183240. lajstromszámú szabadalom • Triszubsztituált benzil-oxim étereket tartalmazó fungicid készítmnények és eljárás triszubsztituált benzil- oxim-éterek előállítására

1 183 240 2 szerint a reakciót kétfázisú rendszerben, például vizes nátron- vagy kálilűg és toluol vagy metilén-klorid elegy é­­ben végezzük 0,01-1 mól fázisátvivő katalizátor, például ammonium- vagy foszfóniumvegyületek hozzáadása köz­ben és a szerves fázisban vagy annak határfelületén etilá­tok keletkeznek és a szerves fázisban található halogeni­­dekkel reagálta tjük őket. A találmány szerinti b) eljárásváltozatnál hígítószer­ként előnyösen inert szerves oldószereket használunk. Ide tartoznak a nitrilek, például acetonitril; az alkoho­lok, például etanol; az éterek, például tetrahidrofurán vagy dioxán; aromás szénhidrogének, például toluol és benzol; formamidok, például dimetil-formamid; valamint halogénezett szénhidrogének, például metilén-klorid, szén-tetraklorid vagy kloroform. A találmány szerinti b) eljárásváltozatot savmegkötő­szer jelenlétében végezzük. Valamennyi felhasználható szervetlen vagy szerves savmegkötőszert alkalmazhatjuk, ilyen például az alkáli-karbonátok, például nátrium-kar­bonát és kálium-karbonát, valamint a rövidszénláncú tercier alkil-aminok, cikloalkil-aminok, vagy aralkil-ami­­nok, például trietil-amin, N,N-dimetil-cik!ohexil-amin és N,N-dimetil-benzil-amin. Az 1,2, 4-triazolt megfelelő feleslegben is alkalmazhatjuk. A b) eljárásváltozatnál a reakcióhőmérséklet tág hatá­rok között változhat. Általában 0 és 150 °C, előnyösen 60 és 120 °C között dolgozhatunk. A találmány szerinti b) eljárásváltozatnál 1 mól (IV) általános képíetű vegyületre előnyösen 1-2 mól 1, 2, 4-triazol és 1-2 mól savmegkötőszert használunk. Az (I) általános képletű vegyületeket a szokott módon izoláljuk. Mivel az (I) általános képletű vegyüleíek olaj formájában keletkeznek, előnyösen sóik, különösen híd­­rokloridjuk vagy nitrátjuk formájában izoláljuk a vegyü­leteket. A b) eljárásváltozat egyik előnyös foganatosítási módja szerint úgy is eljárhatunk, hogy először a (IV) általános képletű közbenső terméket állítjuk elő, amelyet izolálás és oldószercsere nélkül tovább reagáltatunk és így az (I) általános képletű végterméket egy lépésben, úgynevezett „egyedényes eljárással” kapjuk. A találmány szerinti készítmények hatóanyagai erős fungitoxikus hatással rendelkeznek. Nem károsítják azonban a gombák leküzdéséhez szükséges koncentráció­ban a kultúrnövényeket. Ezért alkalmasak a növényvéde­lemben gombák irtására. A fungitoxikus készítményeket a növényvédelemben a Plasmodiophoromycetes, Oomycetes, Chytridíomyce­­tes, Zygomycetes, Ascomycètes, Basidiomycetes és Deuteromycetes gombák ellen alkalmazzuk. A hatóanyagokat széles spektrumban alkalmazhatjuk élősködő gombák ellen, amelyek a föld feletti növényi részeket támadják meg vagy amelyek a talajból támad­ják meg a növényt, valamint magon terjedő kórokozók ellen. Különösen a föld feletti részeket megtámadó élős­ködő gombák ellen hatásosak. A találmány szerinti növényvédőszereket Venturia­­fajták, például alma levél foltosság (Fusícladium dendriti­­cum), Podosphaera-fajták, például almai isztharmat (Podosphaera leucotricha) és gabonabetegségek, például gabonalisztharmat és gabonarozsda ellen használhatjuk. A hatóanyagokat a szokásos módon alakíthatjuk készítményekké, így oldatokká, emulziókká, szuszpen­ziókká, porokká, habokká, pasztákká, granulátumokká, aeroszollá, hatóanyaggal impregnált természetes és szin­tetikus anyaggá, továbbá éghető anyagokat tartalmazó készítményekké, például füstölő patronokká, füstölő dobozokká, füstölő spirálokká, valamint ULV-hideg és hőköd készítményekké. Ezeket a készítményeket ismert módon állíthatjuk elő például oly módon, hogy a hatóanyagokat a vivőanya­gokkal, tehát folyékony oldószerekkel, nyomás alatt levő cseppfolyós gázokkal és/vagy szilárd hordozókkal összekeverjük és adott esetben felületaktív szereket, tehát emulgeálószereket és/vagy diszpergálószereket és/vagy habképzőszereket is alkalmazunk. Amennyiben hordozóanyagként vizet alkalmazunk, az elegyhez szerves segédoldószert is adhatunk. Folyékony oldószer­ként például aromás vegyületeket, például xilolt, toluolt vagy alkil-nafíalinokat, klórozott alifás szénhidrogéneket vagy aromátokat, például klór-benzolokat, klór-etiléne­ket vagy metilén-klorídot, alifás szénhidrogéneket, például ciklohexánt vagy paraffinokat, például kőolaj­frakciókat, alkoholokat, így butanolt vagy glikolt, valamint ezek étereit és észtereit, ketonokat, így acetont, metil-etil-ketont, metil-izobutil-ketont vagy ciklohexa­­nont, erősen poláris oldószereket, így dimetil-formami­­dot, dímetil-szuifoxidot és vizet használhatunk fel. Cseppfolyósított gáz vivő- vagy hordozóanyagokon olyan folyadékok értendők, amelyek normális hőmérsék­leten és nyomáson gáz halmazállapotúak, így aeroszol hajtógázok, például halogén-szénhidrogének, így freon vagy szénhidrogének, például propán, nitrogén vagy szén-dioxid; szilárd hordozóanyagként a természetes kő­lisztek, így a kaolin, agyagföld, talkum, kréta, kvarc, aítapulgit, mintmorillonit vagy diatomaföld és mestersé­ges kőlisztek, például nagydiszperzitású kovasav, alumí­­nium-oxid és szilikátok jöhetnek szóba; granulátumokba szilárd hordozóanyagként tört és frakcionált természetes kőzetek, például kaiéit, márvány, horzsakő, szepiolit, dolomit alkalmazható, valamint előállíthatunk szinteti­kus granulátumokat szervetlen vagy szerves lisztekből és granulátumokat előállíthatunk szerves anyagból, például falisztből, kókuszhéjból, kukoricacsutkából és dohány­szárból; emulgeálószerként és/vagy habképző anyagként nemionos és anionos emulgátorokat, például poli(oxi-eti­­lén)-zsírsav-észtert, poli(oxi-etilén)-zsíralkohol-étert, például alkil-aril-poliglikolétert, alkilszulfátokat, alkil­­szulfonátokát, arilszulfonálókat, például lignin-szulfit­­-szennylúgot és metil-cellulózt alkalmazhatunk. A készítményekben előfordulhatnak kötőanyagok is, amelyek a tapadást segítik elő, például karboxi-metil-cel­­lulóz, természetes és szintetikus por alakú, szemcsés vagy latex-formájú polimerek, például gumiarábikum, poli(vinil-alkohol), poli(vinil-acetát). Festékek, például szervetlen pigmentek, például vas­­oxid, titánoxid, ferrociánkék és szerves festékek, mint például alizarin, azo-fémftalo-cianin-színezékek és nyom­elemek, mint például vas, mangán, bór, réz, kobalt, molibdén és cink-sók is felhasználhatók.. A készítmények 0,1-95 súly%, előnyösen 0,5-90 % hatóanyagot tartalmaznak. A hatóanyagokat vagy a formulázott alakjukban vagy a még tovább hígított felhasználási formájukban, mint felhasználásra kész oldatokban, emulziókban, szuszpen­ziókban, porokban, pasztákban vagy granulátumokban alkalmazzuk. Az alkalmazás a szokásos formában törté­nik: locsolás, fecskendezés, permetezés, szórás, száraz csávázás, nedves csávázás, iszapos csávázás vagy inkrusz­­tálás. 5 10 1b 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom