183304. lajstromszámú szabadalom • Hegyezőgép

1 183 304 2 A találmány tárgya hegyezőgép csővégeknek a név­leges átmérőnél kisebb átmérőre történő összenyomá­sára. A csőhúzás során, amikor fémcsöveket húzószerszám­ban kisebb átmérőre alakítanak, a megmunkálandó cső végén a cső átmérőjénél kisebb átmérőjű szakaszt kell kialakítani, hogy a csövet be lehessen fogni a húzógép tokmányába és előtte a húzószerszám üregén átvezethető legyen. A fenti műveletet az ismert hegyezőgépek segítségével végzik el. Ezekben a berendezésekben a csövek végén a névleges átmérőnél kisebb átmérőjű szakaszt alakítanak ki, és ezen szakasz, valamint a névleges átmérőnek meg­felelő cső között kúpos csőszakasz jön létre. A hegyezőgépek olyan szerszámmal vannak ellátva, amelybe a megmunkálandó csövek vége beilleszthető és amelynek minimális átmérője kisebb, mint a névleges csőátmérő. A szerszám minimális átmérője megfelel a csővégen kialakítandó csökkentett átmérőjű szakasz mé­retének. A hegyezőgépben a megmunkálandó csövet hidrau­likus munkahengerrel működtetett tokmány rögzíti, a szerszámot pedig a cső tengelyirányának megfelelő irány­ban mozgatják. A szerszám rendszerint vezetőm dákon mozgatható szánba van erősítve és ugyancsak hidraulikus munkahenger segítségével mozgatható. Az ismert hegyezőgépek számos hiányossággal rendel­keznek. A csökkentett átmérőjű csővégek kialakításához rendkívül nagy erők szükségesek, minthogy a palást mentén egyenletesen végzett alakítás során igen nagy­­sugárirányú nyomóerő ébred az anyagban az átmérő­csökkentés hatására. Ez nem csupán a viszonylag nagy átmérőcsökkenés következménye, hanem az anyag mechanikai szilárdságának hatása is. Az alakított csövek ugyanis általában felkeménye de tt lágyítatlan anyagból vannak, ennek megfelelően rendkívül kemények és szakí­tószilárdságuk is igen nagy. A művelet során fellépő rendkívüli nagy erőhatások­nak megfelelően a hegyezőgépeket is igen nagyra és erősre kell méretezni. A csövet befogó tokmány pofái­nak szorítóerejét ugyancsak megfelelő értéken kell tar­tani ahhoz, hogy az alakítás során fellépő igen nagy erők­nek ellenálljon, különösen tekintettel arra, hogy a csövek rögzítése lényegében kizárólag a súrlódó erő segítségével történik. A csőre ható húzóerő viszont meglehetősen nagy, a súrlódási együttható viszont viszonylag kicsi (általában 0,1 körüli érték), a tokmánypofák szorítóereje tehát rendkívül nagy kell legyen. Ennek megfelelően a pofák és a működtető hidraulikus munkahenger méretei is jelentősek. Ugyanez vonatkozik a szerszámot mozgató szánra és az azt működtető hidraulikus munkahengerre, amely a húzóerőt létrehozza. Emellett az ismert megoldásokkal kialakítható csővé­gek nem tökéletesek, minthogy az anyagnak az alakítás alatti nemkívánatos mozgásai következtében a felület egyenetlen és mechanikai szilárdsága gyakran nem ele­gendő ahhoz, hogy a soron következő húzási műveletet elviselje. A jelen találmánnyal a fenti hátrányok kiküszö­bölése a célunk és olyan hegyezőgép kialakítása, amellyel a megmunkálandó csövek végein a névleges átmérőnél kisebb átmérőjű csőszakasz hozható létre oly módon, hogy az alakítás során viszonylag kis erőhatások lépjenek fel és a berendezés méretei ennek megfelelően viszonylag kicsik lehetnek. Célunk még a találmánnyal az is, hogy a csővégek egyenletes alakját és megfelelő méreteit biztosítani lehes­sen és az alakított csővégek mechanikai szilárdsága is kellő legyen. A kitűzött feladatot a találmány szerint úgy oldottuk meg, hogy a hegyezőgép olyan mozgatóegységgel össze­kapcsolt alakítószerszámot tartalmaz, amelynek a cső névleges átmérőjénél kisebb átmérőjű furata és ehhez csatlakozó kúpos szakasza van. A kúpos szakasz kisebb átmérője azonos a szerszám furatának átmérőjével, na­gyobb átmérője pedig nagyobb, mint az alakítandó cső névleges átmérője és a kúpos szakaszon legalább három forgathatóan ágyazott nyomóelem van a belső palást­felületből a geometriai tengely irányába kinyúlóan elren­dezve. A találmány további részleteit kiviteli példán, rajz segítségével ismertetjük. A rajzon az 1. ábra a találmány szerinti hegyezőgép távlati képe, a 2. ábra a hegyezőgép szerszámának metszete, a 3. ábra a 2. ábrán bemutatott szerszám elölnézete, a 4. ábra a 2. ábrán bemutatott szerszám hosszmetszete a benne alakított csővel, az 5. ábra a találmány szerinti berendezéssel deformált cső­vég oldalnézete és a 6. ábra az 5. ábrán bemutatott csővég elölnézete. Az 1. ábrán látható hegyezőgép 1 alaplapon elren­dezett 2 és 3 pofákat tartalmaz, amelyek között a meg­munkálandó 4 cső vége látható. A hegyezőgép 5 szer­száma, amellyel az átmérőcsökkentést végezzük, a 6 ala­­kítóegységben van elhelyezve. A 2 pofa mereven van az 1 alaplaphoz rögzítve, a 3 pofa pedig ehhez képest elmozdulva végzi a zárást, illetve nyitást. Ezért a 3 pofa 10 szánnal van összekapcsolva és a 10 szán az 1 alaplapra erősített 11 sínen mozgatható. A 10 szán 13 hidraulikus munkahenger 12 dugattyúrúd­­jához van csatlakoztatva. Az 5 alakító szerszámot mozgató mechanizmus az 5 szerszámot rögzítő 14 csúszkából és a csúszka mozgását lehetővé tevő 15 vezetőrudakból áll. Maga a 14 csúszka 17 hidraulikus munkahenger 16 dugattyúrúdjához van csatlakoztatva. A 2. ábrán látható 5 szerszám több furatszakaszból áll. Középen hengeres 20 furat helyezkedik el, ennek átmérője kisebb kell legyen, mint az alakítandó 4 cső névleges átmérője. Ettől balra 21 kúpos szakasz helyez­kedik el. A 20 furat és a 21 kúpos szakasz egytengelyűén vannak kialakítva. A 21 kúpos szakasz kisebb átmérője megegyezik a 20 furat átmérőjével, nagyobb átmérője pedig legalább akkora, mint az alakítandó 4 cső névleges átmérője. Az 5 szerszám célszerűen a 20 furattól balra is 23 kúpos szakasszal van ellátva, amely ugyancsak egy­tengelyű a 20 furattal. Az 5 szerszámban legalább három, forgathatóan ágya­zott nyomóelem van elhelyezve. Ezek a bemutatott meg­oldásnál 24 golyók, amelyek mindegyike kismértékben benyúlik az 5 szerszám tengelyének irányába a 21 kúpos szakasz palástfelületéből. Jóllehet a bemutatott meg­oldásnál a nyomóelemek 24 golyók, nyilvánvaló, hogy nyomóelemként tetszőleges más forgástest, például görgők vagy hordó alakú forgástestek is alkalmazhatók. A 24 golyók 25 fészkekben vannak elhelyezve és for­gathatóan ágyazottak. Ennek megfelelően a 25 fészkek felületén siklanak. A bemutatott megoldásnál a 25 fészkek úgy vannak kialakítva, hogy az 5 szerszám sugárirányú 27 furatokkal van ellátva. Ezek a 27 furatok lényegében hengeres falú 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom