183418. lajstromszámú szabadalom • Berendezés fémszalagok folyamatos öntésére
1 183 418 2 szakaszai közötti / távolságnak. Ez a konstrukció viszonylag nagy öntőteret biztosít a 24 öntőelem külső részén és ez az öntőtér egy viszonylag egyenletes belső járathoz kapcsolódik. Ebben a viszonylag nagy térben lehetővé válik a fémolvadék oldalirányú mozgása is a szalagöntés során, ami a vizsgálataink szerint fokozza az öntött anyag homogenitását a 14 palástra történő kiáramlás során. Ennek nyilvánvalóan a 10 öntött szalag minőségjavulása az eredménye. A nagy öntőtér további előnye, hogy csökkenti a 30 öntőnyílás eltömődésének vagy lefagyásának veszélyét, minthogy a viszonylag szűk párhuzamos szakasz távol fekszik a hűtött 14 palásttól. A találmány szerinti berendezéssel különböző ötvözeteket lehet jó minőségben előállítani. Ilyen ötvözetek például a bronzok, beleértve a nikkel bázisú bronzötvözeteket is, rozsdamentes acélok és bizonyos szilíciumacélok. Az öntött anyagok lehetnek krisztallitos anyagok vagy bizonyos esetben amorf szerkezetű szalagok. A szalagöntés során a 10 öntött szalag hajlamos volt a 14 palástra tapadni közvetlenül a 16 kezdőpont után. A letapadt szalag szhossza akár az 1 m-t is elérte. Nyilvánvaló azonban, hogy ha a 10 öntött szalag a forgó 12 öntődob 14 palástján marad egy teljes fordulaton át, a 22 öntőedény, de elsősorban a 30 öntőnyílást tartalmazó 24 öntőelem károsodása várható. Kísérleteink során a 10 öntött szalagnak a 14 palástra történő tapadását kaparókések alkalmazásával akadályoztuk meg. Ilyen kaparókéseket helyeztünk el a 14 palást felületének közelében, a 30 öntőnyílástól 75—180 cm távolságra. Ezzel a megoldással könnyen megakadályozható a szalagnak a leragadása. A kaparókések a 10 öntött szalagot folyamatosan leválasztják a 12 öntődob 14 palástjáról. Különösen jól beváltak ezek a szerkezetek vékony amorf szalagok öntése során, amelyeknek nagyobb a leragadási hajlama, mint a krisztallitos anyagoknak. Úgy gondoljuk, hogy az öntött anyag tapadása lényegében a 14 palást és a 10 öntött szalag közötti termikus kontaktus minőségének függvénye. A bemutatott berendezés alkalmas jó minőségű öntött szalagok előállítására, beleértve ebbe az amorf öntött szalagokat is. Amorf öntött szalagnak nevezzük azokat a szalagokat, amelyek legalább 25%-barr amorf szerkezetűek. Természetesen ilyen anyagok öntése esetén a hűtési sebességnek nagyobbnak kell lenni, mint a krisztallitos anyagok öntésekor. A hűtés sebességét fokozhatjuk például a 14 palást mozgási sebességének fokozásával. Szabadalmi igénypontok 1. Berendezés fémszalagok folyamatos öntésére fémolvadékot tartalmazó és öntőnyílással ellátott öntőedénnyel, ahol az öntőnyílás hossza megfelel az öntött szalag szélességének, szélessége pedig állandó, valamint az öntőnyílás előtt elhelyezett, annak geometriai tengelyére merőleges irányban mozgatható hűtött öntőfelülettel, azzal jellemezve, hogy az öntőnyílás (30) az öntőelem (24) alsó nyúlványa (32) és felső nyúlványa (34) között van kialakítva és olyan egymással szembenéző sík belső felületekkel (36, 38) van határolva, amelyek az öntőnyílás (30) külső részén széttartóak, a hűtött öntőfelületet alkotó palást (14) pedig legfeljebb 3 mm távolságra van az öntőnyílástól (30). 2. Az 1. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az alsó nyúlvány (32) és a felső nyúlvány (34) közötti belső felületek (36, 38) az öntőnyílás (30) belső részének legalább egy szakaszán párhuzamosak egymással. 3. A 2. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az alsó nyúlványnak (32) a palásttal (14) szemben fekvő külső felülete (44) legalább kétszer olyan hosszú, mint az öntőnyílás (30) belső felületeinek (36, 38) egymástól mért távolsága a párhuzamos szakaszon. 4. A 2. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az öntőnyílás (30) belső felületeinek (36, 38) egymástól mért távolsága (f) a párhuzamos szakaszon 0,2—1 mm. 5. A 2. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az öntőnyílás (30) belső felületeinek (36, 38) egymástól mért távolsága a külső oldalon legalább 0,2 mm-rel nagyobb, mint a párhuzamos szakaszon. 6. Az 1. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az öntőnyílás (30) belső felületeinek <(36, 38) egymástól mért távolsága a külső széttartó szakaszon 1^1,5 mm. 7. Az 1. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az öntőnyílás (30) belső felületeinek (36, 38) egymástól mért távolsága a külső széttartó szakaszon 2—4 mm. 8. Az 1. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a hűtött öntőfelületet alkotó palást (14) az öntőelem (24) előtt 60-3000 m/perc kerületi sebességgel mozgatható. 9. Az 1. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a hűtött öntőfelületet alkotó palást (14) az öntőelem (24) előtt 550—1200 m/perc kerületi sebességgel mozgatható. 10. Az 1. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a hűtött öntőfelületet alkotó palást (14) vízhűtéses dob palástja. 11. A 10. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a dob olyan öntődob (12), amely réz, rézötvözet, alumínium, alumíniumötvözet, acél, molibdén vagy ezek bármilyen kombinációja. 12. Az 1. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az öntőelem (24) grafitból, alumíniumoxid-grafitból, agyag-grafitból, kvarcból, rostos kaolinból, bómitridből, szilíciumnitridből, szilíciumkarbidból, bórkarbidból, alumíniumoxidból, cirkon - oxidból, stabilizált cirkonoxid szilikátból, magnéziumoxidból vagy ezek tetszőleges kombinációjából van. 13. Az 1. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az alsó nyúlvány (32) és a fölső nyúlvány (34) külső felületei (44, 46) párhuzamosak a velük szemben levő palásttal (14). 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 5 db ábra 6
