183224. lajstromszámú szabadalom • Vágánymegmunkáló, ill. szállítójármű változtatható kerék-terhelés eloszlással
1 183 224 értékeket ugyancsak szériában előállítható kapcsolóelemekkel lehet tovább feldolgozni. Ilyen fajtájú forgóváz felépítésű vágánymegmunkáló és szállító járműveknél, amelyeknek négy, a forgóváz oldalkeret függőleges középtengelye köré csoportosított csavarrugókból álló hordozó rugócsoportja van, a találmány értelmében igen előnyös, ha a forgó potenciométer a forgóváz oldalkeret egyik, a középtengelytől távolságban lévő nyílásában van elhelyezve és a forgó potenciométer szabályozószerve a két szomszédos csavarrugó között átvezetett és a hordozó rugócsoport középső tartományában elhelyezett kötélvezető görgőn át, a forgóváz oldalkeret függőleges középtengelyében felfelé vezetett kötél útján a forgóvázbölcsővel van összekötve. Ily módon egyrészt a forgó potenciométer a külső behatásoktól és károsodástól messzemenően védve van, másrészt a forgóváz oldalkeret és a forgóvázbölcső közötti tényleges rugóút központilag megállapítható. A forgó potenciométerek pontossága miatt ily módon egy nagyon pontos mérési érték képződik és a forgóvázoldalkeretek és a járműtengelyek súlyrészeinek figyelembevétele mellett kapott kerékterhelések is nagyon pontosak. A találmányt részletesebben a rajzok alapján ismertetjük, amelyek a találmány szerinti vágánymegmunkáló gép példakénti kiviteli alakját tüntetik fel. Az 1. ábra a vágánymegmunkáló jármű első kivitelének oldalnézete változtatható kerékterhelés elosztással. A 2. ábra az 1. ábra szerinti jármű futóművének vázlatos felülnézete. A 3. ábra az 1. ábra szerinti jármű forgóvázának oldalnézete nagyobb léptékben. A 4. ábra az 1. ábra szerinti jármű stabilitásának ellenőrzésére szolgáló vázlatos kapcsolási rajz. Az 5. ábra a találmány szerinti változta tható kerékterhelésű jármű más kivitelének oldalnézete. A 6. ábra az 5. ábra VI—VI vonala mentén vett metszet. Az 1. ábra vasúti 1 forgódarut ábrázol, amely két, egymástól távolságban lévő, kéttengelyű forgóvázként kialakított 2 futóművével a 3 sínekből és 4 talpfákból álló 5 vágányon mozgatható. Az 1 forgódaru saját 5 járműhajtással van ellátva, amely a 6 járműkeret alsó oldalán helyezkedik el és a 2 futómű egyik kerékpárjára hat (az 1. ábrán a baloldalira). A 7 daruállvány a teleszkópszerűen kihúzható 8 darukarral és a 9 kezelőkabinnal együtt a 10 forgógyűrű segítségével a függőleges 11 tengely körül forgathatóan van a 6 járműkereten ágyazva. A 8 darukar a vízszintes 12 tengely körül elforgathatóan van a 7 daruállványon ágyazva. A jobb áttekinthetőség kedvéért az 1 forgódaru mozgásait létrehozó hajtóberendezéseket, mint a forgóhajtást, a Derrick hengert és a hosszanti állítóhajtásokat a darukar számára, valamint a kötéldobos hajtásokat az emelőmű számára a rajzokon nem ábrázoltuk. Az 1 forgódaru 13 ellenőrző berendezéssel van felszerelve, amely a 9 kezelőkabinban van elhelyezve és villamos 14 kapcsolási elrendezésből, ebhez csatlakoztatott 15 kerékterhelést jelző készülékből, valamint négy lámpából álló 16 figyelmeztető berendezésből áll. A 14 kapcsolási elrendezés bemenetei 17 vezetékeken át összesen négy villamos 15 érzékelővel és 19, illetve 20 vezetékeken át további 21 és 22 mérési érték érzékelővel vannak összekötve. Ezeknek a villamos érzékelőknek az elrendezését és működését a későbbiekben közelebbről ismertetjük. A 2. ábrán a 2 futóműnek és a vágánynak a találmány megértéséhez szükséges részleteit ábrázoltuk kizárólag r vázlatosan. Mindegyik 2 futómű két 23 forgóváz oldalkeretből áll, amelyben a két nyomkarimás 24 kerékpár ágyazva van és a két 23 oldalkereket összekötő 25 forgóvázbölcsőből, amely külső végeivel a 23 oldalkeret alsó ágára támaszkodik egy-egy — a 2. ábra baloldali alsó •jQ részén látható — négy 26 csavarrugóból álló hordozó rugócsoport segítségével. A négy 26 csavarrugó eredő rugóereje a mindenkori hordozó rugócsoport függőleges 27 középtengelyében hat. Ha feltételezzük, hogy a rugójelleggörbe lineáris, akkor a mindenkori rugóút, azaz a 1 g 26 csavarrugó megrövidülése a terhelés alatt, ezzel a terheléssel arányos. Ily módon tehát a hordozó rugócsoport rugóútjából meg lehet állapítani a jármű súlyából a szóbanforgó oldalkeretre eső 2F terhelésrészt. Mivel a forgódaru esetében a jármű súlya a terhelésfelvételnek meg- 2o felelően változik, és a jármű súlypontja a 8 darukar mindenkori munkahelyzetének megfelelően helyeződik át, az oldalkeretekre különböző 2F!, 2F2,2F3, 2F4 terhelésrészek adódnak. Hogy a mindenkori terhelésrészből pl. a 2F)-ből a szóbanforgó 23 oldalkereten ágyazott 25 járműkerekek tényleges kerékterhelését meg tudjuk állapítani, a rugóval el nem látott járműrészeknek, úgymint oldalkeretnek, a kerékpároknak és a mindenkori hajtóműrésznek a szóbanforgó oldalkeretre eső súlyrészét a 2Fi terhelésrészhez hozzá kell adni. Mivel a 2Ft terhe- 30 lésrész a hordozó rugócsoport 27 középtengelyére, a kerékterhelések viszont a 28 sínközépre vannak vonatkoztatva, az eredő értéket a 27 középtengelynek, illetve a 28 sínközépnek a 29 vágányközéptől mért távolságának viszonyában kell átszámolni. A most már a 28 sín- 35 középre vonatkoztatott 2Ri eredmény most már a szóbanforgó 23 oldalkereten ágyazott mindkét járműkerék kerékterhelésének felel meg. A 3. ábrán a 23 oldalkeret 2Fi, terhelésrészének, illetve a rugó útjának megállapítására szolgáló berendezés 43 látható. A 23 oldalkereten egy központos négyszögletes 30 nyílás van, amelyben a 25 forgóvázbölcsőnek a csavarrugókra támaszkodó külső 31 vége függőleges irányban csúsztathatóan van vezetve. A 23 oldalkeret két oldalsó 32 nyílása közül az egyikben 33 forgó potencioméier- 45 ként kialakított villamos útérzékelő van elhelyezve, amelynek forgatható 34 szabályozószerve 35 kötélvezetö görgőkön átvezetett 36 kötél segítségével a 25 forgóvázbölcsővel van mozgásképesen összekötve. A 30 nyílásban lévő 35 kötélvezető görgő a 26 csavarrugók között úgy 50 van elhelyezve, hogy a 36 kötél felfelé futó vége a hordozó rugócsoport 27 középtengelyében fut. A 3. ábrából továbbá a bevezetőben ismertetett kerékterhelés kiegyenlítőrendszer kettős működésű nyomás alatti 37 hengere látható, amely egyrészt a 23 oldalkeret- 55 hez és másrészt a 6 járműkerethez van csuklósán csatlakoztatva. A 37 henger által a jármű súlypontjának külpontos helyzetében létesített járulékos erőt az RÍ kerékterhelés megállapításakor figyelembe kell venni. Ebből a célból a nyomáskiegyenlítő 38 vezetékekkel összegű kötött villamos 39 nyomásérzékelőt alkalmazunk, amely a 37 hengerben lévő nyomással arányos villamos mérési értéket hoz létre és amely a 40 vezetékek révén a villamos 14 kapcsolási elrendezéssel van összekötve. A 4. ábra a 13 ellenőrzőberendezés vázlatos rajzát 55 ábrázolja. A villamos 14 kapcsolási elrendezésnek, a be2 4
