183415. lajstromszámú szabadalom • Berendezés fémszalagok folyamatos öntésére
1 183415 2 ki a 30 és 34 belső felületekből. Célszerű azonban a konstrukciót úgy megoldani, hogy a 22 öntőedény felső részénél a belső tér keresztmetszete lényegesen nagyobb legyen, mint a 280 öntőnyílás közelében, annak érdekében, hogy a 80 öntőnyílás fölötti fémolvadék oszlop nyomását a térfogat kis változása lényegében ne befolyásolja. Az így megoldott konstrukció lehetővé teszi, hogy a folyamatos öntést lényegében állandó metallosztatikus nyomás mellett végezzük még akkor is, ha a fémolvadék mennyisége a 22 öntőedényben némileg változik a művelet során. Célszerű az is, hogy a 30 és 34 belső felületek a 80 öntőnyílás felé haladva egymáshoz közeledjenek, továbbá, hogy ne tartalmazzanak éles sarkokat, illetve töréseket, mert ezek a fémolvadék turbulenciáját eredményezhetik az öntés során. Ezért a 30 és 34 belső felületeket lehetőleg ívelt és lekerekített szakaszokból kell kialakítani. A fémolvadékot tartalmazó üreg a 30 és 34 belső felületek között a 38 és 40 oldalfalakkal van határolva. Ez jól látható a 3. ábrán. Az ábrán nem mutattunk be rögzített szélességi méreteket. Ügy találtuk ugyanis, hogy a 22 öntőedénynek a találmány szerinti kialakítása ügy történhet előnyösen, hogy először kialakítjuk a hőszigetelő anyagból lévő alakos elemeket a 2. ábrán látható formában. Mind az elülső falat, mind a hátulsó falat célszerűen több rétegből készítjük, előnyösen rostosított kaolinból. A rétegeket alkotó 42 lapokat egymáshoz illesztjük, amíg a kívánt szélességet el nem érjük. Az öntőüst szélességére nézve gyakorlatilag semmilyen megkötés nem létezik és akár egy méter széles falakat is ki lehet alakítani. Miután a 42 lapokat egymáshoz illesztettük és kialakítottuk a 30, illetve 34 belső felületeket, ezeket homokfúvatással vagy egyéb módon lehet simára megmunkálni, hogy egyenletes felületeket nyerjünk a 22 öntőedény teljes szélességében. Természetesen a 22 öntőedény falai kialakíthatók egyetlen darabból is. Ez esetben természetesen az elemek összeillesztése elmarad. Az elemekből összerakott 22 öntőüst készítése során az összeillesztett 42 lapokat olyan 44 lapok közé fogjuk, amelyek a 22 öntőedény 38 és 40 oldalfalait alkotják. A rétegeket alkotó 42, valamint a 48 és 40 oldalfalakat alkotó 44 lapokat célszerű 46 fémköpennyel bevonni és ezeket csavarokkal rögzíteni. A csavarok célszerűen keresztülnyúlnak a 38 és 40 oldalfalakon, valamint a rétegeket alkotó 42 lapokon és szorosan rögzítik azokat. A 22 öntőedény ilyen kialakítása biztosítja, hogy fémolvadék gyakorlatilag nem szivároghat ki a belső térből és az a kis mennyiségű fém, amely az elemek közé jut azonnal lefagy, biztosítván ezzel a továbbiakban a tökéletes tömítést. A találmány szerinti berendezés 22 öntőedénye tehát kialakítható elemekből, hőálló cementezés segítségével is, vagy készíthető egyetlen darabból, amikoris az összeszerelési művelet elmarad. A 22 öntőedény 24 öntőeleme célszerűen az alsó részen van elhelyezve. A 24 öntőelemben van kialakítva a 80 öntőnyílás, a 28 hátsó fal 34 belső felülete és egy 50 betétlap 48 alsó felülete között. A 2. ábrán jól látható, hogy az 50 betétlap a 26 homlokfal 32 külső felületén kialakított 52 peremen van rögzítve. A 3. ábrán az is jól látható, hogy az 50 betétlap a80 öntőnyílás teljes hosszát lefedi és a 22 öntőedény 38 és 40 oldalfalaira van felfektetve. Az elhelyezés elősegíti az 50 betétlap stabil rög- 4 zítését. A találmány szerinti berendezés egy célszerű kialakításánál az 50 betétlap 48 alsó felületének egy része túlnyúlik a 22 öntőedény 26 homlokfalán, a 14 palást irányába. Természetesen kialakítható az 50betétlap úgy is, hogy a 22 öntőedény 32 külső felületével elvágólag helyezkedjék el. Célszerűen az 50 betétlap 70 homloklapja a 2. ábrán látható módon legalább 0,25 mm távolságra van a 28 hátsó fal 34 belső felületétől a 80 öntőnyílásnál. Az 50 betétlap célszerűen oda-vissza elmozdítható a 22 öntőedény 52 peremén a 14 palásthoz viszonyítva. A mozgatás végezhető kézi úton is, célszerű azonban az 50 betétlapot olyan automatikus állítóberendezéssel ellátni, amely folyamatosan méri és beállítja a kívánt helyzetet az öntés során. A 2. ábrán bemutatott kiviteli alaknál az 50 betétlap vízszintes síkban mozdulhat el. Az 50 betétlap mozgása azonban természetesen nem korlátozódik feltétlenül egyenes vonalú alternáló mozgásra, hanem lehet például az 5. ábrán bemutatott ívelt pálya, vagy a 4. és 6. ábrákon látható, a 14 palásthoz képest szögbe hajló pálya is. Mozgatható az 50 betétlap adott esetben a 7. ábrán bemutatott módon függőleges pályán is. A 12. ábrán bemutatott megoldásnál az 50 betétlapot például olyan 55 tartóelem ágyazza, amelyet 58 billenéspont körül lehet elmozdítani és ezzel az 50 betétlap lényegében térben állítható be bármilyen helyzetben. Jóllehet az 50 betétlapot a 14 palást irányába, illetve azzal ellentétes irányba el lehet mozdítani, a 22 öntőedény 52 pereméről nem szabad fölemelkedjen. A rögzítés ilyen irányban azért szükséges, hogy ellentartást biztosítsunk a 22 öntőedényből kiáramló fémolvadék nyomásával szemben. Ez a nyomás az 50 betétlap 48 alsó felületére hat. Adott esetben az 50 betétlap 56 felső felületére súlyt helyezhetünk el, hogy a szükséges nyomást biztosítsuk. Természetesen a kívánt nyomás egyéb módokon is biztosítható: rugós szerkezettel, hidraulikus munkahengerrel, rögzítőkampóval vagy hasonló az 50 betétlapot a 22 öntőedény 52 peremére szorító szerkezettel. További megoldás látható a 8. ábrán, ahol az 50 betétlapot a 22 öntőedényben kialakított hornyokban vezetjük. Természetesen ennél a megoldásnál is biztosítani kell az 50 betétlapnak a 14 palást felé, illetve azzal ellenkező irányba történő elmozdulását. Az alternáló mozgáson kívül az 50 betétlap célszerűen oly módon is billenthető, hogy egyik 60 sarka a 14 palást felé mozduljon, ugyanakkor a másik 62 sarka a 14 palásttól távolodjék, ahogy az a 13. ábrán látható. A billentést lehetővé tevő konstrukció, a 13. ábrán látható módon 64 ívelt éllel van ellátva. Ennek a 64 ívelt élnek egy része mindig felütközik a 22 öntőedény 66 támasztóperemén és így alkotja a 68 billenési pontot. Ha az 50 betétlapot a 64 ívelt él mentén elfordítjuk, a kívánt billenés megvalósítható. Függetlenül attól, hogy az 50 betétlap billentését milyen segédeszközzel végezzük, a billentés igen hasznos lehet a folyamatos öntés során az egyenletes vastagságú öntött szalag kialakításánál, különösen hosszú időtartamú üzemeltetés során. Ugyancsak hasznos lehet az 50 betétlap billenthetősége, ha a 80 öntőnyílásba beragadt darabot kell eltávolítani, vagy ha szándékosan egyenetlen vastagságú szalagot akarunk előállítani. A találmány szerinti megoldás további nagy előnye, hogy az 50 betétlapot könnyen lehet cserélni, jóllehet általában célszerű mind az 50 betétlapokat, mind a 22 öntőedényeket több alkalommal felhasználni, akár 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
