183233. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gyulladásgátló és immunszabályoz hatású, új piridin- és pirimidin-származékok előállítására
1 183 233 2 gén- vagy foszfor-halogeniddel való reakciója, vagy a hidrogén-halogenidek addíciója epoxídokra. Az egyéb szükséges reagensek, a hidrid-típusú redukálószercketésa Grignard-reagenseket is beleértve, kereskedelemben beszerezhetők. A jelen találmány szerinti pirimidin-alkoholok, -éterek és -észterek előállítására ugyanezeket a módszereket lehet alkalmazni. Ilyen reakciókat mutat be példaképpen a 8. Reakcióábra. A jelen találmány még az új piridinek és pirimidinek gyógyszerészeti szempontból elfogadható savaddíciós sóit is magába foglalja. Ezeket könnyen előállíthatjuk oly módon, hogy a szabad bázist érintkezésbe hozzuk a megfelelő ásványi savval vagy szerves savval, akár vizes oldatban, akár valamilyen alkalmas szerves oldószerben. A sót ezután kicsapással vagy az oldószer elpárologtatása útján kaphatjuk meg. A találmány szerinti gyógyszerészeti szempontból elfogadható savaddíciós sók körébe tartoznak a hidrogénkloriddal, hidrogénbromiddal, salétromsavval, foszforsavval, kénsavval, benzolszulfonsawal, citromsavval, laurilszulfonsavval, fumársawal, oxálsawal, maleinsawai, metánszulfonsawal, p-toluolszulfonsawal és borostyánkősawal képezett sók. A felsorolás nem korlátozó jellegű. A több-bázisú savakkal képezett sók körébe tartoznak azok is, melyek 1 mól savra számítva több mint 1 mól bázissal készülnek, de a mókmól arányban készített savaddíciós sók előnyösek. A jelen találmány szerinti sók közül különösen értékes a (XVa) képletű 4-(2-hidroxi-etil-tio-metil)-piridinium-dihidrogénfoszfát, amely igen könnyen kristályosítható és tisztítható, továbbá kitűnően oldódik vízben. Mindezek a biológiai alkalmazhatóságot megkönnyítik. Az előbbiekcen említettük már, hogy a találmány szerinti vegyületek immunrendszert szabályozó aktivitását egereken, az úgynevezett Erozetta eljárás segítségével határozzuk meg. A birka-vörösvérsejtekkel való normális rozettaképződés teljes expressziójához egereknél a timusz (csecsemőmirigy) megléte szükséges [lásd pl. Bach és Dardenne, Immunoi. 25, 353 (1973)]. Az eljárás során a hatóanyag azon képességét vizsgálják, hogy milyen mértékben képes helyreállítani az azatio prin-szenzitív, rozettaforináló sejteket timektomizált — azaz csecsemőmirigyüktől megfosztott — felnőtt egereken, a normális állatokhoz képest. Közelebbről megjelölve: a rozetták képződését olyan CD-I egereken vizsgáljuk, melyek timuszát 4 hetes korukban műtétilég eltávolítottuk és a beavatkozás után legalább 14 nap gyógyulási időt hagytunk a kísérlet megkezdése előtt (ATX egerek). Ezeket az ATX egereket orálisan vagy a sós hordozóanyaggal, vagy a gyógyszerrel kezeljük. 16 óra múlva 3 egér egyesített lépéből sejtszuszpenziót készítünk Hank-féle kiegyenlített sóoldatban (Hanks balanced salt solution = HBSS). Minden egyes kísérleti csőbe beadagolunk 0,1 ml HBSS-sel készített limfocita-szuszpenziót (6X107 /ml) továbbá vagy 0,1 ml HBSS-t, vagy 0,1 ml 40 jug/ml koncentrációjú HBSS-es azatíoprint. 37 °C-on 90 percig tartó inkubálás után a sejteket kétszer 5-5 ml HBSS-sel mossuk, kiegészítjük 0,2 ml-re és 0,2 ml (l,2Xi08 sejt/ml koncentrációjú) birka-vörösvérsejt (eritrocita) szuszpenziót adunk hozzá. Ezután 10 pl-t hemaglutinációs lemezre pipettázunk és a rozetták megszámlálása útján meghatározzuk a vizsgált vegyületnek az azatioprin-szenzitív rozettaképző sejtek helyreállítására irányuló képességét a normális vagy ennél magasabb szintre. Normális egereknél 42 %—±12 % azatioprin-érzékenységet találtunk. Felnett, timektomizált (azaz timuszukíól megfosztott) egerek esetén a talált azatioprin-érzékenység 3 % ± 3 %. Az I. táblázatban szerepel a jelen találmány szerinti vegyületek azon képessége, hogy különböző orális adagokban (mg/kg: vagyis a gyógyszer mennyisége mgban/az egér testsúlya kg-ban kifejezve) miként tudják helyreállítani az azatioprin-szenzitív rozettaképzo sejtektt a normális szintre, vagy ennél magasabb értékre. Mennél magasabb a százalékos érték és mennél alacsonyabb az alkalmazott dózis, annál aktívabb a vegyület, mint immunreguláló hatóanyag. Ugyanilyen kísérletben a 4-(2-hidroxi-etil-tio-metil)-pirimidin 38 %-os rczettaképződési helyreállítást mutat, 1 mg/kg adagolás esetén. I. táblázat Immunszabályozó aktivitás Piridin-származékok aktivitása az E-rozetta eljárásban egereken (1 mg/kg orális adagolás) Az (I A) általános képletű vegyületben 's Rí n Rozettaképző sejtek, %-ch2-ch2-H 1 50,43a’b-CH-CHH 1 63 | | ch3 ch3-ch2-ch-I H 1 57 CHj OH « H 1 59-ch-ch2-{ H 1 40 ch3-CH-CHj-I H 1 33 C«HS-CHj-CH| H 1 56 ch3-CHj -CH! H 1 8, 39a>c c6h5-CH, -CHH 1 43 och3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5