183178. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új karbonsav-származékok előállítására
i 183 178 2 hat - jelenlétében, és adott esetben savat aktiváló szer vagy vízeivonószer jelenlétében, —25 - + 150°C hőmé sékleten, előnyösen -10*C és a reakciókeverék forrási hőmérséklete között végezzük. Az utólagos hidrolízist célszerűen sav, igy sósav, kénsav, foszforsav vagy trifluor-ecetsav, vagy bázis, így nátrium-hidroxid vagy kálium-hídroxid jelenlétében, megfelelő oldószerben, így etanolban, viz-etanol, víz-izopropanol vagy víz-dioxán elegyben, magasabb hőmérsékleten, pl. a reakciókeverék forrási hőmérsékletén végezzük. A benzilcsoport utólagos eltávolítását vagy az utólagos dehalogénezést célszerűen oldószerben, így metanolban, etanolban, etilacetátban vagy jégecetben katalitikusán aktivált hidrogénnel, pl. hidrogénnel platina vagy palládium-szén jelenlétében, 0-75 °C hőmérsékleten, előnyösen szobahőfokon, 1 -5 bar hidrogénnyomáson végezzük. Az utólagos 0-alkilezést célszerűen egy megfelelő halogeniddel vagy szulfcnsavészterrel, pl. metiljodiddai, dimelil-szulfáttal, etii-bromiddal, p-toluolszulfonsav-benziSészterrel vagy metánszulfonsavizopropilészterrel, adott esetben bázis, így nálriumhidrid, kálium-hídroxid vagy ká!ium-terc-buti!át jelenlétében és előnyösen oldószerben, igy dieliléterben, tetrahidrofuránban, dioxánban, etanolban, piridinben vagy dimetil-formamidban, 0 —75°C hőmérsékleten, előnyösen szobahőfokon végezzük. A fémhidriddel végzett utólagos redukciót célszerűen komplex fémhidriddel, igy litium-alumínium-hidriddel, oldószerben, így dietil-éterben, tetrahidrofuránban vagy dioxánban, 0 - 100 °C hőmérsékleten, előnyösen a reakciókeverék forrási hőmérsékletén végezzük. Egy hidroxi-metilcsoport utólagos oxidációját célszerűen egy fémoxiddal, így mangán-dioxiddal, oldószerben, így acetonban vagy dikiórmetánban, 0-50°C hőmérsékleten, előnyösen szobahőfokon végezzük. Egy hidroxi-metilcsoport utólagos átalakítását halogén-rnetilcsoporüá halogénezőszerrcl, így tionil-kloridda!, foszfor-trikloriddal, foszfor-tribromiddal vagy foszfor-penlakloriddal, oldószerben, így metilén kloridban, szén-tetrakloridban, benzolban vagy nitro-benzolban, és az ezt követő reakciót egy malonsavésztérrel, pl. a inalonsav-dietilészter alkálisójával 0-l00°C, előnyösen 20- 50°C- hőmérsckleten végezzük. Az utólagos acetálképzésl célszerűen a megfelelő alkoholban mint oldószerben, pl. metanolban vagy etanolban, sav, igy sósav vagy kénsav jelenlétében végezzük, vagy egy megfelelő orloészterrel, pl. ortohangyasav-lrietilészterrel, 0-100°C, előnyösen 30 — 60 °C hőmérsékleten, átacetáloz.ással. Egy formilvegyület utólagos kondenzációját célszerűen oldószerben, így piridinben-yrigy letrahidrofuránhan malonsavval, malonsavésztérrel vagy egy trialkilfoszfon-ecetsav-észlerrel, adott esetben bázis, mint kondenzálószer, pl. piperidin, káliumterc-butilát vagy nátriumhidrid jelenlétében, 0- 100 °C hőmérsékleten végezzük, majd ezt követően sósavval vagy kénsavval savanyítva kapjuk az előállítani kívánt savat. Az utólagos Friedel — Crafts acilezést egy megfelelő savhalogeniddel vagy savanliidriddcf megfelelő oldószerben, így szén-diszulfidban. metilénkloridbau, diklór-etánban vagy nitro-benzolban. Friede! - Crafts katalizátor, így alumíniumkicrid jelenlétében, 0-50°C hőmérsékleten, előnyösen szobahőfokon végezzük. Az utólagos alkoholízisl előnyösen oldószerként egy megfelelő vízmentes alkoholban, pl. vízmentes metanolban, etanolban vagy propanolban, sav, így sósav vagy kénsav jelenlétében, magasabb hőmérsékleten, előnyösen a reakciókeverék forrási hőmérsékletén végezzük. Az utólagos Willgerodt-rcakciót célszerűen alkoholos oldószerben, így metanolban, etanolban vagy izopropanolban, az acetiivegyületel egy aminnaí, pl. morfolinnal kén jelenlétében melegítve végezzük. Az így kapott megfelelő tioamidot ezt követően szervetlen bázis, így nátrium-hidroxid jelenlétében melegítve a megfelelő ecetsav-származékká alakítjuk, a reakciót igen előnyösen a reakciókeverék forrási hőmérsékletén végezve. Egy szulfonsavhidrazid - amit egy megfelelő hidrazin és egy megfelelő reakcióképes karbonsavszármazék reakciójával állítottunk elő - utólagos diszproporcionálását bázis, így nátriumkarbonát jelenlétében, oldószerben, így etilénglikolban, 100 —200 °C, előnyösen 160—170 °C hőmérsékleten végezzük. Egy megfelelő I általános képletéi vegvület átalakítását egy megfelelő szerves fémvcgyülelté célszerűen iners oldószerben, így dietil-éterben, tetrahidrofuránban, dioxánban vagy telrahidrofurán-nhexán keverékben, adott esetben védőgáz, pl. nitrogén jelenlétében, előnyösen egy megfelelő líliumvegyíilettel, pl. bittiliítiummal n-hexánban, -60 — + 50 °C hőmérsékleten végezzük. Ezt követően egy megfelelő szerves fémvegyület így kapott oldatát adott esetben védőgázatmoszférában előnyösen szilárd szénsavba öntjük. Az előállított I és la általános képletéi vegyüieteket szervetlen vagy szerves savakkal vagy - ha Z jelentése karboxiiesoport vagy karboxilcsoporlot tartalmaz - bázisokkal is fiziológiásán elviselhető sóikká alakíthatjuk. Ilyen savak pl. a sósav, brómhidrogénsav, kénsav, foszforsav, tejsav, citromsav, borkősav, borostyánkősav. maleinsav vagy fumársav, és bázisok pl. a nátrium-hidroxid, káliurnhidroxid vagy ctklohexil-amin. A kiindulási anyagokként használt IV — XVII általános képletéi vegyületek az irodalomból ismertek, illetve önmagukban ismert eljárásokkal előállíthatok. így pl. egy II vagy IV általános képletéi vegyületet úgy állítunk elő, hogy egy 2-klór- vagy 2-bróm-nitro-karbonsavat vagy egy ilyen származékot egy megfelelő aminnal reagálta tunk, majd az előállított 2-amino-vcgyülel nitrocsoporlját katalitikusán aktivált hidrogénnel, naszccnsz hidrogénnel. fémekkel vagy fcmsókkal redukáljuk, és az így kapott aminovegyületet egy megfelelő diazóniumsón keresztül a megfelelő IV általános képletü vegyületté alakítjuk. Azokat a IV általános képletü kiindulási vegyületeket, amelyek képletében R, alkoxi- vagy fenil-alkil-oxicsoport, úgy állítjuk elő, hogy az előállított hidroxi-karbonsavat alkilezzük és szükséges esetben ezt követően hidrolizáljuk. 5 10 15 i 20 25 30 35 40 45 50 55 50 65 8
