183115. lajstromszámú szabadalom • Eljárás Candida Guilliermondii-fertőzés kimutatására, megelőzésére és/vagy kezelésére alkalmas immunbiológiai készítmények előállítására
1 183 115 2 nosztücai célokra közvetlenül alkalmas extraktumot is magában foglalja. A további esetekben a csapadékot önmagában ismert módon alakítjuk immunbiológiai készítményekké, szokásos hordozóanyagok (pl. élettani sóoldat stb.) és a hagyományos technológiai műveletek (pl. oldás, fagyasztás, liofilizálás) felhasználásával. A Cg3 jelű immunbiológiai készítmény előállítása során a tenyésztési szakasz végén a tenyészetben sejtmérgek (például formaldehid) felhasználásával öljük el a Candida guilliermondii-sejteket. Eljárhatunk például úgy, hogy a tenyészethez 0,5 %-os vizes formaldehid-oldatot adunk, és 6 órán át 37 °C-on inkubáljuk. Az elölt sejteket mosással tisztíthatjuk. Mosófolyadékként előnyösen élettani konyhasó oldatot használhatunk fel. Ezután az elölt sejteket a laboratóriumi diagnosztikumok előállítására alkalmas, önmagukban ismert módszerekkel (pl. szuszpendálás vizes közegben, fagyasztás stb.) immunbiológiai készítményekké alakítjuk. A Cgl, és Cg2 valamint a Cg3 jelű - például porampulla formájában kiszerelt — immunbiológiai készítményeket a következőképpen használhatjuk fel élő szervezetek Candida guilliermondii-fertőzésének megállapítására: A Cgl és Cg2 jelű készítményt in vitro és in vivo körülmények között végzett vizsgálatokhoz egyaránt alkalmazhatjuk, míg a Cg3 jelű készítményt ín vitro vizsgálatokhoz használhatjuk fel. Az in vivo körülmények között végzett vizsgálatok során a vizsgálandó egyednek intradermálisan, injekció formájában Cgl vagy Cg2 jelű készítményt adunk be. A Candida guilliermondíi-fertőzés előfordulását a Cgl jelű készítménnyel kiváltott korai túlérzékenységi reakció segítségével az nitradermális oltás után 1—6—12 órával bíráljuk el: a fertőzött egyedeknél az oltás helyén növekedő, jól elkülönülő duzzanat jelentkezik, amely a beoltást követő 24 óra elteltével már nem észlelhető. A Candida guilliermondii-fertó'zés előfordulása a Cg2 jelű készítménnyel kiváltott késői, tuberkulin-típusú túlérzékenységi reakció segítségével az intradermális oltás után 36-48 órával bírálható el. A Cgl, Cg2 és Cg3 jelű immunbiológiai készítményt in vitro körülmények között végzett (laboratóriumi) diagnosztikai vizsgálatokhoz a következőképpen használjuk fel: A kimutatás alapja minden esetben a csapadékképzéses immunbiológiai reakció, amelyhez reagensként negetív savót, nagy agglutinin-tartalmú savót, valamint nagy precipitin-tartalmú savót használunk fel. Oltalmi igényünk a nagy agglutinin-tartalmú savó és a nagy precipitin-tartalmú savó előállítására is kiterjed. A „negatív savó” megjelölésen a Cgl, Cg2, illetve Cg3 jelű immunbiológiai készítménnyel végzett vizsgálatban negatív reakciót adó szarvasmarhák vagy laboratóriumi állatok vérsavóját értjük. A nagy agglutinin-tartalmú savót úgy állítjuk elő, hogy nyulakat Cg2 vagy Cg3 jelű immunbiológiai készítménnyel standard módszerrel immunizálunk, majd az állatokat elvéreztetjük, és az állatok vérsavóját ismert módon elkülönítjük. A nagy precipitin-tartalmú savót úgy állítjuk elő, hogy nyulakat Cgl jelű immunbiológiai készítménnyel standard módszerrel immunizálunk, majd az állatokat elvéreztetjük, és az állatok vérsavóját ismert módon elkülönítjük. Nagy precipitin-tartalmú savóhoz juthatunk úgy is, ha a természetes körülmények között megbetegedett szarvasmarhák vérsavóját (például Durham-cső vagy kapilláris-cső precipitációs módszerrel) Cgl allergénnel vizsgáljuk, és a nagy precipitin-titerértékű savóval rendelkező állatokat elvéreztetjük, majd a vérsavót ismert módon elkülönítjük. A fenti reagensek, valamint a Cgl, Cg2 és Cg3 jelű immunbiológiai készítmények birtokában például a következő laboratóriumi vizsgálatokat hajthatjuk végre: I. Durham-cső vagy kapilláris-cső precipitációs próba Cgl jelű immunbiológiai készítménnyel: Egy-egy Durham-csőbe negatív savóját, illetve nagy precipitin-tartalmú savót mérünk be pasztőrpipettával úgy, hogy a savó felületén légbuborék ne legyen. A Durham-csövet körülbelül a feléig töltjük meg a savóval. Két Durham-csövet ugyanilyen módon a vizsgálandó savóval töltünk fel. A Cgl jelű immunbiológiai készítményt élettani konyhasó oldattal készített oldat formájában használjuk fel. Az oldatot pasztőrpipettával óvatosan a vizsgálandó savóra, valamint a reagensekre (negatív savóra és nagy precipitin-tartalmú savóra) rétegezzük. A második Durham-csőbe töltött vizsgálandó savóra csak élettani konyhasó oldatot rétegezünk. A csöveket szobahőmérsékleten tartjuk, 10—15 perc, illetve 1 óra elteltével ’eljegyezzük az észleléseket,majd 24 órán át +5 °C-on tartjuk, és ezután is feljegyezzük az észleléseket. Amenynyiben a vizsgálandó savóban a Candida guilliermondii antigénnel (Cgl jelű készítménnyel) szemben ellenanyagok vannak, úgy a két réteg határán precipitációs gyűrű jelentkezik. II. A Cg2 jelű immunbiológiai készítmény antigénként alkalmazható az immundiffúziós, latex agglutinációs és counter-immunelektroforézises eljárásokban. Ezeket az eljárásokat a szakirodalomból ismert módon hajtjuk végre (lásd például Palmer, D. F. és munkatársai: Serodiagnosis of mycotic diseases, Charles C. Thomas, Illinois, USA (1977). III. A Cg3 jelű immunbiológiai készítmény antigénként alkalmazható az agglutinációs és az indirekt fluoreszcens eljárásokban az ismert módszerek szerint (lásd például Palmer, D. F. és munkatársai: Serodiagnosis of mycotic diseases, Charles C. Thomas, Illinois, USA (1977), vagy ABR (Abortus-Bang-Ringprobe) típusú próbához szükséges festett antigen előállításához (Hutyra, F., I, Marek, R. Manninger, I. Mocsy: Spezielle Pathologie und Therapie der Haustiere. VEB. Gustav Fisher Verlag. Jena. 1959). A Cg2 jelű immunbiológiai készítményt a Candida guilliermondii-fertó'zés veszélyének kitett emberek és álatok preventív immunizálására is felhasználhatjuk. Erre a célra a Cg2 jelű immunbiológiai készítményt a vakcinák ismert alakjában hozzuk forgalomba. A vakcinák adott esetben a hatóanyag és a hígítószer mellett hordozóanyagot, például alumíniumhidroxid-gélt is tartalmazhatnak, amely a hatóanyag lassú, fokozatos felszívódását biztosítja. A vakcinát intradermális, intramuszkuláris vagy szubkután ijekció formájában vihetjük be a kezelendő szervezetbe. Előnyösen járunk el akkor, ha az immunizálás során az első oltást követő két hét elteltével újra oltjuk a kezelt egyedeket oly módon, hogy a második oltással nagyobb mennyiségű antigént juttatunk a szervezetbe, mint az első esetben. Az immunizáláshoz felhasználandó dózis több tényezőtől, köztük a kezelendő egyed korától, általános egészségi állapotától, az állat fajától, korától, a megelőző immunizáló kezelésektől és a veszélyeztetettség fokától függően változik. 5. 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5
