183232. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet folyékony tüzelőanyag porlasztására és levegővel való keverékének képzésére Otto-motorokhoz

1 183 232 2 nagy sebességre gyorsul, aminek következményeként mintegy szívást fejt ki a 7 fúrórésen keresztül a 10 üzem­anyag csatornára, és ezzel együtt a 8 lineáris motor 11 munkaterére is. Az így előállt részleges vákuum és a kör­nyezeti nyomás viszonya folytán erő hat a 21 memb­ránra és természetesen a 9 membrántányérra is. Az emlí­tett erő hatására elmozduló 9membrántányéra hozzá­kapcsolt 5 adagolócsövet mindaddig mozgatja, amíg az említett nyomáskülönbségből származó erő a 9 memb­rántányért terhelő 22 rugó erejével egyensúlyba kerül. A 18 lineáris motor révén tehát az 5 adagolócső mindig olyan helyzetbe kerül, - és ezzel együtt a 7 fűvórés, vagyis az ezzel meghatározott pillanatnyi porlasztási fn keresztmetszet is az f, és f2 keresztmetszetek közötti szakaszon olyan helyzetbe jut, — ami mellett a pillanat­nyi porlasztási fn keresztmetszetben a 4 nyilak szerinti részáram légsebessége a motor szokásos terhelési tarto­mányában mindig a lehető legnagyobb. A 8 lineáris motor 11 munkaterében az előbbiek szerint kialakult részleges vákuum hatására az R4 fojtó­szerven keresztül levegő áramlik a 11 munkatérbe, majd onnan az R3 fojtószerven keresztül az 5 adagolócsőbe. A most vázolt áramlásban a 11 munkatér az egymással sorosan kapcsolt R3 és R4 fojtószervek között van. A 11 munkatérben levő nyomást és ezáltal az 5 adagoló­cső mozgásának vezérléséhez az arányossági tényezőt az R4 fojtószerv állításával lehet beszabályozni. Az 5 adagolócsőben levő 10 üzemanyagcsatorna rész­leges vákuuma a 16 keverőaknába is hat. Ennek meg­felelően az Rí és R2 fojtószerveken keresztül a 17 tar­tály felől üzemanyagáramlás indul meg, ugyanakkor levegő beszívása is megindul a 18 keverőcső 19 oldalfura­tain, valamint a 20 légelőmelegítőn és Rs fojtószerven keresztül. A folyékony üzemanyag a 16 keverőaknának az f4 keresztmetszetében keveredik a levegővel és ezen keverék a 15 előmelegítő szakaszon halad keresztül, itt felmelegszik, majd az 5 adagolócsőbe jut. Az 5 adagoló­cső belsejében levő 10 üzemanyag csatornában az R3 foj­tószerven keresztül bejutó levegővel is keveredik, majd a 7 fúvóréseken átjutva kerül a 4 nyilakkal jelzett légáramba. Mivel az 5 adagolócső vezérelt mozgása következté­ben a pillanatnyi porlasztási fn keresztmetszetben a lég­sebesség kevésbé változik, mint a légtorokban, így az 5 adagolócsőben ébredő részleges vákuum a motor szokásos teljesítménytartománya mellett szintén csak kis mérték­ben változik mind a 10 üzemanyagcsatornában, mind a 16 keverőaknában is. Az említett részleges vákuum hatá­sára kevéssé változó mennyiségű levegő áramlik be az Rs fojtószerven keresztül és ehhez keveredik a 16 keverőak­nában az R2 fojtószerven át idejutó és a levegőnél nagyobb mértékben változó mennyiségű üzemanyag, és ennek megfelelően a 16 keverőaknából az 5 adagoló­csőbe áramló keverék összetétele változik. Az R2 fojtó­szerv ellenállását a 8 lineáris motor a mozgása révén oly módon vezérli, hogy az R2 fojtószerv ellenállása a 9 membrántányér emelkedésével csökkenjen. Ennek meg­felelően az R2 fojtószerven átfolyó üzemanyag mennyi­sége mindig akkora, hogy a porlasztót elhagyó üzem­anyag-levegő keverék éppen a motor pillanatnyi üzem­állapotának megfelelő összetételű. A 16 keverőaknában az üzemanyaghoz annyi levegő keveredik, amely a 15 előmelegítő szakaszon, valamint az 5 adagolócsőben és a 7 fúvórésen keresztül áramló ke­veréknek optimális sebességet és részben megfelelő keve­rési arányt is biztosít. Látható, hogy a találmány szerinti porlasztóban a pillanatnyi porlasztás fn keresztmetszeté­hez jutó üzemanyag nagy sebességű, azon kívül egy kúp­palást alakú, kis vastagságú - ennek megfelelően nagy felületű - sugárban kerül ide és itt a reá megközelítően merőleges irányban áramló — a 4 nyilak szerinti — nagy sebességű levegő igen finom köddé porlasztja. A kis cseppméretű és így nagy párolgó felülettel rendelkező, valamint előmelegített üzemanyag a gőztenziós egyen­súlyt megközelítve párolog el a motor szívócsövének lég­áramában, így a motor hengereibe jól gyulladó, gyorsan égő, homogén gázkeverék kerül, amely igen finom és egyenletes eloszlású üzemanyagködhöz hasonlítható leginkább. A 2. ábrán szemléltetett részlet a találmány szerinti szerkezet olyan példakénti kiviteli alakjához tartozik, amely az 1. ábrán szemléltetett kiviteli példához képest az előmelegítő rendszer és annak közvetlen környezetét jelentő elemek tekintetében tér el. Ennél a kiviteli alaknál az R2 fojtószervek a 25 szeleptű és a hozzá tar­tozó szelepülés képezi. Az említett tűszelep 25 szeleptű­jének mozgatását a 8 lineáris motor mozgása biztosítja. A 16 keverőaknához kapcsolódó 15 előmelegítő szakasz­ban levő legkisebb h szintmagasság, valamint az 5 ada­golócső legalsó helyzetének 24 ütközőgyűrűvel való beál­lítása biztosítja, hogy a javasolt szerkezetben az üzem­anyag áramlása csak a motor alapjáratú fordulatszámánál magasabb fordulatszám esetén induljon meg. Az üzemanyag—levegő keverési arány az R, fojtó­szerv átömlési méretének megválasztásával és a 25 szelep­tűnek az 5 adagolócső helyzetéhez viszonyított eltolásá­val állítható be. A minimális porlasztási légsebesség a 22 rugó rugóerejétől - ez az esetlegesen alkalmazott 23 elő­feszítő csavar révén változtatható — a maximális porlasz­tási légsebesség pedig ezen kívül még az R4 fojtószerv méretétől is függ. Az R4 fojtószerv is kialakítható változ­tatható keresztmetszetűre. Az Rj és R2 fojtószervek ellenállása úgy van összehangolva, hogy kis motorteljesít­mények esetén az R2 fojtószerv, míg a motor nagyobb teljesítménytartományaiban az Rj fojtószerv ellenállása dominál, így a benzinadagolási jelleggörbét a fojtószer­ve méretváltoztatásával, illetve a 25 szeleptű megfelelő profil kialakításával lehet beállítani. A 15 előmelegítő szakaszban az üzemanyag szint és ezáltal a hatásos fűtő felület, valamint a fűtő teljesít­mény az átáramló üzemanyag mennyiségétől függően változik. A pillanatnyi szintmagasságot a 15 előmelegítő szakaszban a 26 fűtőcső üzemanyagszint alatti 27 fura­tainak együttes ellenállása határozza meg. A találmány szerinti szerkezet az ismertetett példa­kénti kiviteli alakoktól bizonyos részletek tekintetében eltérhet anélkül, hogy a találmány lényege megváltozna, így megfelelő konstrukció esetén elhagyható az R! fojtószerv. Alkalmazható a 3 porlasztócső mellett több hasonló kialakítású csődarab is — önmagában ismert módon. Így például a 3 porlasztócsövet legalább részben, az alsó végénél övező további csodarab szerepelhet a szerkezetben, amely a 3 porlasztócsőhöz képest axiális irányban eltolt helyzetű, de amely az áramlási irányában a 3 porlasztócsőhöz hasonlóan előbb szűkülő, majd bővülő kialakítású. Javíthatók a találmány szerinti szerkezet tulajdonsá­gai a 3. ábra kapcsán követhető olyan kiviteli alak eseté­ben, amelynél kapcsolat van biztosítva a 2 légcsatorna torokrésze és a 8 lineáris motor II munkatere között. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom