183417. lajstromszámú szabadalom • Többrészes, gyors öntéssel előállított fémszalag és eljárás valamint berendezés ilyen szalag előállítására
1 183 417 2 zásnál, a vonal magassága nullára csökkent. A szilícium eloszlását a 9. ábrán tüntettük fel, itt a vonal magassága egyenesen arányos a szilíciumtartalommal a szalag I ötvözetből álló részén. A 8. és 9. ábrák vízszintes tengelye mentén a vizsgált rész a szalag teljes szélessége, mintegy 4 mm. A 10 ábra mutatja a Knoop keménység eloszlását a szalagban, a mérés 2N terheléssel történt. Ez a diagram mutatja, hogy az átmeneti zónának, vagyis annak a tartománynak, ahol az I és II ötvözetekből álló részek között a fémes kötés kialakul, a szélessége mintegy 1,15 mm. Amint a 10. ábrán látszik, az I és II ötvözete szilárdsága az átmeneti zónán kívül nagyjából egyenletes. Megjegyezzük, hogy bár a mechanikai szilárdság értéke az átmeneti zónában általában a csatlakozó részek szilárdsága között van, egyes anyagoknál az átmeneti zónában kialakuló fémes kötés magasabb, vagy alacsonyabb szilárdságot biztosít, mint bármelyik csatlakozó rész, az is előfordulhat, hogy az átmeneti zónában egy új ötvözet képződik, amelynek más, előnyös sajátságai vannak, mint például korrózióállóság vagy villamos ellenállás. A különböző részek összetételét megfelelően megválasztva az átmeneti zónában egy ilyen kombinált ötvözetet kaphatunk. Hasonlóan az összetétel megválasztásával elő lehet állítani kristályos részeket amorf átmeneti zónával, vagy amorf részeket kristályos átmeneti zónával. Az átmeneti zóna, amelyben a különböző részeket összeerősítő fémes kialakul, általában 1,5 mm-nél keskenyebb, avagy kesekenyebb a csatlakozó részek átlagos vastagságának ötszörösénél. Előnyösebb, ha az átmeneti zóna szélessége a csatlakozó részek átlagos vastagságának háromszorosát sem éri el. Bár elsősorban a kétrészes szalaggal foglalkoztunk, a találmány szerint lehet akárhány részes szalagot előállítani. Például lehet egy többrészes szalagot előállítani úgy, hogy mindkét szélén zsilettpengék vágóélének alkalmas anyagot tartalmazzon a középső viszonylag széles részén pedig olyan anyagot, amely alkalmas a vágóéi anyagának alátámasztására. Az ilyen szalagból lehet kétélű zsilettpengéket gyártani, vagy kettéhasítva egyélű pengéket. Egy másik példában a szalag középső része rozsdamentes acélból készült, vágóélnek alkalmas, a kész szalagot középen kettéhasítva két kétrészes szalagot kapunk. Az ilyen háromrészes szalagnak az az előnye, hogy megtartja formáját akkor, ha felcsévéljük raktározás és további eljárások céljaira. A többrészes szalag folyamatos öntése során a 30 szalag hajlamos volt feltapadni a 18 öntőfelületre az öntőnyílás alatti résztől kezdve. A feltapadt szalag hossza akár 1 métert is elérte. Ez a jelenség hasznos akkor, ha a többrészes szalag részeit nem egyszerre öntjük, amint ez a 3., 5. és 6. ábrákon vázolt elrendezésben történik. Ha azonban a szalag egy teljes fordulaton keresztül a 13 dob vagy kerék felületén marad, az öntőtégelyek károsodni fognak. Azt tapasztaltuk, hogy ezt a feltapadást meg lehet akadályozni, ha szikét helyezünk el a 18 öntőfelület közelében 760—1830 mm-re az öntőnyílástól. Ennél az elrendezésnél a szike eltávolítja az öntött szalagot a dob vagy kerék felületéről. A szike alkalmazása különösen fontos vékony, amorf szalagok előállításánál, mivel ezek szívesebben tapadnak fel a 18 öntőfelületre, mint a kristályos anyagok, ügy gondoljuk, hogy az az erő, amely a szalagot az öntőfelületen tartja, a szalag és az ön tő felület közötti termikus kontaktustól függ. A leragadás a bemutatott megoldáson kívül egyéb eszközökkel is kiküszöbölhető, alkalmazhatók például légsugaras leválasztóelemek is. A jelen találmány szerinti eljárás és berendezés elvileg és gyakorlatilag alkalmas jó minőségű többrészes szalagok előállítására. így alkalmas olyan szalagok előállítására is, amelyeknek van amorf része. A jelen szabadalmi leírásban amorfnak olyan anyagot nevezünk, amelynek legalább 50ff-a amorf. Világos, hogy amorf anyagok előállításánál a hűié si sebességeknek általában nagyobbaknak kell lenniük, mint kristályos anyagokénál. Szükség esetén a hűlési sebesség megnövelhető, például az öntőfelület mozgássebességének növelésével. A találmány szerinti többrészes szalag előállítására szolgáló tipikus ötvözetek többek között azok, ahol legalább az egyik rész fő összetevője vas, nikkel, kobalt, vagy ezek keveréke. Fő összetevőn azt az összetevőt értjük, amelyikből atomszázalékban kifejezve legtöbb van az ötvözetben. Az ilyen ötvözetek tipikus mellékösszetevője szilícium, bór, foszfor, szén, alumínium, vanádium, bérillium, króm, vagy ezek keveréke. Csaknem lényeges szennyezők lehetnek az anyagban, ezek mennyisége 1%-nál, előnyösen 0,1%-nál kevesebb. Mint említettük az ilyen összetételű anyagok szívesen lesznek amorf állapotban, bár a találmány szerint kristályos, avagy kristályos és amorf részekből álló szalagot is lehet előállítani. Az alábbi összetételnek előnyösen használhatók a találmány szerinti szalag egyes részeinek előállítására: Fe8 0 _ 85 Si Fe3 6 4 3 Si Fe8 0 B 1 2 Si, Fe7 9 B 1 5 Si, Fes 1 B 1 3 Sí; Fe8 4 B 1 5 Si, Jóllehet a leírásban csupán néhány változatot mutattunk be a találmány szerinti megoldásra, nyilvánvaló, hogy a szakember ezek alapján a találmányt számtalan változatban tudja megvalósítani. Szabadalmi igénypontok 1. Többrészes, szupergyorsan hűtött, öntött fémszalag azzal jellemezve, hogy a csatlakozó részeket az öntés folyamán kialakuló fémes kötés erősíti össze a szalag hosszában. 2.1. igénypont szerinti szalag kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a szalag részei közül legalább kettőnek más az atomszerkezete. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti szalag kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a szalag részei közül legalább az egyik amorf. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti szalag kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy a szalag részei közül legalább az egyik kristályos. 5. Az 1. és 4. igénypontok szerinti szalag kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy a fémes kötés egy amorf átmeneti zónában képződik, a zónához csatlakozó két rész kristályos. 6. Az 1. és 3. igénypontok szerinti szalag kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy a fémes kötés egy kristályos átmeneti zónában képződik, a zónához csatlakozó két rész amorf. 7. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti szalag kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy a szalag részei közül legalább az egyik rozsdamentes acél. 5 IC 15 2C 25 30 35 40 45 50 55 60 65 7
