183232. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet folyékony tüzelőanyag porlasztására és levegővel való keverékének képzésére Otto-motorokhoz

1 183 232 2 Ennél a kiviteli alaknál a 39 csövön és az R6 fojtószer­ven át a légtorokból a 11 munkatérbe áramló levegő az 5 adagolócső mozgatása közbeni időben a 4 nyíl szerinti áramlást fojtó hatást hivatott kiegyenlíteni. Ezen fojtás hatására megváltozik ugyanis a 3 porlasztócsövön belüli és az azt körülvevő áramlás egyensúlya, mégpedig oly módon, hogy az átáramló mennyiség — és ezzel a sebes­ség — belül csökken, kívül pedig nő. A külső áramláshoz f3 keresztmetszet közelében csatlakozik a 39 cső, amely­ben a korábban említett fojtóhatás és a külső áramlás sebességnövekedése miatt csökken a nyomás és így csök­ken a 39 csövön és R6 fojtószerven a 11 munkatérbe áramló levegő mennyisége is, ami tovább csökkenti a 11 munkatér nyomását és ezzel az 5 adagolócsövet igyek­szik felfelé emelni, minek következtében az esetleges foj­tóhatást csökkenti. Ugyancsak a 3. ábra kapcsán egy további példakénti kiviteli alak ismerhető meg. Ennél a kiviteli alaknál a 28 légdúsító egység van alkalmazva. A 28 légdúsító egység lényegében a 31 membrántányérral és az ehhez kapcso­lódó 32 és 33 membránokkal a 29 dúsítótérre és a 39 érzékelőtérre osztott szelence. A 29 dúsítótér a 37 cső útján a 15 előmelegítő szakaszhoz van kapcsolva. A 37 csőbe fojtószerv van iktatva. A 30 érzékelőtér a 38 csö­vön keresztül a 36 pillangószelep utáni szívócső-szakasz belsejével közlekedik. A 31 membrántányért - amely lényegét tekintve egy differenciál membrántányér — a 30 érzékelőtér felől a 35 rugó terheli. A példakénti kiviteli alaknál a 31 membrántányérban olyan levegőjárat van ki­alakítva, amely egyrészt a környezeti légtérbe torkollik, másrészt a 29 dúsítótérbe nyílik és ez utóbbi nyílásnál a 34 légszelep van alkalmazva. Az utóbbi vázolt példakénti kiviteli alak működése a következőképpen történik. Ha a motor egy bizonyos for­dulatszámánál nagy terheléssel jár - például gyorsítás­kor — a töltést szabályozó 36 pillangószelep nyitottabb, így ellenállása kisebb, mint olyankor, amikor a motor ugyanilyen fordulatszámmal, de kisebb terheléssel üzemel. A 28 légdúsító egység vázolt felépítése következ­tében a 31 membrántányérra, illetve a 32 és 33 membrá­nokra ható nyomáskülönbségből érzékeli a 36 pillangó­szelep ellenállását és ezzel a motor pillanatnyi terhelését, valamint a motor üzemeltetőjének - gépjármű vezetőjé­nek - szándékát. A 35 rugó a 31 membrántányérra hatva mindaddig biztosítja a 34 légszelep zárt helyzetét, amíg a korábban említett nyomáskülönbségből ébredő erő kisebb a 35 rugó elő feszítésénél. A motor nagyobb fordulatszáma és viszonylag kis terhelése esetén a 36 pil­langószelep állásából eredő nyomáskülönbség folytán megszűnhet a 31 membrán tányér egyensúlyi helyzetét biztosító nyomásviszony, és ennek következtében olyan értelemben mozdul el a 31 membrántányér, hogy a 34 légszelep nyit és ezen keresztül a környezetből levegő tud bejutni az 5 adagolócsőbe. A 28 légdúsító egység előbbiekben vázolt működése által befolyásolja a motorba jutó keverék összetételét, mégpedig oly módon, hogy kis terhelésnél szegényíti a keveréket és ezzel — járműmotor esetében — forgalmi körülmények között, főként átmeneti üzemállapotban csökkenti a fogyasztást anélkül, hogy a motor dinamikai tulajdonságait rontaná. A találmány szerinti porlasztónak mint arra korábban már utalás történt, rendkívül nagy előnye, hogy a motor üzemére, az üzemanyag fogyasztására igen kedvező befo­lyást gyakorol. Ezen túlmenően jelentős előnye a talál­mány tárgyának, hogy geometriai alakja és elrendezése nagyon hasonló az ismert szerkezeti felépítésű és műkö­dési elvű, esőáramlású, féklevegős kiegyenlítésű porlasz­tókhoz. Ennek megfelelően a találmány szerinti szerke­zet könnyűszerrel idomítható a hagyományos porlasztók alapjához és helyszükségletéhez, így nem szükséges a motorokat és közvetlen tartozékait a találmány szerinti porlasztó alkalmazása miatt átalakítani. Szabadalmi igénypontok í. Szerkezet folyékony tüzelőanyag porlasztására és levegővel való keverékének képzésére Otto-motorokhoz, amelynél a motor szívócsövéhez csatlakoztatott, pil­langószeleppel ellátott légcsatorna, ebben elhelyezett por'asztócső és a szerkezethez tartozó tartályból a por­lasztócső belsejébe folyékony tüzelőanyagot juttató szei v van, azzal jellemezve, hogy a porlasztócső (3) belse­jébe nyúló végének közelében fúvóréssel ellátott, másik végével lineáris motor (8) mozgatószervéhez kapcsolt, a lineáris motor (8) fojtószerv (R4) útján a környezetbe nyíló munkaterével (11) ugyancsak fojtószerven (R3) át csatlakozó adagolócsöve (5) van és ez az adagolócső (5) olyan keverőaknával (16) van összeköttetésben, amelynek alsó része fojtószerven (R2) át a tartályhoz (17: van csatlakoztatva, egy benne levő oldalfurattal (19) ellátott keverőcső (18) pedig a környezettel van összeköttetésben. 2. Az 1. igénypont szerinti szerkezet kiviteli alakja,. azzal jellemezve, hogy a lineáris motor (8) membránnal (21) két térre osztott szelence, és a membránhoz (21) vagy az ezt megtámasztó membrántányérhoz (9) van kapcsolva az adagolócső (5). 3. Az i. vagy 2. igénypont szerinti szerkezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy egyik végével a lineáris mo­tor (8) munkaterébe, másik végével a légcsatorna (2) torokrészének környezetébe csatlakoztatott, fojtószerv­vel (R6) ellátott csöve (39) van. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti szerke­zet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az adagolócső (5) porlasztócsőbe (3) nyúló végét képező, kettőskúpot alkotó záróteste (6) van, amelynek egyik kúpfelülete és az adagolócső (5) fala között fúvórés (7) van. 5 Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti szerke­zet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az adagolócsö­vet (5) legalább egy szakaszon övező vezetőhüvelye (12) 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom