183204. lajstromszámú szabadalom • Billenőfedél járművekhez
1 1S3 204 A találmány billenőfedél járművekhez, különösen autóbuszokhoz és zárt helyzetben vízszintesen felosztott billenőfedélrésszel, amelyek közül a felső vízszintes billenőfedélrész billenőtengely révén a felső fedélrészhez van horgonyozva, és a felső fedélrésznek a billenőfedél nyitva tartására nyomórugója van. A 2.830.192 számú német közrebocsátási iratból ismeretes olyan billenőfedél, amely a bevezetőben említett típushoz tartozik. Ennél mindkét fedélrész minden esetben a jármű vázon, vagy karosszérián van vezetve, míg a felső fedélrész a billenőtengely révén a jármű vázzal, vagy karosszériával van összekötve, az alsó fedélrész számára merőleges vezetősínek formájában vezetőelemek vannak, amelyekben görgők révén van az alsó fedélrész vezetve. Tehát az ismert billenőfedél nyitásakor a görgők ezekben a sínekben futnak, amelyek a billenőfedél által lezárt nyílás szélén vannak merőlegesen elrendezve. Ily módon mindkét fedélrész a nyitási folyamat alatt vezetve van. A nyomórugó egyik végével az alsó fedélrész alsó széléhez van horgonyozva, míg másik végével a járműhöz van rögzítve. Az ismert billenőfedél bonyolult felépítése miatt hátrányos. A nyílás mentén elrendezett vezető sínek a billenőfedéllel lezárható tér töltésekor és ürítésekor könnyen megsérülhetnek. Bár ezek a vezetékek az alsó fedélrész egzakt vezetését biztosítják, akadályozzák a nyitási mozgást, mivel a görgőknek a vezetékben történő súrlódását nyitáskor le kell győzni. A nyomórugó elrendezése és kialakítása igen kedvezőtlen. Egyrészt az alsó fedélrész alsó szélébe kell kapaszkodnia ahhoz, hogy az egész billenőfedelet nyitott helyzetben tudja tartani. Másrészt éppen ezen tartó feladata miatt a billenőfedél felső tartományában a járművázhoz kell, hogy rögzítve legyen, mert minden más helyzetében a nyílást szűkítené. Ez a helyzet szükségessé teszi, hogy a nyomórugó zárási helyzetben a nyílás alsó széléig érjen. Az ismert megoldásnál a nyomórugó, mint hidrodinamikus emelőberendezés van kialakítva. Ez azt teszi szükségessé, hogy a dugattyúidnak az egész nyílási tartományra ki kell tudni nyúlnia. Ezért a hidrodinamikus hengernek éppen olyan hosszúnak kell lennie, mint a dugattyúid. Szokásos módon a járműveken ilyen hosszú nyomórugóra nincs hely. Már ezen okból kifolyólag az ismert billenőfedél a viszonylag kis nyílásokhoz alkalmas. A találmány feladata egyszerűen és olcsón előállítható és a követelményeknek megfelelő billenőfedél létesítése, amely különösen alkalmas magas nyílásokhoz. Ezt a feladatot a találmány szerint azáltal oldjuk meg, hogy az alsó fedélrész nyitott helyzetben alsó szélével a járműváztól függetlenül végződik és a felső fedélrész és az alsó fedélrész között van a nyomórugó elrendezve és hozzá a felső fedélrészt a járművázzal zárt helyzetben összekötő retesz van rendelve. A felső fedélrészhez további nyomórugó van horgonyozva, amely szabad végével a járművázzal van kapcsolatban. A találmány szerinti billenőfedél egyszerű felépítésű. A vízszintes felosztás révén lehetővé válik, hogy nyitásnál először az alsó fedélrész kerül felbillentésre. Mivel a nyílás viszonylag magas, némely esetben elegendő csak ezen fedélrész nyitása, amennyiben azonban ez a nyitási mérték nem elegendő, az egész billenőfedél véghelyzetbe felbillenthető. Ebben az esetben mindkét fedélrészt egymáshoz képest bebillentett helyzetben együttesen a billenőtengely körül felhajtjuk. Mivel az alsó fedélrész ekkor a felső fedélrészhez képest szögben helyezkedik el a billentéshez lényegesen kisebb helyre van szükség, mint osztatlan billenőfedél esetén. A két nyomórugó egyszerű nyitórudazatot képez, amely a találmány szerinti billenőfedelet könnyen kezelhetővé teszi. A felső fedélrész számára egy retesz van elrendezve, amely biztosítja, hogy a billenőfedél nyitásának kezdetekor csak az alsó fedélrészt lehet felbillenteni. Ez a retesz többféleképpen kialakítható. Az alsó fedélrész a felső fedélrész lényeges mozgatása nélkül egy ütköző által határolt billentési helyzetbe hozható, amikor is a nyílás egy része hozzáférhető. Az alsó fedélrész ezt a billentési helyzetet a nyomórugó erejének hatására éri el. Amikor a felső fedélrészhez rendelt nyomórugó a járműalvázhoz egy csuklós emelőként van hozzákapcsolva és a felső fedélrész zárt helyzetében egy stabil véghelyzetben van, amikor a felső fedélrész záróhelyzetben tartózkodik, vagy amikor a felső fedélrészhez tartozó nyomórugó a fedélrész zárt helyzetében egy csuklós emelő holtpontjában van, a nyitáskor a közbenső helyzetet elérő billenőfedél lendülete felhasználható a felső fedélrésznek nyitására, mind addig a helyzetig, amikortól a felső fedélrészhez tartozó nyomórugó azt nyitási irányban kényszeríti, és mindkét fedélrészt felső véghelyzetbe szállítja. Amennyiben a felső fedélrészhez tartozó nyomórugó úgy van elrendezve, hogy a záróhelyzetben levő felső fedélrészt nyitási értelemben szorítja, előnyös, ha a retesz úgy van kialakítva, ha a felső fedélrész csak azután válik szabaddá, ha a középső fedélrész közbenső nyitott helyzetét elérte. A retesz nyitásakor a felső fedélrész rögtön szabaddá válik és a felső fedélrészt terhelő nyomórugó azonnal megkezdi annak nyitását, valamint az egész billenőfedélnek véghelyzetbe mozdítását. Abban az esetben, amikor az alsó fedélrész lendülete révén a felső fedélrészt magával viszi és az első nyomórugó mindkét fedélrészt nyitási irányban felbillenti a két rész mozgáskapcsolatát ütköző hozza létre, amely a két fedélrész között helyezkedik el, és a forgató nyomaték - nak az alsó fedélrészről a felső fedélrészre történő átvitelére szolgál. Mindkét konstrukciónál közös, hogy egy bizonyos rugóbeállításnál a billenőfedél nyitása esetén elegendő az alsó fedélrészt mozgásba hozni. A billenőfedél részek hátralevő mozgása a nyitott véghelyzetig ezután automatikusan történik. Abból a célból, hogy a mozgás folyamatát a billenőfedél zárásakor fordított sorrendben lehessen elvégezni, előnyös, ha a második nyomórugó keményebb, mint az első. Ez azt idézi elő, hogy záráskor először a felső fedélrész billen be, és azután az alsó. Előnyösen az alsó fedélrész magasabb, mint a felső. Ezen kialakítás révén, ha mindkét fedélrész azonos kialakítású, az alsónak a súlya nagyobb. Nyitási folyamatkor, a nagyobb tömegű alsó fedélrész a könnyebb felső fedélrészt könnyebben tudja magával vinni. A találmány előnyös kivitele szerint a retesz egy az alsó fedélrészből oldalt kiálló és az összekötőtengelyhez közel elrendezett csappal rendelkezik, amelyhez a jármű alvázon egy befutó kulissza van hozzárendelve, amelyből viszont az alsó fedélrész felbillentésekor kilép. Ez a retesz egyszerű kialakítású és automatikusan kikerül az erőhatás alól, amikor az alsó fedélrész zárt helyzetéből kiindulva egy bizonyos nyitási helyzetet elér. A retesz 2 • 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
