183130. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új antracén-9,10-bisz(karbonil)-hidrazon-származékok előállítására
1 183 130 1. táblázat 2 P 388 limfotikus leukémia teszt Vegyulet Dózis (mg/kg) Átlagos túlélés (nap) 77c X 100 (%) ' l,r-[9,10-antracén-bisz(metilidin-nitrilo)]-bisz[3-(2-dimetilamino-etil)-guanidin]-tetrahidroklorid 3,12 13,0 130 Kontroll 0 10,0 5-fluor-uracil 60 19 190 9,10-antracén-dikarboxaldehid-bisz[4-(3-dimetil-amino-propil)-6,25 17,0 170 3 -tioszemikarbazon] -dihidroklorid 3,12 16,5 165 1,56 17,5 175 0,78 16,0 160 Kontroll 0 10,0 5-fluor-uracil 60 21,0 210 9,10-antracén-dikarboxaldehid-bisz(4,4-dimetil-2-imidazolin-12,5 22,0 220 2-il-hidrazon)-dihidroklorid 6,25 21,0 210 3,12 20,0 200 1,56 19,0 190 0,78 17,5 175 Kontroll 0 10,0 5-fluor-uracil 60 21,0 210 9,10-antracén-dikarboxaldehid-bisz[(l,4,5,6-tetrahidro-5,5-200 28,0 255 dimetil-2 -pirimidinil) -hidrazon ]-dihidroklorid 100 33,5 305 50 31,0 282 25 23,5 214 12,5 22,0 200 Kontroll 0 11,0 5-fluor-uracil 60 18,0 164 szereket és hasonlókat értjük. Ezeknek a közegeknek és szereknek az alkalmazása a gyógyászati hatóanyagokkal kapcsolatosan közismert az irodalomban. Bármilyen szokásos közeg vagy szer alkalmazható a találmány szerinti készítmények előállításánál, amennyiben az nem 45 összeférhetetlen a találmány szerinti hatóanyagokkal. Más hatású további hatóanyagok is alkalmazhatók a találmány szerinti készítményekben. Különösen előnyös a készítményeket egységadagok formájában kiszerelni az alkalmazás megkönnyítésére és 50 egyenletes adagolás céljából. Leírásunkban cgységadag alatt olyan fizikailag különálló egységeket értünk, melyek alkalmasak a kezelendő állatoknak egységes dózisként való beadásra, és minden egység előre meghatározott mennyiségű hatóanyagot tartalmaz, melynek mennyisé- 55 gét úgy állapították meg, hogy a megfelelő gyógyászati hordozóanyagokkal együtt alkalmazva a kívánt gyógyászati hatást váltsa ki. Az egységadagokat az alkalmazott hatóanyag egyedi jellege és az elérendő terápiás hatás, valamint a hatóanyag keverésével kapcsolatosan az 60 irodalomban eleve megtalálható megkötések figyelembe vételével állíthatjuk elő. Az alkalmazott hatóanyagdózis függ a kezelendő korától, súlyától és állapotától, betegségétől és annak súlyosságától, a hatóanyagtól és az alkalmazás módjától. 65 Az 1 — 100 mg/testsúlykilogramm napi dózis, melyet egyszerre vagy legfeljebb 5 részletben adunk be, megfelelő a legtöbb olyan betegségben, mellyel szemben a találmány szerinti vegyületek hatékonyak; ez a dózis gyakorlatilag nem mérgező. A fentiek szerint egy 75 kg-os beteget 75—7500 mg/nap dózissal kell kezelni. Ha ezt az adagol több.részben — például 3 részben — adjuk be, ez cgyegy alkalommal 25—2500 mg hatóanyag beadását jelenti. Az előnyösen alkalmazott adag 2—50 mg/testsúlykilogramm/nap; legelőnyösebben 2—30 mg/kg/nap adagol alkalmazunk. A korábban ismertetett egységadagok például egyenként általában 0,1-400 mg hatóanyagot tartalmazhatnak, ezen belül előnyösen 1—30 mg-ot. Az arányokat tekintve a hatóanyag általában 0,1-400 mg/ml hordozóanyag mennyiségben van jelen az egységadagban. Ha a készítmények további, más hatásirányú hatóanyagokat is tartalmaznak, a dózisokat az arra a hatóanyagra szokásos dózis és alkalmazási mód alapján határozzuk meg. Például intraperitoniális alkalmazás esetén a rák visszafejlődését és enyhülését lehet elérni. Egy nap egyetlen intravénás dózis vagy naponta többszöri dózisok alkalmazhatók. A naponta többszöri dózisok 5 vagy 10 napig adagolva gyakran megfelelők. A kívánt adagot úgy is beadhatjuk, hogy másnaponként vagy még ritkábban
