183418. lajstromszámú szabadalom • Berendezés fémszalagok folyamatos öntésére
1 183 418 2 alakjánál a 14 palást teljesen sima. Kísérleteink során bebizonyosodott, hogy bizonyos alkalmazási területeken, például amorf anyagok készítésénél a 12 öntődob 14 palástjának 400 grit, előnyösen 600 grit finomságú csiszolóvászonnal történő finiselése nagymértékben javítja a termék egyenletességét. A találmány szerinti berendezés egy célszerű kiviteli alakjánál, amely a 2. ábrán látható, a 24 öntőelemet a fémolvadéknak ellenálló anyagból: agyaggrafitból készített betét tartja a 22 öntőedény falában. A 30 öntőnyílást ultrahangos megmunkálással alakítottuk ki a 24 öntőelemben. A 24 öntőelem 32 alsó nyúlványa és 34 felső nyúlványa határolja a 30 öntőnyílást. Egy másik célszerű megoldásnál a 24 öntőelemet kvarcból vagy vikor anyagból készíthetjük és bómitrid betét segítségével rögzíthetjük. A 30 öntőnyílást ebben az esetben is célszerű ultrahangos megmunkálással kialakítani. Egy jól bevált kialakítást mutat be a 2. ábra, ahol a 24 öntőelem lényegében félkör alakúra formált hőálló anyagból van. A bemutatott megoldásnál a 30 öntőnyüás szélessége 0,2— 2 mm lehet az egymással szembenéző párhuzamos 36 és 38 belső felületek között. Ezeket a felületeket az agyaggrafit betét anyagba ultrahang segítségével munkálják be és az egész betétdarabot a 22 öntőedényben rögzítik. Természetesen a betétdarab kialakítását tetszés szerint ienet módosítani, hogy minél biztosabban rögzíthető legyen a 22 öntőedényben. A 2. ábra a 24 öntőelem egy előnyös kialakítását nagyítva mutatja be. A metszeten feltüntettük a jellemző méreteket és ezeket az ábrán látható jelölések alkalmazásával az alábbi táblázatban foglaltuk össze, megadva a célszerű és legkedvezőbb mérettartományokat. célszerű legelőnyömérettarto- sebb méjelölés meghatározás mány.mm rettartomány, mm a az alsó nyúlvány külső felületének hossza legalább 0,02 6 -13 b az öntőnyüás maximális szélessége 0,5—5 3 c a felső nyúlvány külső felületének hossza 0,2—4 0,5-1,5 d a felső nyúlvány külső felülete és a palást közötti rés 0,2-2 0,25 e az alsó nyúlvány külső felülete és a palást közötti rés 0,2-2 0,25 f az öntőnyüás párhuzamos felületei közötti távolság I cí o 0,6-0,9 g az öntőnyüás széttartó szakaszának hossza 1,2—5 3 h az öntőnyüás párhuzamos szakaszának hossza 1 2-5 3 Ha a berendezéssel amorf fémszalagot gyártunk, a 30 öntőnyílás b szélessége általában 0,2 és 1 mm között van. Ha krisztallitos szalagot készítünk, például rozsdamentes acélt, a 30 öntőnyílás b szélessége nagyobb lehet, akár a 2 mm-t is elérheti, minthogy a találmány szerint egyenletes szélességű szalagot lehet előállítani. A 3. és 5. ábrákon látható belső letörések elősegítik a fémolvadék betömődésének megakadályozását az öntési folyamat során. A találmány szerinti berendezés működtetésének egyik lehetséges változata a következőképpen történik. A fémolvadékot a fűtött 22 öntőedénybe vezetjük. Mint már mondottuk, a melegítés történhet indukciós tekercsek vagy ellenálláshuzalok segítségével a 22 öntőedény körül vagy fölött, az adott körülményektől függően. A lényeg mindig az, hogy a fémolvadékot viszonylag állandó hőmérsékleten lehessen tartani. Egy másik változat szerint a fémolvadékot közvetlenül az előmelegített 22 öntőedénybe öntjük. Az előmelegítés megakadályozza a fémolvadék egy részének lefagyását és a 30 öntőnyílás bedugulását az öntés kezdetén. Az előmelegítéssel történt beindítás után a további beadagolt fémolvadék már a 22 öntőedényt és a 24 öntőelemet megfelelő hőmérsékleten tartja a további üzemelés során ahhoz, hogy az anyag akadálytalanul haladjon át a 30 öntőnyíláson. Bizonyos esetekben az ívelt 24 öntőelemet is fűthetjük az egész művelet során. A beadagolt fémolvadékot adott esetben tűlhevíthetjük, hogy lehetővé tegyünk az első szakaszban bizonyos mértékű lehűlést anélkül, hogy a lefagyás veszélyével kellene számolni. A hőmérsékleten kívül a 20 fémolvadék szintjét is állandó értéken kell tartani a műveletek során. Ez az érték előnyösen kisebb, mint a 30 öntőnyílástól mért 26 cm. Erre azért van szükség, hogy a 20 fémolvadék metallosztatikus nyomása állandó legyen az öntés során és így a 30 öntőnyüáson állandó mennyiségű fémolvadék kiáramlása váljék lehetővé. Állandó magasságot úgy lehet biztosítani, hogy a 20 fémolvadékot a 22 öntőedénybe mindjárt a kívánt magasságig öntjük be, azután pedig folyamatosan szabályozzuk a további fémolvadék beadagolásának sebességét. Így a 22 Oritöedénybei, áiW.dő rnatallosztatikus nyomás biztosítható. Természetesen a 20 fémolvadéknak a 22 öntőedénybe történő bevezetését mindig arányban kell tartani a 30 öntőnyíláson kiáramló fémolvadék mennyiségével. A 20 fémolvadéknak a 22 öntőedényben állandó magasságon történő tartása biztosítja, hogy a 30 öntőnyíláson kiáramló fémolvadék mennyisége viszonylag állandó legyen és a 12 öntődob 14 palástján kialakított 10 öntött szalag minősége is egyenletes maradjon. Megoldható azonban az állandó nyomáson történő kivezetés úgy is, hogy szabályozzuk a 22 öntőedényben lévő 20 fémolvadék fölött lévő gáz nyomását. Az ábrákból látható, hogy a találmány szerinti megoldás jellemzője a 24 öntőelem 30 öntó'nyüása körül lévő 32 alsó nyúlvány és 34 felső nyúlvány 40, illetve 42 letörése, amely a 30 öntőnyílás széttartó jellegét biztosítja. Ez a megoldás elősegíti a fémolvadék kiáramlását a 14 palástra az öntés során, aminek következtében az oldalirányban történő folyadékmozgás is kedvezőbbé válik és a 10 öntött szalag minősége javul. A találmány szerinti megoldás egy célszerű kiviteli alakjánál a 30 öntőnyüás b szélessége mintegy 5 mm, ami több, mint négyszerese a 30 öntőnyüás 36 és 38 belső felületeinek párhuzamos 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
