183109. lajstromszámú szabadalom • Karbaszármazékokat tartalmazó gyomirtószerek és eljárás a hatóanyagok előállítására

1 183 109 2 Találmányunk karbamidszármazékokat tartalmazó gyom­irtószerekre és a hatóanyagok előállítására vonatkozik. A találmányunk szerinti gyomirtószerek hatóanyag­ként (I) általános képletű vegyületet tartalmaznak. Az (1) általános képletben — R jelentése 4—10 szénatomos cikloalkilcsoport, 4— 10 szénatomos cikloalkenilcsoport, benzolgyűrűvel kondenzált vagy legalább egy 1—4 szénatomos alkilcsoporttal helyettesített 4—10 szénatomos cikloalkilcsoport vagy benzolgyűrűvel kondenzált vagy egy 1—4 szénatomos alkilcsoporttal helyette­sített 4—10 szénatomos cikloalkenilcsoport; — Z jelentése 1—4 szénatomos alkiléncsoport, amely a szénlánc végén és/vagy a szénláncban egy oxigén­­és/vagy kénatomot tartalmazhat; — Y jelentése oxigén- vagy kénatom; — A jelentése hidrogénatom, metil- vagy mctoxicsoport és — n jelentése 0 vagy 1 ; azzal a feltétellel, hogy a -(Z)n-Y- általános képletű láncban oxigén- és/vagy kénatomok nem következhetnek egymás után. Az (I) általános képletben levő R csoport pl. ciklo­­butil-, ciklopentil-, ciklohexil-, cikloheptil-, ciklooktil-, ciklononil-, ciklodecil-, adamantil-, biciklo[2.2.1 jheptil-, triciklo[5.2.1.0]-decil-, ciklohexil-, indanil- vagy tetra­­linilcsoport lehet. A rizs-, búza-, kukorica-, szójabab-, gyapot- és cukor­répaszükséglet világszerte nő és ezeknek a növények termesztése során a terméshozam csökkenésének meg­akadályozása céljából szükség van a gyomnövények vegy­szeres irtására. Ismeretes, hogy egyes karbamidszármazékok erős gyomirtó hatást fejtenek ki [pl. az N'-(4-klór-fenil)-N,N- dimetil-karbamid (monuron) és az N -(3,4-diklór-fenil)­­N,N-dimetil-karbamid (diuron)]. Ismeretes továbbá, hogy ezek a vegyületék gyomirtó hatásukat a foto­szintézis gátlása révén érikel. A fotoszintézis a magasabb­­rendű növényekre jellemző fiziológiai folyamat, amely emlősöknél nem lép fel. Ezért a fotoszintézist gátló specifikus anyagok az emlősöket általában nem károsít­ják, ugyanakkor a magasabbrendű növények irtása terén rendkívül hatékonyak. A gyomirtó hatású fotoszintézis­gátló szerek [pl. monuron, diuron, 5-bróm-3-szekunder­­butil-uracil (brómacil)] emlősökre gyakorolt toxicitása igen alacsony. Ezek a vegyületek azonban valamennyi magasabbrendű növényre (haszonnövényekre és gyo­mokra) egyaránt erős herbicid hatást fejtenek ki, mint­hogy a fotoszintézis valamennyi magasabbrendű növény esetében fennáll. így a legtöbb fotoszintézis-inhibitor hatása nem szelektív és ezért ezek a hatóanyagok a ha­szonnövényeket is károsítják. A szelektív gyomirtószerekkel szemben azt a követel­ményt támasztjuk, hogy gyomokkal szemben erős herbi­cid hatást fejtsenek ki, ugyanakkor a megvédendő haszonnövényt ne károsítsák. A szelektiv gyomirtó­­szerek kikísérletezése nagyon nehéz és a szelektív gyom­irtó hatás a kémiai szerkezeti analógiák alapján nem ter­vezhető. A szelektív gyomirtószerek előállítása és kivá­lasztása ezért rengeteg kísérletet igényel és a sikeres ki­választás valószínűsége igen csekély. így pl. az N'-(3,4- diklór-fenil)-N-metoxi-N-metil-karbamid (linuron) az Umbelliferae családba tartozó növényekkel szemben szelektív, míg a metoxicsoport helyén metil- vagy etil­csoportot tartalmazó megfelelő származékok ugyanezen növényekkel szemben teljesen elvesztették szelektivitá­sukat [Herbicide Handbook of the Weed Science Society of America, 3. kiadás, 172—176. és 221—225. oldal (1974)]. A szelektív herbicid hatás mechanizmusa— mint már említettük - rendkívül specifikus és a kémiai szer­kezet kis megváltoztatása is nagy eltéréseket okozhat a szelektivitásban. A karbamidszármazékok emlősökre gyakorolt ala­csony toxicitása és erős herbicid aktivitása ezekre a ve­­gyületekre irányította figyelmünket és megkíséreltük fokozott szelektivitású vegyületek előállítását. Azt ta­pasztaltuk, hogy az (I) általános képletű N'-fenil-N-metil­­karbamid-származékok poszt-emergens alkalmazása során sok gyomnövényre erős gyomirtó hatást fejtenek ki, ugyanakkor a fontos haszonnövényeket nem károsítják. Felismertük továbbá, hogy ezek a vegyületek rizsnö­vényre egyáltalán nem gyakorolnak fitotoxikus hatást, ugyanakkor pre- vagy poszt-emergens alkalmazásuk során erős herbicid aktivitást tapasztaltunk számos rizs­földi gyomnövénnyel szemben. A találmányunk szerinti gyomirtószerek pl. az alábbi rizsföldi gyomok ellen fejte­nek ki erős herbicid hatást: Rotala indica, Callitriche verna, Lindernia pyxidaria, Monocharia vaginalis, Dopat­rium junceum, Vandellia angustifolia, Echinochloa crus­­galli, Cyperus difformis, Scirpus acutus stb. Az (I) általános képletű vegyületeket tartalmazó gyomirtószerek poszt-emergens alkalmazása során a hegy­vidéki szántóföldek sok gyomnövényével szemben erős herbicid hatást fejtenek ki. Ezek a gyomnövények pl. széleslevelű gyomok (Xanthium pennsylvanicum, Helian­thus annuus, Amaranthus retroflexus, Chenopodium album, Ipomoea purpurea, Datura stramonium, Solanum nigrum. Sida spinosa. Cassia obtusifolia, Portulaca ole­­racea, Poligonum sp., Ambrosia trifida, Abutilon threo­­phrasti, Capselia bursapastoris, Cardamine flexuosa, Stellaria media, Galinum aparine, Cerastium glomera­­tum, Sagina japonica, Sorghum halepenset Sesbania exaltata stb.), fűszerű gyomok (Echinochloa crusgalli, Digitaria sanguinalis, Setaria viridis, Poa annua, Avena fatua stb.) lehetnek. A találmányunk szerinti gyomirtó­­szerek - mint már említettük — szójabab, gyapot, cukor­répa, kukorica és búza termésben tenyésző gyomokat igen szelektíven irtják. Az (I) általános képletű N'-fenil-N-metil-karbamid­­származékok új vegyületek. A hasonló szerkezetű N’-[3- (benzil-oxi)-fenil]-N,N-dimetil-karbamidot [a továbbiak­ban (a) referencia-vegyület] a 3 819 697. sz. Amerikai Egyesült Államok-beli szabadalmi leírásban ismertették. Az (I) általános képletű vegyületeket tartalmazó gyom­irtószerek herbicid hatása azonban sokkal erősebb, mint az (a) referencia-vegyületet tartalmazó gyomirtószereké. Más szavakkal a benzil-oxi-csoportnak a cikloalkil-oxi-, cikloalkenil-oxi-, cikloalkil-alkoxi- vagy cikloalkenil­­alkoxi-csoporttal történő helyettesítése következtében a herbicid hatás számottevő mértékben erősödött. Kimutattuk továbbá, hogy az (I) általános képletű vegyületek R jelentésétől függően cukorrépa gyom­növényeivel szemben jelentős szelektivitást mutatnak; az (a) referencia-vegyületet tartalmazó gyomirtószerek esetében e szelektivitás soha sem jelentkezik. Igen fontos jellemző ismérv, hogy az (I) általános képletű vegyülete­ket tartalmazó gyomirtószerek cukorrépa gyomnövé­nyeivel szemben — különösen poszt-emergens alkalma­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom