­­rész keményítőt és sót adagolunk, a keveréssel homoge­nizált masszát megformázzuk, a formázott terméket cél­szerűen gőztérben megfőzzük, főzés után állni hagyjuk, majd szeleteket készítünk, amelyeket megszárítunk. A felhasznált keményítő légszáraz kukorica- vagy burgo­nyakeményítő lehet. A masszához 100 tömegrészre szá­mítva 1,5-2,5 tömegrész vákuumozott konyhasót ada­golunk. A massza homogenizálása rendkívül lényeges, mivel homogenizálás közben a hozzáadott és a burgonya­­masszában levő keményítő egyneműsítése is végbemegy. A megformázott, például négyzet- vagy köralakú ruda­kat, gőztérben 20-30 percig főzzük, majd szobahőmér­sékleten 8-12 óra hosszat állni hagyjuk. Pihentetés után a megfőzött formatartó terméket körülbelül 1 nam­es vastagságra felszeletelve szárítjuk, körülbelül 10-12% nedvességtartalomig. A szárított burgonyasziromból 180-200 °C hőmérsékletű olajban való sütéssel pirított burgonyaszeletkék állíthatók elő. A sütéssel kapott termék olajfelvétele kedvező, állaga 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom