183169. lajstromszámú szabadalom • Eljárás sztiril-ciklopropán-karbonsav-észterek előállítására

3-fenoxi-benzil-a!kohol, 3-fenoxi-a-ciano-benzi!-aIko­­hol, 3-fcnoxi-4-fluor-a-ciano-bcnzil-alkohol. Célszerűen metanolt és etanolt használunk. Hígítószerként az alábbiak jönnek figyelembe: benzol, toluol, benzin, petroléter, ciklohexán, klór-benzol, xilol, kloroform. A reakció hőmérséklete 30 és 150 °C, célszerűen 50 és 100 °C között van. A (III) általános képletű vegyüieteket oldjuk egy (IV) általános képletű alkoholban, és adott esetben még egy hígítószert is adunk hozzá, majd ezt követően halogé­­nezőszert vezetünk vagy csepegtetünk az elegyhez. Előnyösen azonban alkohol hozzáadása nélkül a (III) általános képletű kiindulási anyagot adott esetben nyo­más alatt és adott esetben egy hígítószer jelenlétében a halogénezőszerrel hozzuk össze, és az elegyet hőkezei­­jük. Ezt követően a (IV) általános képletű alkoholt, adott esetben további sósav jelenlétében csepegtetjük vagy pumpáljuk az elegyhez. A halogénczőszcrt előnyö­sen feleslegben adjuk. Az ily módon előállított (II) általános képletű vegyü­ieteket az oldószer ledesztillálása után elkülönítjük. Minden további tisztítás nehézkes, de nem is szükséges. A fentiek szerint kapott (II) általános képletű vegyüiete­ket nyers állapotban közvetlenül az (1) eljáráshoz fel­használhatjuk. A (III) általános képletű vegyületek újak. E vegyüiete­ket a (6) eljárással állítjuk elő, amennyiben valamely a) (V) általános képletű vegyületet, ahol R' és Rz jelentése a fenti, foszforpentakloriddal rcagáltatunk, vagy b) valamely (VI) általános képletű vegyületet, ahol R1, R2, R3 és R4 jelentése a fenti, dekarboxilezünk, vagy elszappanosítva karbonsavvá alakítunk, majd de­karboxilezünk, vagy c) valamely (V) általános képletű vegyületet, ahoi R' és Rz jelentése a fenti, redukálunk, a kapott vegyületről egy molekula vizet leszakítunk. Abban az esetben, ha a (6a) eljárásváltozatnak ki­indulási anyagként 4,4-dimetil-3-(4'-trifIuor-metoxi­­-fenacil)-y-butirolaktont alkalmazunk, a reakció lefutá­sát a C vázlattal szemléltethetjük. A (6a) eljárásváltozathoz felhasznált kiindulási anya­gokat az (V) általános képlettel jellemezhetjük, a képlet­ben R1 és R2 szubsztituens jelentése az (1) eljárásnál megadottal azonos. Az (V) általános képletű vegyületek újak. Az (V) általános képletű vegyületek 4,4-dimetil-3- -fenacil-y-butirolaktonhoz hasonlóan állíthatók elő ( J. Org. Chemistry: 39. kötet, 17. szám, 2604. old. [1974]). Ezeket a vegyüieteket a (16) jelzésű eljárás szerint is előállíthatjuk. Klórozószerként foszfor-pentakloridot alkalmazhatunk. A (6a) eljárást oly módon végezzük, hogy kiindulási anyagként felhasznált (V) általános képletű vegyületet 1,1 —2 ekvivalens mennyiségű klórozószerrel reagálta­­tunk. Célszerűen — az ismert megoldásokkal ellentétesen — (lásd Houbcn—Wcyl: V. kötet, 3. 912 oldaltól) a keto­noknak foszfor-pentakloriddal való reakcióját egy hígító­szer jelenlétében végezzük. Hígítószerként elsősorban szénhidrogének, így benzin, pentoléter, ciklohexán, benzol, toluol, klór-benzol jön figyelembe; ezenkívül felhasználhatunk klórozott szén­­hidrogéneket is, mint mctilén-kloridot, kloroformot, széntetrakloridoí, diklór-etánt, vagy klór benzolt, vagy nitrileket, mint acetoniirilt. A reakció hőmérséklete —20 és +60 °C, célszerűen 0 és +35 °C között van. A műveletet oly módon végezzük, hogy a reakció­­elegyet. vízzel mossuk, a szerves fázist elkülönítjük, az oldószert ledesztiUáljuk. A kapott (III) általános képletű vegyüieteket deszlillációval vagy átkristályosítássai tisz­títjuk. Amennyiben a (6b) eljárásváltozathoz kiindulási anyagként 4,4-dimetil-3-[2-(4'-trifluor-metoxi-fenil)-2'­­-(klór)-vinil]-2-etoxi-karbonil-'y-butiro-laktont alkalma­zunk, a reakció a D vázlat szerint megy végbe. A (6b) eljáráshoz felhasznált kiindulási anyagokat a (VI) általános képlettel jellemezhetjük; R1, R2 és R3 szubsztituens jelentése az (1) eljárásnál megadottal azo­nos, célszerűen metil- vagy etilcsoport. A (VI) általános képletű vegyületek újak, előállításu­kat az alábbiakban írjuk le. Az alkoxí-karbonilcsoport eltávolítását elvileg semle­ges. savanyú vagy lúgos közegben végezhetjük. A találmány szerinti (6b) műveletet semleges vagy savanyú közegben hajtjuk végre. A művelet során úgy járunk el, hogy valamely (VI) általános képletű vegyületet 80 és 180 °C, célszerűen 100 és 150 °C közötti hőmérsékleten, előnyösen egy oldószer, adott esetben egy sav, illetőleg savas katalizá­tor jelenlétében hőkezeljük. Hígítószerként az alábbiakat említjük meg: víz, di­­metil-szulfoxid, foszfortartalmú oldószer (mint amilyet a 2 638 453 számú NSZK-beli közrebocsátási irat ismer­tet). Ezen túlmenően egyéb közömbös kellően magas forráspontú oldószerek is számításba jöhetnek. Abban az esetben, ha dimeti’-szulfoxidot vagy foszfortartalmú oldószert használunk, célszerű vizes közegben sókat alkalmazni. Ha hígítószerként kizárólag vizet haszná­lunk, a műveletet nyomás alatt végezzük, 120 °C hő­mérséklet felett. Célszerű a reakciót valamely sav vagy savas katalizátor jelenlétében végezni. Ezek közül az alábbiakat említjük meg: kénsav, foszforsav, szulfonsav, vagy savas ion­cserélő. Dolgozhatunk nyomás alatt, vagy a képződött R4-OH általános képletű alkoholt célszerűen folyamato­san adott esetben a felhasznált oldószerrel együtt desz­­tillációval távolítjuk el. A (III) általános képletű vegyüieteket szokásos módon szűréssel vagy extrahálássa! különítjük el. A (VI) általános képletű vegyületek újak. E vegyüiete­ket a (9) eljárással állíthatjuk elő, oly módon, hogy valamely (VII) általános képletű vegyületet a (Vili) képletű malon-észterrel, valamely bázis, továbbá adott esetben valamely hígítószer jelenlétében reagáltatunk. Abban az esetben, ha a (6c) eljárásváltozatnál kiindu­lási anyagként 4,4-dimetil-3-(4'-metoxi-fenacil)-'y-buti­­ro-laktont alkalmazunk, a reakció az E vázlat szerint megy végbe. A (6c) ejárásváltozathoz kiindulási anyagként felhasz­nált vegyüieteket az (V) általános képlettel jellemezhet­jük. A képletben R1 és Rz célszerű jelentése megegyezik az (1) eljárásnál megadottakkal. A (6c) eljárásváltozat első lépése redukció. Redukálószerként bármely szer megfelel, amely alkal­mas arra, hogy ketonokat redukáljon, anélkül, hogy a 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom