183204. lajstromszámú szabadalom • Billenőfedél járművekhez

1 183 204 2 meg azt is biztosítja, hogy az alsó fedélrészt és a felső fedélrészt záró helyzetben a jármű alvázára horgonyozza és így betörés ellen biztosít. A találmány szerint előnyös lehet, ha az alsó fedélrész ütköző elérésekor a felső fedélrészhez képest 90 fokos szöget zár be. Ez a szöghelyzet lehetővé teszi a nyíláshoz a hozzáférést, amikor a fedél csak félig van kinyitva. Azonkívül ez a szöghelyzet előnyös a lendületnek az alsó fedélrészről a felső fedélrészre történő átvitele szempont­jából is. A találmány további kivitele szerint a második nyomó­rugó a felső fedőrészhez tartozó végével egy kengyel alsó végéhez van horgonyozva, amely a felső fedélrészhez van rögzítve és az összekötő tengelyen át lefelé van ve­zetve. A kengyel egyszerű és biztos kapcsolatot eredmé­nyez a két fedélrész között. Azonkívül hozzájárul a be­törés elleni biztosításhoz, mivel a két fedélrész közti összekötőtengelyen átnyúlik és a két fedélrészt egymás­hoz köti. A nyitási folyamat szempontjából előnyös, ha legalább a második nyomórugó két stabil véghelyzetű csuklós emelő elrendezésben van horgonyozva, amely véghelyze­tek közül az egyik a záróhelyzet a másik a nyitott hely­zet. Ez az elrendezés biztosítja, hogy zárt helyzetben legalább az alsó fedélrész a jármű vázra ütközik. Nyitás­kor csupán a holtponton kell átsegíteni a fedelet és azután a rugók automatikusan nyitnak. A találmányt részletesen kiviteli példák kapcsán raj­zok alapján ismertetjük, ahol az 1. ábra a találmány szerinti billenőfedél oldal­nézete. A 2. ábra az 1. ábra szerinti billenőfedél hátulnézete. A 3. ábra egy retesz és a két fedélvéget összekötő kengyel nézete. A 4. ábra a 3. ábra szerinti retesz és kengyel oldal­nézete. Az 5. és 6. ábrák egy további reteszt szemléltetnek, zárt és részben nyitott billenőfedél esetén. Az 1. ábra 1 billenőfedelet szemléltet, amely a jelen esetben omnibusz csomagtér ajtóként kerül felhaszná­lásra. Az 1 billenőfedél 2 felső szélén vízszintes 3 billenő­­tengellyel rendelkezik, amelyet gumiprofil alkot. A billenőfedelet 3 véghelyzetben ábrázoljuk, mégpe­dig S-sel jelölt záróhelyzetben, amikor is a 4 alvázon lévő nyílást teljesen lefedi, majd az E-vel jelölt véghely­zetben, amikor a nyílás teljes magasságban hozzáférhető és egy ütközővel határolt, Z-vel jelölt középhelyzetben, amelyet az 1. ábrán pont-vonalkázottan jelölünk. Az 1 billenőfedél vízszintesen fel van osztva a záró­helyzetet tekintve egy felső 5 fedélrészre és egy alsó 6 fedélrészre. A részek lényegében vízszintes 7 össze­kötőtengely révén egymással össze vannak kapcsolva. Ez a tengely ugyanúgy mint a 3 billenőtengely gumi­­profilból készül. A felső 5 fedélrész ily módon a 7 össze­kötőtengely és a 3 billenőtengely között van. A kiviteli példánál a felső 5 fedélrészhez két 8 nyo­mórugó van hozzárendelve, amelyek alsó végeikkel a 4 alvázhoz és felső végeikkel az 5 fedélrészhez vannak billenthetően horgonyozva. A két nyomórugó szimmetri­kusan az 5 fedélrész jobb és bal oldalán van elrendezve. Ezek légrugóként vannak kialakítva és úgy vannak el­rendezve, hogy záróhelyzetében található felső fedélrész esetén egy csuklós emelőelrendezés holtpontjában van­nak. Ez az 1. ábrából látható, ahol a nyomórugó hatás­vonala enyhén ferdén a fedélrész síkjához a 3 billenőten­gely csuklópontján át vezet. A nyomórugónak ábrázolt elrendezésével elérhető, hogy a felső fedélrésznek a záró­­helyzetéből történő kibillentésekor rögtön a rugó hatása alá kerül és önműködően kinyílik. A nyomórugó úgy van méretezve, hogy az E véghelyzetben található felső 5 fe­délrész esetén az egész billenőfedelet nyitva tudja tartani. A felső 5 fedélrésztől a fedél széleinél egy-egy 9 ken­gyel vezet a 7 összekötőtengelyen át az alsó 6 fedélrész­hez. A kengyel felső vége a felső 5 fedélrészen van rög­zítve Alsó vége második 10 nyomórugó horgonyzására szolgál, amely másik végén az alsó 6 fedélrésszel össze­kötött 11 tartón van billenthetően horgonyozva. Záró­helyzetben a második 10 nyomórugó úgy van elren­dezve, hogy W’ hatásvonala a 7 összekötő tengely csukló­pontján kívül vezet és az alsó 6 fedélrészt záróhelyzetben a nyomórugó a 4 alvázon felfeküdve tartja. A nyomó­­rugó ezáltal egy csuklós emelőelrendezés stabil véghely­zetében van. Ezen elrendezés holtpontja a záróhelyzettel egy körülbelül 20 fokos szöget zár be. Az 1. ábrán ezt szaggatottan jelöltük. A másik stabil helyzet a Z köz­benső helyzet, amelyben az alsó 6 fedélrész a felső 5 fe­délrésszel körülbelül 90 fokos szöget zár be. Az alsó 6 fedélrész felső 12 szélén 13 retesz van elhe­lyezve, mégpedig a felső 5 fedélrész számára. A retesz az alsó fedélrészen elrendezett 14 csappal rendelkezik, amely az alsó fedélrészből oldalt a 7 összekötőtengellyel párhuzamosan kiáll. Ehhez a csaphoz az alvázon 15 be­futókulissza van hozzárendelve, amely az alsó fedélrész nyitásakor a csap kibillenését 16 pálya mentén lehetővé teszi. A 3. ábrán szaggatottal ábrázoljuk, hogy oldódik az alsó 6 fedélrész felbillentésekor a csap a befutó­kulisszától. A nyomórugó, a retesz és a tengely mindenkor fedél­részek mindkét oldalán szimmetrikusan vannak elren­dezve. Az 1. és 2. ábrából látható, hogy az alsó 6 fedélrész magasabb, mint a felső 5 fedélrész. A második 10 nyomórugók keményebbre, illetve merevebbre vannak kialakítva, mint a 8 nyomórugók. A Z közbenső helyzetben a második 10 nyomórugók egy ütközési helyzetet érnek el, amikor is egy nem ábrá­zolt ütközőre feküsznek fel. Az ütköző a két 5 és 6 fe­délrész között hat és adott esetben a 10 nyomórugók löketkorlátozása képezi. A billenőfedél nyitásakor elegendő a zárt kireteszelni és az alsó 6 fedélrészt a megmutatott holtponttól átbil­lenteni. Ezután a 10 nyomórugók az alsó fedélrészt ön­működően kinyitják és egészen a Z közbenső helyzetig mozgatják. Amennyiben ez a nyitási mérték elegendő az alsó 6 fedélrészt ekkor kézzel lefékezzük. Amikor az egész nyílást szabaddá kell tenni, akkor az alsó 6 fedél­részt a 10 nyomórugó erejének hatására korlátozás nél­kül a Z közbenső helyzetbe engedjük billenni, amelyben a 10 nyomórugó löketkorlátozó részei ütközőként szol­gálnak és megakadályozzák az alsó fedélrésznek a felső fedélrészhez képesti további billentését. Az alsó 6 fedél­résznek felbillenésekor a 14 csap kifut a 15 kulisszából, am kor is a felső 5 fedélrész billenthetővé válik. A 7 ösz­­szekötőtengely körül billenő alsó 6 fedélrész lendülete révén a forgatónyomaték átadódik a felső 5 fedélrészre, am kor most már mindkét 5, 6 fedélrész egymáshoz képesti behajtott helyzetükben együttesen a 3 billenő­tengely körül E véghelyzetükbe felbillennek. A közbenső Z helyzetben meglévő forgatónyomaték arra szolgál, hogy a felső 5 fedélrészt annyira kibillentse, hogy a 8 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom