183381. lajstromszámú szabadalom • Berendezés halobarakott munkadarabok felemelésére vagy lerakására
1 183 381 2 A találmány tárgya berendezés halombarakott munkadarabok, elsősorban rugalmas textil síkalakzatok legfelső rétegének felemelésére vagy lerakására legalább egy, a munkadarabra ereszthető munkadarab-továbbítóval, amelyen a munkadarab számára vezérelhető tartóelemek vannak. A 324 225 sz. osztrák szabadalmi leírás tárgyak, különösen merev lapok halombarakására, illetve szétrakására szolgáló készüléket ismertet. A készüléknek olyan megfogóeszközzel ellátott karja van, amely elfordítható és függőleges irányban is elmozdítható. A függőleges elmozdulást és az elfordulást létrehozó hajtások össze vannak egymással kapcsolva. Ebben a megoldásban a függőleges mozgás és az elfordulás egyszerre történik annak érdekében, hogy elkerüljék az üresjáratot. Ennek a megoldásnak a legfőbb hátránya az, hogy csak szilárd testekkel, lapokkal használható, nem alkalmas rugalmas textíliából készült síkalakzatok mozgatására. Ráadásul az elfordítható karon ellensúly van, az ellennyomaték létrehozásához. Ezt az ellensúlyt azonban akkor is mozgatni kell, amikor az ellennyomatékra nincsen szükség. A 174 904 sz. magyar szabadalmi leírásból megismerhető eljárással és berendezéssel már rugalmas textil síkalakzatokat is lehet mozgatni. Itt a szövetdarabokat dörzshatás igénybevételével felgyűrés útján szedik fel és szállítják olymódon, hogy a halomba rakott szövetdarabok közül a legfelső réteg egy felületrészét kerék megfogófelületével hozzák kapcsolatba, a felső réteg más felületrészére az első felületrész mellett nyomóegységet szorítanak, a kereket forgatják és a forgó kerékkel a felső réteg síkjában a réteg egyik szélét helyéből elmozgatják, ezzel egyidejűleg a nyomóegység révén a felső réteg második felületrészét helyén tartják. így a felső rétegben visszahajtást, hurkot képeznek, és ezt a visszahajtást képező részt fogják meg, emelik fel és szállítják valamilyen előre meghatározott helyre. Ennek a megoldásnak az alkalmazása közben több hátrány is jelentkezik. Ha a mozgatandó szövetdarabok erősebben tapadnak egymáshoz, a felgyűrés már nehezen valósítható meg. Előfordul, hogy nemcsak a felső réteg, de több alatta levő réteg is egyszerre felgyűrődik. Ráadásul a kerék belekapaszkodván a felső rétegbe, rongálja, károsítja azt. Az eljárás, de különösen a foganatosítására szolgáló, ismertetett berendezés igen bonyolult. Az egyes rétegek eltávolításával előálló szintcsökkenést a halom felemelésével pótolják. Ez a berendezést még komplikáltabbá teszi. A 90.321 sz. NDK szabadalmi leírás munkadarab mozgatására szolgáló olyan berendezést ismertet, amely a halom legfelső rétegének önműködő leemelését és a munkadarabnak a megmunkáló állomáshoz való vezetését végzi el. Ennek a találmányunk szerinti megoldáshoz legközelebb eső berendezésnek az esetében a munkadarabot a halom állandóan változó magassága mellett lehet megfogni. A legfelső munkadarab felemelése céljából a vivőkar olyan mértékben ereszkedik rá a halomra, hogy a szívók vagy mágnesek a halomban legfelül található munkadarabot megfoghassák. A dugattyúrúd először a rajta felütköző vivőkarral együtt lefelé mozog és a munkadarab megfogása után tovább süllyed, amíg egy ütköző az átkapcsolót nem működteti. Ezután a dugattyú a dugattyúrudat lefelé tolja, ami felütközik a vivőkaron és felemeli a munkadarabot is. Hátrányos ebben a berendezésben a mágnesek vagy szívók és a vivőkar alsó éle között viszonylag nagy építési magasság, ami ahhoz szükséges, hogy a dugattyúrúd lefelé történő mozgása lehetséges legyen, amikor a vivőkar a halom felső felületén felfekszik. Ezért szükséges az is, hogy a halmot az alapszinthez képest megemelt magasságban helyezzék el annak érdekében, hogy a legutolsó munkadarabot is fel lehessen emelni. További hátránya a berendezésnek, hogy a halomra mindig csak a vivőkar saját súlya hat. Ennek következtében vékony munkadarabok, különösen rugalmas textil síkalakzatok esetében hibák lépnek fel a legfelső munkadarab megfogásakor, illetve a legfelső vagy legfelső néhány munkadarab helyzetének eltolódása következtében nem lehetséges már a munkadarabnak a megmunkáló gépen való hibátlan további feldolgozása. Ez a berendezés továbbá nem alkalmas a munkadarabok önműködő lerakására halom kialakítása céljából, mert nincs olyan eleme, amely a munkadarabnak a szívóktól vagy mágnesektől való elválasztását hoznák létre. A találmánynak a korábban ismert megoldások hátrányainak kiküszöbölése mellett az a célja, hogy vékony munkadarabokat, különösen rugalmas textil síkalakzatokat a halomról önműködően le lehessen vele emelni és megmunkáló géphez lehessen vezetni, illetve hogy az ilyen munkadarabokat a megmunkáló géptől elvezethessük, lerakhassuk és halmot hozhassunk létre; mindezt a helyzetpontos további megmunkálás, illetve újbóli munkadarab megfogás lehetővé tétele mellett. A találmánnyal megoldandó feladat tehát olyan berendezés kidolgozása, amelyben a halmot alkotó munkadarabok helyzetének eltolódása ki van zárva, a halom legfelső rétege önműködően felemelhető és az alapszintig lerakható, a megfogás, illetve az elengedés pedig akkor következik be, amikor a munkadarab a pontos helyzetét elérte. A találmány alapja az a felismerés, hogy a halmot ne csak a mozgást végző berendezés saját súlya terhelje, hanem gyakoroljunk rá járulékos nyomóerőt is, ezt a nyomóerőt pedig használjuk ki a berendezés vezérlésére. A továbbfejlesztés a találmány értelmében most már az, hogy a munkadarab számára rendszeresített vezérelhető tartóelemek és a munkadarab-továbbító hajtása nyomásérzékelő kapcsolóval vannak összekötve. Ennek a megoldásnak az a legfőbb jelentősége, hogy a munkadarab mozgatását végző elemek a munkadarab megfogásakor, illetve lerakásakor fellépő járulékos erővel vannak vezérelve. A nyomásérzékelő kapcsoló célszerű kiviteli alakja, amikor a munkadarab-továbbító emelőrendszerének részeként van kialakítva. De elhelyezhetjük ezt a kapcsolót az emelőrendszer hajtásán is. A lerakás szempontjából különösen előnyös az a kiviteli alak, ahol a halomba rakott munkadarabok olyan lapon fekszenek fel, amely nyomásérzékelő kapcsolóval van összekötve. Ezt a lapot magát mint nyomásérzékelő kapcsolót alakíthatjuk ki. A berendezés rugalmassága szempontjából különösen előnyös, ha a nyomásérzékelő kapcsoló beállíthatóra van elkészítve . A találmány további részleteit kiviteli példa kapcsán a csatolt rajzra való hivatkozással mutatjuk be. A rajzon az 1. ábra a találmány szerinti berendezés egyik célszerű kiviteli alakjának vázlatos oldalnézete; a 2. ábra az 1. ábra szerinti kiviteli alak vázlatos felülnézete kitöréssel; a 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
