183238. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 4-tia- és 4-szulfinil-PGI-1, valamint származékaik előállítására

183 238 \ c z A találmány tárgyát az I általános képletű gyógyásza­­tilag hasznosítható biológiai aktivitással rendelkező új vegyületek és az ezeket hatóanyagként tartalmazó gyó­gyászati készítmények előállítására szolgáló eljárás képezi. Az I általános képletben a helyettesítők jelentése az alábbi : 0 —S- vagy -SO— csoport, A 1-6 szénatomos egyenes vagy elágazó szén­láncú alkiléncsoport, B transz-vinilén-csoport, R1 hidrogénatom, f R2 3—7 szén atomos alkilcsoport, R3 hidrogénatom vagy acetilcsoport, Z —COOH, —CN, vagy egy —COOW általános kép­letű csoport, ahol W egy 1-4 szénatomos alki!­­csoportot jelent. Az általános képletben a 2-oxabiciklo[3.3.0]oktán váz 3-as szénatomján a hidrogénatom térállása lehet a- vagy (3- (exo vagy endo). Mindkét epimer sorozat találmá­nyunk tárgyát képezi. Hasonlóképpen a váz 6-os szén­atomján szereplő szubsztituáló oldallánc hidroxilcsopón­jának konfigurációja is S— vagy R- lehet. A találmányunk tárgyát képező vegyületek racemá­­tok vagy optikailag aktív enantiomerek lehetnek. Az endogén prosztaglandinok 1976-ban felfedezett nagy jelentőségű képviselője, a prosztaciklin (PG12), igen jelentős biológiai aktivitással rendelkezik [Prostacyclin, ed.: J. R. Vane és S. Bergström, Raven Press, N. Y., (1979.)]. Gyógyászati szempontból különösen fontos a proszta­ciklin véraggregációgátló, perifériás értágító és citopro­­tektív hatása. E hasznos biológiai effektusok gyógyászati felhasználásának lehetőségeit beszűkíti a prosztaciklin rendkívüli instabilitása. Felezési ideje vizes oldatban, semleges pH-n mindössze 3,5 perc. Gyógyászati szem­pontból a prosztaciklinnél hasznosabbnak ítélhetek azok az anyagok, amelyek a biológiai hatás megőrzése mellett, annál sokkal stabilisabbak. Meglepő módon azt találtuk, hogy az 1 általános képletű vegyületek eleget tesznek a fenti kritériumoknak. Az I általános képletű vegyületek igen kis koncentrációban gátolják a vérlemezkék aggregá­­cióját, kitűnő értágító (vérnyomáscsökkentő) hatással rendelkeznek, bronchodilatációt fejtenek ki, a gyomor nyálkahártyájára védő hatásuk van. Az I általános kép­­g letű vegyületek ugyanakkor a prosztaciklinnél jóval na­gyobb stabilitással rendelkeznek. Termikus és hidroli­­tikus szempontból a pH skála extrém tartományaiban is stabilis anyagok. Az I általános képletű vegyületek további előnye, ^ g hogy az egyes képviselőik — szerkezetüktől függően — az említett hatásterületeken a prosztaciklinnél nagyobb mértékű hatás-szelektivitást mutatnak. Az ADP-vel, illetve kollagénnel kiváltott vérlemezke' aggregáció gátlását Born szerint vizsgáltuk. Az alábbiak- 15 ban megadjuk azt a hatóanyag-koncentrációt, amely 50 %-ban gátolta a trombocita dús humán plazma (PRP) aggregációját: Az aggregácict kiváltó szer: ADP Kollagén 4-Tia-PGIi (Na-só) 200 ng/ml 2 jag/rul 4-Tia-PGIi -metilészter 2,5 /ag/ml 25 jag/ml 25 ----------------------­­^ A hatóanyagok hemodinamikai hatását macskán vizs­gáltuk. Az eredményekből az adódott, hogy a 4-tia-PGIi keringés befolyásoló hatása 100 /ugjkg dózisban akkora csak, mint a PGíj hatása 1 jag/kg dózisban. Ez a nem 30 kívánt mellékhatások jelentős csökkenését mutatja. A 4-tia-PGli elernyeszti a tengerimalac tracheát. Az eíernyesztés Inderal-lal [l-izopropilamino-3-(T-naftil­­oxi)-propan-2-ol] nem gátolható. Az eíernyesztés mér­téke %-ban a következőnek adódott: 35 1 Mg/ml 4-tia-PGIi dózisban: 50 %, 10 jug/ml 4-tia-PGIj dózisban: 83 %. A fenti hatások alapján a találmány szerinti vegyüle­tek gyógyászati készítmények hatóanyagaiként kerülhet- 40 nek alkalmazásra. A gyógyászati készítmények előállítá­sánál az ilyen készítmények elkészítésénél szokásosan alkalmazott töltő, hígító, íz, és illat befolyásoló, formu­­lázást megkönnyítő, pH, és ozmózisnyomás beállító, illetve stabilizáló, felszívódást elősegítő, stb. adalékanya- 45 gokat használjuk fel. Ezek folyékony, szilárd vagy fél­folyékony anyagok lehetnek. így az előállított készít­mények is szilárdak (tabletták, kapszulák, drazsék, porok, labdacsok, stb.), folyékonyak (infúziós, inhalá­­ciós, vagy injekciós oldatok, borogató folyadékok, kana- 50 las orvosságok, cseppek, stb.) vagy félfolyékony készít­mények (krémek, kenőcsök, balzsamok, kúpok, stb.) lehetnek. Természetesen arra is van lehetőség, hogy az oldatokat, emulziókat önmagában ismert vivőgázok fel­­használásával spray készítményekké dolgozzuk fel. 55 A hatóanyagok szükséges dózisa a kezelendő elválto­zás, megbetegedés súlyosságától, a gyógyszer odajutásá­­nak sebességétől, a beteg, illetve a kezelendő szerv egyedi érzékenységétől és reagálási képességétől függ. A szüksé­ges dózisokat, valamint a legcélszerűbb alkalmazási 60 módot szakember szakismeretei alapján könnyen meg­határozhatja. Olyan dózisokat célszerű általában alkal­mazni, amelyek alkalmasak a kívánt gyógyászati hatás kiváltására, de nem, vagy csak elhanyagolható mértékben okoznak nem kívánt mellékhatásokat. Általában 1 jag/kg- 65 tói 100 mg/kg-ig terjedő dózisokat célszerű alkalmazni. 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom