183440. lajstromszámú szabadalom • Jármű, amely átalakítható árúk vasúti és közúti szállítására

1 183 440 2 Valamennyi vasúti üzem hosszú idő óta arra törek­szik, hogy a terhet komplett vagonban házhoz szállítsa azokhoz a szállítókhoz, akiknek nincsen különleges le­ágazása. Így sikerült házhoz szállítani olyan vagonokban, amelyeknek tengelye van, mélyen épített alváz segítsé­gével. Olyan mélyen épített alvázak, amelyek lehetővé te­szik a forgózsámolyos vagonok házhoz szállítását nem régen létesültek, de ezeknek a méretei olyanok, hogy csak kivételesen lehet ezeket alkalmazni. Ismeretes ezenkívül egy másik megoldás is, amelyet ,3c en guru rendszemek” neveznek. Ennél a megoldásnál a síneken, mélyen épített alvázú vagonon teljes teher­gépkocsikat vagy csak azok nyerges pótkocsiját szállít­ják. Induláskor és megérkezéskor a tehergépkocsi kiszáll a mélyen épített alvázból, általában saját eszközei segít­ségével, hogy a közúton a közeli felhasználóhoz jusson. Ez a megoldás nagyon költséges, mert a mélyen épített alvázú vagon önsúlya, valamint a tehergépkocsi vagy nyerges pótkocsi önsúlya meghaladja a fizetett áru sú­lyát. A találmány feladata egy olyan jármű létesítése, amely vegyes szállítást tesz lehetővé a közúton és vas­úton, anélkül, hogy a jármű méretei túl nagyok lenné­nek, vagy önsúlya a szállított áru súlyához képest túl nagy lenne. Ezt a feladatot a találmány értelmében azáltal oldjuk meg, hogy a járműnek legalább egy, a vasút sínéin gör­dülni képes vasúti típusú tengelye van, és a jármű többek között fel van szerelve, egyrészt olyan eszközökkel, amellyel legalább egy közúti típusú tengelyt lehet rögzí­teni, másrészt olyan kapcsoló eszközökkel, amelyek egy nyerges pótkocsis tehergépkocsi vontatójának megfelelő eszközzel tudnak együttműködni. A találmányt részletesen a rajzok alapján ismertetjük, amelyek a találmány szerinti jármű példakénti kiviteli alakját tüntetik fel. Az 1. ábra a jármű oldalnézete. A 2. ábrán a jármű látható, amikor egyik vége emelő­vel fel van emelve. A 3. ábra a jármű egy részének oldalnézete, amikor nyerges pótkocsis tehergépkocsi pótkocsijává van átala­kítva. A 4. ábra a járművet ábrázolja alulnézetben az átalakí­tás során. Az 5. ábra a jármű két részének összekapcsoló szerke­zetét ábrázolja nagyobb léptékben, felülnézetben, szét­kapcsolt állapotban. A 6. ábra az 5. ábra oldalnézete. A 7. ábra a 6. ábrának megfelelően a kapcsolószerke­zetet ábrázolja összekapcsolt állapotban. A 8. ábra a kapcsolószerkezet egy részét ábrázolja. A 9. ábra kéttengelyű vagon oldalnézetét ábrázolja. A 10. ábra a 9. ábra szerinti vagon felülnézete. Az 1. ábrán látható járműnél az 1 forgózsámolyok a 2 alváz végeire vannak szerelve a 3 forgócsapokra. A 2 alváz két 4 és 5 alvázfélből áll, amelyeknek hossza közelítőleg azonos, és amelyek a 6 kapcsolóeszközökkel vannak összekapcsolva. Ezeket a későbbiekben fogjuk részletesen ismertetni. A 4 cs 5 alvázfél melletti végek 7 kapcsolóeszközökkel vannak felszerelve, amelyek nyerges pótkocsis tehergép­kocsi vontatójának megfelelő kapcsolószerkczetével tud­nak együttműködni, valamint a 3 forgócsapokhoz hason­ló második 8 forgócsapokkal vannak ellátva. A vasúti kocsi 9 ütközőkkel is fel van szerelve és a két végén 10 támasztófelületei vannak az emelők számára. Az ismertetett vasúti kocsi úgy van kialakítva, hogy két pótkocsivá lehessen átalakítani. Ennek az átalakítás­nak a különböző fázisait a 2-4. ábrákon ábrázoltuk. Az első műveletben a két 1 forgózsámolyt két közúti 11 kerékpártengellyel helyettesítjük. A forgózsámolyok helyettesítése közismert művelet, nevezetesen, ha egy hibás forgózsámolyt kell kicserélni vagy egy keskeny vágányú forgózsámolyt egy szélesre kell kicserélni, mint például a francia-spanyol határon. A forgózsámoly kicserélése úgy történik - amint az a 2. ábrából látható -, hogy a vasúti kocsi egyik oldalát a 12 emelőkkel felemeljük, hogy a 3 forgócsapot az 1 forgózsámoly 13 csapágyazásról, amelybe be van helyez­ve felemeljük. Ezután az 1 forgózsámolyt a közúti 11 kerékpártengellyel helyettesítjük, majd visszaengedjük a 2 alvázat, hogy a 3 forgócsap a 11 kerékpártengely 14 részébe vezetődjék. Amikor a két forgózsámolyt behelyettesítettük, mindegyik alvázfél alá, a 6 kapcsolóeszközök közelé­be, 15 támaszokat helyezünk el, amelyek 16 görgőkkel vannak ellátva. Ezek egyébként a vasúti kocsi szerelvény­­részét is képezhetik. Amikor a 15 támaszok a helyükön vanak a két 4 és 5 alvázfelet egymástól szét lehet választani, olymódon, hogy a 6 kapcsolóeszközöket egymástól elválasztjuk. Mindegyik 4 és 5 alvázfél ekkor, miután el van látva a közúti 11 kerékpártengellyel egy pótkocsit képez, amint az a 3. ábrán látható, amelyet vontatóra lehet kapcsolni. Magától értetődik, hogy a közúti 11 kerékpártengely reteszelőeszközökkel van felszerelve, amelyek megaka­dályozzák, hogy a 3 forgócsap körül forogjon. A két pótkocsinak vasúti kocsivá való átalakítása hasonlóképpen történik, csak fordított módon úgy, hogy a két pótkocsit egymással szembeállítjuk és összekötjük őket a 6 kapcsolóeszközökkel, majd all kerékpárten­gelyeket az 1 forgózsámolyokkal helyettesítjük. A pótkocsik vontatása az úton előnyösen nyerges pótkocsis vontatóval történik, de történhet bármilyen vontató eszközzel is, mivel a 4 alvázfél két 11 kerékpár­­tengellyel van ellátva, amelyek közül a második 11 ke­rékpártengely a 8 forgócsapra van szerelve. Az ismertetett jármű előnye, hogy önsúlya a szállított áru súlyához képest viszonylag csekély, akár vasúton, akár közúton szállítjuk az árut, és a két alvázfél által ké­pezett pótkocsi külső méretei olyanok, hogy nem teszik szükségessé speciális vonatoszlop létesítését. Amint a 4. ábrán látható a vasúti kocsi 2 alváza 17 hossztartókból áll, amelyeket a 18 kereszttartók kötnek össze. A 14 hossztartók U-profilú vasakból készülnek. A vasúti kocsi két részét összekötő eszközöket részle­tesen az 5-7. ábrákon ábrázoltuk. Mindegyik 17 hossz­tartó a vasúti kocsi közepe felé 19, illetve 20 darabbal meg van erősítve. Ezeken egy-egy 21 nyúlvány van, amelyekben 22 furat van kialakítva. A 21 nyúlványokat tengelyirányban össze lehet kapcsolni, olymódon, hogy a 22 furatokba 23 csapszeget helyezünk be, és ilymódon azokat egy vonalban tartjuk. A csuklós kapcsolat rögzítésére, amelyet azáltal nyer­tünk. hogy a 22 furatokba a 23 csapszeget behelyeztük, a kapcsolószerkezet mindegyik oldalán két 24,,illetve 25 ütköző van elhelyezve, amelyeknek 2ó, illetve 27 fe­lületei a vasúti kocsi súlya alatt egymással érintkezésbe kerülnek. Amint az 5. ábrán látható, á 24 ütköző 28 állí-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom